Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-07-01 / 7-8. szám
1988. jul.-aug. Amerikai Magyar Értesítő 19 •oldal- A "bencések temploma és kolostora. I. Géza király telepítette ide a bene- dekrendi szerzeteseket, s adományozott nekik nagy birtokkal együtt még aranybányát is. Első templomuk az alapítás idejében épült román stílusban, a XIV. században gótikus jegyeket kapott, de a husziták tönkretették. A kolostor a török harcokban erődítményként próbált ellenállni a töröknek, a bányavárosokat védte, a török azonban 1599-ken elpusztította. A benne lakók újra meg újra felépítették, legutoljára 1881-ben égett le mind a templom, mind a klastrom. Ekkor Simor János hercegprímás állíttatta helyre s bővíttette ki nagy költséggel, megadva az épületegyüttes mai képét. A kéttornyú csarnoktemplom a kora gótikus stilus egyik legszebb középeurópai emléke, gótikus főkapujának gazdagsága vetekszik a román kori jáki templom bejáratának művészi értékével. Tornya 48 méter magas, a templomhajó hossza 38 méter. A bejáratnál még a hajdani csa- póhid nyomai is érzékelhetők. Déli oldalhajójában van a Szentvér-kápolna (1510), az északi mellékhajó oltárdisze a Mária-, a Szent Benedek- és a Szent Skolasztika-szobor (XV.század). A főhajó alatt a Koháry család kriptája, az oldalhajóban Koháry István síremléke(1664). Néhány falfestmény a Szent György-legen- dát ábrázolja. Az apátság évszázadon át hiteles helynek számított: szellemi és azdasági hatása messzire kisugárzott. A kolostor ma szociális otthon.) A közelében levő dombon fogadalmi kápolna áll.- Újbánya ódon bányavároska. Egyike volt a korai szabadalmas királyi városoknak: a környékről ide kirajzó német bányászok alapították; első jogait Nagy Lajos király adta 1345-hen. Aranybányái miatt polgárai gazdagok voltak, a török számtalanszor támadta, lakóit sokszor fűzte rabszijra, vagy fojtotta meg százával bányafüstben, s rombolta le Újbányát. Az 1700-as évek elején ismét fejlődni kezdett. Tárnáiban próbálták ki először a világon a vizszivatyuzásra alkalmas légnyomásos gépet (1724). Az ércek fogytán üveghuta, majd égetett agyagüzem létesült a városban. 1919-ben a Tanácsköztársaság csapatai itt is harcoltak a cseh légionáriusok ellen.- A volt városháza erődített vadász- kastélynak épült a XIV. század közepén. Nagy Lajos király leánya, mária több ízben vendégeskedett benne. Barokk átépítésére 1730-ban került sor. (Jelenleg muzeum és levéltár, érdekes történelmi anyaggal.)- A Szt. Erzsébet templom, más néven ispotálytemplom. 1390-ben építették gótikus stílusban. A középkorban már betegeket gyógyítottak kórházában az apácák a polgárok költségén. Mellette áll a hajdani bányakapitányság épülete, a- melyből később szegényház lett.- A plébánia templom gótikus alapza- tu, de a barokk korban átépítették. Homlokzatán egyik régi bányagróf, Henczel- mannus címere látható.- Zsarnóca. A dombon épült XV. századi Dóczy-várkastélyát érdemes megnézni.- Geletnek. Régen kitűnő malomköveket gyártottak itt. Műemléke: a több ízben átépített, középkori alapokon nyugvó, kéttornyú kastély. Hajdan ez is a Dóczyaké volt. nyitrától Körmöcbányáig- Nyitráról indulva az első helység Nyitradarázs a Zobor nyugati lejtőjén. Az útról is látható, dombon álló kis Szt. Mihály-templom a XII. században épült román stílusban. Nyitradarázstól Nagytapolcsányig érdemesebb a főutvanallal párhuzamosan haladó mellékútvonalat választani.- Felsőelefánt (kis kitérővel a mel- lékutvonalról) kisebbik kastélya eredetileg az 1369-ben létesült pálos kolostor, a rend tartományi főnökének székhelye és a novicius szerzetesek szemináriuma volt. Ányos Pál, a költő szerzetes (1756-84) is tanított itt. 1784- ben oszlatták fel ezt a rendházat is, ekkor a gótikus-reneszánsz épület az Edelsheim-Gyulay grófok tulajdonába került, ők 1894-ben lakókastéllyá alakították át: csarnokának freskóit Bergl bécsi művész festette még 1775-hen. A község nagyobbik kastélya 1618-ban épült, reneszánsz stílusban. Négy saroktornya és hatalmas parkja van.- Nagyappony 1392-1919 között megszakítás nélkül az Apponyi család birtokában volt. Appony várának romja a falutól félóra járásnyira van, annak idején a török dúlta fel. A helység két középkori eredetű kastélya közül az egyiket külön ki kell emelnünk;- A hajdani Apponyi-kastély reneszász eredetű, barokk, copf- és romantikus stilusu átalakításokkal. Itt találhatjuk a 26 ezer kötetes, Apponyi Antal által 1774-ben Bécsben, majd utóda - szintén A. Antal - által 1855-ben Nagyapponyban újraalapított Apponyi-könyvtárat és a Zay család könyvtárát. (Az értékes a- nyagra a Matica Slovenská tette rá a kezét.)- Nagytapolcsány 19.000 lakosával, a Nyitra-vidék egyik fontos városa. Német bányászok, erdőmüvelők telepítették be a XII. században, ez idő tájt királyi vámszedő hely is volt. A XV. század közepén viszont már egyike a huszita főhadiszállásoknak. Műemléke a főtéren álló barokk-klasszicista plébánia tem
