Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-09-01 / 9. szám
1988.szeptember Amerikai Magyar Értesítő 15.oldal méter magas. A várból földalatti folyosó is vezet be a városba.- A Szent Kátalin-vártemulom kétha- jós, késő gótikus épület, IŐ-65 és 1^85 között készült, de régebbi alapokon áll. Tornya védő- és tüzmegfigyelő torony volt, az erődrendszerhez tartozott. Belső diszeinek egy része korabeli, különösen egyik Madonna-szobra értékes. Utoljára a soproni Storno Ferenc renoválta 1885-ben.- A Szt. András-körtemplom, a vár eredeti temploma a román stilusu, XII. századi körbástyában van.- A féltorony. A várvédők függőhidon juthattak be a törésekkel ellátott toronyba.- A Bányászbástya. Mellette áll a legrégibb körmöci városházépület.- Az Óratorony. Ez volt egyúttal a bástyakapu is. A város külső falrendszeréhez tartozott a már emlitett Alsó kapu és 4- bástyatorony. Közülük a legérdekesebb:- A Vörös torony, amely egyúttal börtön, kinzókamra és hóhérlakás is volt egykoron. A várostól 10-12 km-re találjuk a ma is Görgey-alagutnak nevezett bányajárót, amelyen keresztül, rendkivül küzdelmesen, vergődtek át Görgey tábornok seregei a közeli Besztercebányára. Az alaguthoz vezető ut eleje az erdős, szűk, bájos Zólyom-völgy. KÖRMÖCBÁNYÁTÓL TURÓCSZENTMÁRTONIG Körmöcbánya után egyre felfelé vezet az ut, s legmagasabb pontját Jánoshegynél éri el. Innen kezdve lefelé haladunk a Turóc völgyében. . A Turóci- medence, régi költők kedveskedő stílusában: Turóci Kertecske, mintegy 50 km hosszú, 10-15 km széles, 0-00-500 méter szintmagasságú völgykatlan. A török hódoltság alatt sok magyar nemes költözött jobbágyaival együtt Turóc völgyébe, építtetett magának kastélyt, kúriát.- Felsőstubnya és Alsóstubnya német bányászok alapította falu. Mindkettőben egy-egy XVII. század eleji reneszánsz stilusu templom áll.- Turócteplic, azelőtt Stubnyafürdő 520 m magasságban fekvő fürdőtelep, a amelynek Ő-2 C-foku hévizeit már a XIII. században is használták.- Turócdivék két Divéky családi kastéllyal dicsekszik, egyik klasszicista, a másik reneszánsz eredetű.- Mosóc műemléke a templom, a gótikus Szt. Jakab-Szt. Fülöp-oltárral és táblaképekkel, valamint a Révayak klasszicista kastélya. A XVIII. században a Mossóczy család két - Mihály nevű - protestáns lelkészt is adott a közéletnek, akik latin, magyar müveket Írtak. A falu történetéhez tartozik, hogy hires gyógyolajárusai - az "olejkárok" - áruikkal messze Európába eljutottak. Mosóc után tehetünk 3 km-es kitérőt jobb kéz felé keletnek.- Blatnica faluban egy késő barokk kastély látható. A XVIII század végén építették a báró Révaiak.- Blatnica várának romjai a falu fölött. A várat 1252-ben kezdték épiteni a harcias Szentmiklósi Pongráczok, akik már a muhi csatában is kitüntették magukat. A család egyik tagját az lt00-as években "turóci királyként" emlegették. A várat 150-0-ben a szerémségből fölkerült főúri Révayak szerezték meg, örökös főispáni joggal. 1790-ig laktak is benne, ezután elromosodott. ("Turóci Király" volt a neve a "Besztercét ostromló" Pongrácz István grófnak is.) Blatnica faluból indul a Nagy-Fátra egyik legszebb völgye.- Pribóc egy reneszánsz s egy barokk kastélya, a jellegzetes fatornyu temploma műemlék. Pribócról szintén kitérőt tehetünk délnyugat felé a Turóc túlsó partján.- Znióváralja. IV. Béla - fogadalomból - itt alapította meg a turóci pré- ostságot 1252-ben, s premontreieket telepitett ide. A község lakói szintén gyógyolajárusok - olejkárok - voltak, egész Európát bejárták olajjal, sáfrány