Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-09-01 / 9. szám
1988. szeptember Amerikai Magyar Értesítő 5.oldal lentését már más kutatók is észrevették. És nem utolsósorban egy szakember tollából értesülünk arról, milyen eszközökkel, milyen technikával készült a maga idejében a Szent Korona, s készültek annak zománcképei, drágaköveinek foglalatai, gyöngyberakásai és egyéb diszitései. S ennek olvasása érdekesebb akárhány regénynél is Ennél is érdekesebb azonban az a merőben uj elmélet, amivel Csömör Lajos megismertet bennünket. A Korona készítésének, anyagának és alkotóelemeinek tüzetes vizsgálata alapján a szerző arra a következtetésre jutott, hogy 1./ az eddig két különálló részből állónak tartott Korona egyetlen darab és 2./ az egész műremek jóval Szent István uralkodása előtt avar ötvösök műhelyében készült. Erre vall a kidolgozás minden részlete és a hasonlóság, amelyet a Korona mutat avar sírokban talált és múzeumokban őrzött avarkori kincsekkel. Csömör bebizonyítja, hogy az igen fejlett avar aranymüvesség ránkmaradt szerszámai alkalmasak voltak a Korona kimunkálására. Végül felállítja és igen elfogadhatónak látszó érvekkel alá is támasztja azt az elméletét, hogy a látszólagos eltérések ellenére a Korona alsó abroncsa és az erre támaszkodó felső keresztpánt egyszerre készültek, tehát egyetlen egységet képeznek. Nem vagyok szakember, sem régész, sem aranyműves, éppen ezért nem érzem magam hivatottnak elbírálni Csömör és a könyv szerkesztésében közreműködött többi hozzáértő véleményét és állást sem tudok foglalni igazuk mellett, vagy annak ellenében. Azt azonban tudom, hogy elméletük igen mély benyomást tett rám és szeretnék, nagyon szeretnék hinni abban, Mert ez azt jelentené, hogy választ kaptunk arra a sokat vitatott kérdésre,hogy vajon a Korona illethette-e első szent királyunk homlokát? Ez esetben ennek lehetősége mindenki által elfogadható és kicsúszik a gyékény azok alól, akik eddig amellett kardoskodtak, hogy a Szent Korona nem volt soha Szent Istváné. Természetes sok kérdés merül föl az uj elmélettel kapcsolatban. Elsősorban az, hogy mi történt akkor azzal a koronával, amelyet a pápa küldött István királynak? Erre is talál választ a könyv, mondván, hogy ez az Árpád-házi királyok viszontagságos évszázadai alatt vagy kikerült az országból és nyomaveszett, vagy visszajutott a Vatikánba. Ezen lehet vitatkozni, de mindez nem érinti a Szent Korona egységéről és koráról felállított elméletett. A könyvet el kell olvasni és főleg el kell olvastatni minden magyar fiatallal, mert - ahogy a kötet bevezető sorai mondják - a Szent Korona erősiti az összetartozás hitét a magyarság szétszóródott millióiban. És erre most nagyobb szükségünk van, mint valaha is történelmünk során. Végül pár mondatot arra is kell szánnunk, hogy örömmel regisztráljuk: ha eny- nyi ember lelkét megérintette a Szent Korona varázsa s ha azok ennyi munkát, fáradságot öltek bele egy ilyen könyvbe, ott még van remény; Rossz napjainkban néha hajiunk arra, hogy elveszítsük hitünket és ne bizzunk a jövőben, hiszen kinek juthat eszébe még az otthoniak közül a Szent Korona s minden ami vele összefügg: ezeréves múltúnk, magyarságunk, történelmi hivatásunk? S lám vannak, nem is kevesen, akiknek eszébe jut mindez és olyannyira foglalkoztatja őket, hogy könyvet terjesztenek erről a múltról s annak szent szimbólumáról, a Koronáról. És nem első István, hanem Szent István Koronájáról. Ezt nem lehet mással magyarázni, mint az isteni kegyelemmel, egyikeként azoknak a csodával határos eseményeknek, amelyek a Szent Koronához fűződnek ezer évre visszamenőleg. Mert mi az, ha nem csoda, hogy e szent nemzeti ereklyénk még ma, ebben az elanyagiaso- dott, kiábrándult, elfásult világban is hat és sugárzik, vigasztalást nyújtva a múlt szenvedéseire és biztatást, reményt kinálva a jövőre. (A könyv kapható lapunk könyvosztályán, ára 10 dollár és 1.50 postaköltség.) 4. RAJZ A Korona hátulról nézve. A három kipontozott képről az aranyműves vizsgálat megállapította, hogy nem voltak rajta a Koronán, amikor az készült.
