Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-10-01 / 10. szám
1988. október Amerikai Magyar Értesítő 23. oldal- SELMECBÁNYA A híres bányaváros 900-1000 méteres hegyek közötti katlanban fekszik. Teraszosan épült: minden utcája, tere másmás szinten van. Lakosainak száma 9000. Selmec "megfogyott" az utóbbi évszázadban, különösen, hogy akadémiáját is elvitték. A XVII. századvégén a külvárosaival együtt még 25.000 lakosa volt. Messzeföldön hires dohánygyára még mindig működik, de a selmeci csréppipát azonban már nem gyártják. Selmecbánya látképe (jobbról a Vártemplorn torony) A hegyek aranya-ezüst je, reze, vasa, ólma évezredek óta ismert volt. A XI. században a bencés rend kapott bányajogot, a tatár pusztítás után pedig IV. Béla bajor, szász és flandriai bányászokat telepitett ide és szabad királyi bányavárossá tette Selmecbányát. A középkor folyamán Európa leggazdagabb ezüstlelő helyei közé számított, virágkorát a XIV-XVIII. században élte. A bányászat a gazdag helyi polgárság - a waldbürgerek - kezében volt. Később a kincstár lett a tulajdonos. lÉÉ3-ban szörnyű földrengés pusztította el a várost. Később a török is sokszor veszélyeztette, elfoglalni azonban nem tudta. A kuruc időkben Selmecbánya Rákóczi mellett állt, ugyanis Hellenbach János bányagróf a fejedelem hive volt. Bercsényi Miklós egy Ízben be akarta dönteni a bányákat a labanc közelsége miatt, de Hell Máté Kornél bányamester elszabotálta a generális parancsát. A világon itt használtak először (1627) robbantáshoz puskaport a bányában, majd először drótkötelet is. 17É0-ben már hat tüzgép szivattyúzta a bányavizet. Mikovinyi Sámuel, a kor egyik legkiválóbb mérnöke és térképésze, a főiskola tanára, az 1750- es években kiépítette a bányatavak rendszerét, 26 tavat kötött össze 120 km-nyi csatornával. Ezek a tavak ma is legszebb diszei Selmec környékének. A bányák kimerülésével a város elvesztette jelentőségét . Selmecbánya iskolavárosként is híressé tette nevét, 1737-ben létesült a bányaiskola, amelyet Mária Terézia főiskolai, majd 1673-ban akadémiai rang-* ra emelt. Ez volt az első bányászati és kohászati akadémia Európában, 1807-ben pedig erdészeti tanszékkel is bővitették. 1919-ben az akadémia részben Sopronba, részben Brünnbe helyeződött át. A város világhírű szülötte Hell Miksa, a csillagász (1720-1792). A város látnivalói: Teljes belterület védett műemlék. A főutcája is, mint a város alacsonyabb szintű helyein, itt-ott ráccsal elzárt régi bányatárna-bejáratot láthatunk.- Az egykori kamaraház, gótikus alapokon épült. Mai formájában 1650-ből való. Ez volt a kamaragrófok (bányakormányzók) székhelye, a későbbi bányakapitányság.- A hajdani piarista rendház és gimnázium barokk stilusu épület. Az iskolát l6ij-9-ben a jezsuiták alapították, s a rend betiltása után a piaristák vették át.- A plébánia templom (a piarista rendház mögött). Román alapokra épült háromhajós bazilika, klasszicista homlokzattal és barokk berendezéssel. Hajdan a dominikánusok Szt.Miklós-temploma volt, ma Nagyboldogasszony-templom a neve, de mondják dómnak és német templomnak is.- A Fritz-ház az egykori akadémia egyik neves épülete, egyben diákkaszinó is volt. Az Akadémia eleinte csak bérelte, 1885-ben megvásárolta és Schulek Frigyes műegyetemi tanárral átalakitat- ta.- A Szt.Katalin-templom. Gótikus stílusban épült 1É9^ és 1501 között. Oltára és keresztelő-medencéje elsőrendű műemlék, s berendezése, festése is igen értékes. (Nagyon érdemes megnézni, de nincs állandóan nyitva.)- A Városháza. XIV. századi eredetű karcsú tornyos épület. A későbbi átépítés során 1788-ban barokk homlokzatot kapott.- Az evengélikus templom 1796-ben épült, copf stílusban. A teret szegélyező házsorban áll, ugyanis annak idején a protestáns templomokat csak a házak sorába volt szabad építeni.- A Rubigall-ház és a Belházy-palota. 158É-ben épült mindkettő. Mellettük szintén patriciusházak szegélyezik a teret. (Hosszúkás lejtős tér a piac.) Legtöbbjük gótikus eredetű, később reneszánsz, illetve barokk külsőt kapott.- Az egykori Hellenbach-ház. Heilenbach János Gottfried (1659-1728) I. Li- pót császár orvosa volt, majd Rákóczi