Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-09-01 / 9. szám
14. oldal Amerikai Magyar Értesítő 1988•szeptember Magyar tájak Magyar történelem Utazás a Felvidéken- xi Folytatjuk a Komárom Turócszentmár- ton közötti utunkat. KÖRMÖCBÁNYA A középkoron keresztül a múlt század közepéig egyike volt a legirigyeltebb bányavárosoknak. A hegyeiben bányászott és a városban vert körmöci ezüst- és aranypénz tette európai hirüvé. Ma alig 6000 lakosa van. Teraszosan épült, két hegyi patak szeli át: a Bisztrica és a Kremnica. (Belvárosa műemléki védelem alatt áll.) Az Árpádok által behivott sziléziai s thüringiai bányászok alapították való- szinüleg a XII. században. Szabad királyi jogait 1328-ban Károly Róberttól kapta, 1335-ben már aranydukátot vert a királyi kincstárnak. Károly Róbert politikájának ugyanis igen kedvezett, hogy az addigi ingatag ezüstpénz helyett jó arannyal tudott fizetni. A város bányapolgárai meg is gazdagodtak hamar. A huszita időkben Jiskra elfoglalta Körmöcöt, de 1462-ben békekötéssel visz- szaadta Mátyás királynak. A környék bányászai rendkívüli sanyarú körülmények között dolgoztak, s ezért többször fellázadtak, már 1519-ben és 1526-ban is. Felkelésüket azonban mindig leverték. A magyar királyi bányakamarát 1548- ban állították föl, vezetője a "bányagróf" lett. Ebben az időben szerezték meg a dúsgazdag Thurzó-Fuggerek a kincstártól a bányák kitermelési jogát. A város Thökölyt is, Rákóczit is erősen segítette háborús kiadásaiban. Az 1849- es téli hadjáratban Görgey a körmöci hegyek között ütközött meg a császáriakkal, majd egy bányaalaguton keresztül mentette át seregét Besztercebánya felé s vonult a Szepességen át a Felső-Tiszá- hoz. A magyar hadtörténet egyik legtanulságosabb sakkhuzása volt ez. Lát nivalók: A város főterére az Alsó kapun át léphetünk be. Valaha forgalmas piac volt ma inkább park. Itt állt a plébánia templom, de a tér, az utcákkal együtt már annyira alá volt aknázva bányajáratokkal, hogy - több bástyával, kapuval együtt - 1880-ban le kellett bontani. A főtér épületei védett műemlékek: egykori bányapolgárok gótikus-reneszánsz házai s közhivatalok. A tér 1. sz. gótikus épülete a jelenlegi városháza, a 4. sz. gótikus házban született Bátori Schulz Bódog, az 1949-es szabadságharc tábornoka. A 8. sz. házban lakott egy ideig 1522-ben II. Lajos király felesége Mária. A 14. sz. épület egyik régi városháza volt: a 17. sz. ház középkori pincéjébén stilusos borozót találunk: f műemlék a 22., 23., 28. sz. épület, s a 36. sz. ház neve - hálós boltozata miatt - Gyémánt-ház. Több házból pincelépcső vezet le a tárlókhoz: az egykori városházak pincéit pedig egyúttal kinzó- kamrának is használták, praktikusan.- Az Alsó kapu. Ez barbakánnal ellá- ' tott kettős kapu, 1539-t>en erősítették meg. Homlokzatán I. Ferdinánd és felesége dombormivü arcképe látható.- A Szentháromság-szobor (a tér közepén) egy pestisjárvány fogadalmi barokk oszlopa 1772-ben készítette a bécsi - Vogerle és Stanetti.- A Kő diszkut (szintén a téren) Stanetti munkája. Barokk stilusu.- A Városi Muzeum (7. sz. ház a főtéren) . Gazdag gyűjteménye felöleli a helyi bányászat, a pénzverés és a város történetét. Egykori városképek, jegyzőkönyvek, számadási könyvek, fegyverek, céhemlékek láthatók tárlóiban. Az egyik jegyzőkönyv lapszélén fedezték fel I876- ban az első Írott magyar virágéneket.Egy városi jegyző tolipróbája volt 1505-ben, s igy kezdődik: "Supra aggnő, szökj fel kabala..." A múzeumban pénz-, érme-, « érem- és plakátgyüjtemény is van, mint megtekinthetők.- Ferencesek temploma és rendháza (a főtéren) 1653-üan kezdték építeni. A lo- retói-kápolna 1758-ban készült el. A templom berendezése barokk.- A Pénzverde a főtér északnyugati sarkán. Az épület 1450 körül már királyi pénzverő műhely volt. Az ennél is régebbi "pénzcsináló-ház" a szomszédos Felső utca 8.szám alatt mereng a múltról. Több mint 600 esztendeje verik szünet nélkül Körmöcön az arany-, ezüst- és különféle ötvözetű pénzt, csaknem a legutóbbi időkig Abesszínia számára például az ott népszerű Mária Terézia-tal- lért is. Az első pénzverők még az Anjouk idejében érkeztek Körmöcre. ( A Pénzverde, kellő vezetés mellett, megtekinthető. Az erre vonatkozó felvilágosítás a főkapunál olvasható.) A főtér északi végéről egy utca, illetve egy fedett lépcső vezet fel a várba, amely egyike a Felvidék legépebben megmaradt várainak. Nem nagy, hiszen csak a belvárost kellett védenie. Volt f egy "királyi várfal" (a belső), egy "városi várfal" (a külső). E várfalak néhány ive látható ma is, némely része 12
