Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-07-01 / 7-8. szám
20.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1988. jul.-aug. plom.- A várostól északnyugatra 18 km-re van^Tapolcsány várának romja. A vár a tatárjárás után épült, a török elleni harcokban pusztult el. Nem messze van tőle egy hallstatt kori település és egy honfoglalás előtti vár maradványa.- Bossány. Nagytapolcsánytól északkeletre: két kastélya közül a bástyatornyos Bossányi-kastély a török ellen is védte a Nyitravölgyet, a másik kastély építési ideje: 1776.- Simonfalva műemléke egy középkori, de reneszánsz stilusu kastély.- Nagyugróc. Temploma gótikus eredetű, s hajdani Keglevich-kastélyát a XIX. század közepén a Keglevichek átépittet- ték neogótikussá. Később a butorgyáros Thonet-testvérek vették meg, s rendezték be szecessziós gazdagsággal.-Nemeskosztolány. Három régi Kosztolányi- kastélya közül kettőben ma iskola van. A harmadik, a saroktornyos, legnagyobb kastély a XV. század végéről származik. A községben két barokk templomot is találunk. Nemeskosztolányról származtatta családját Kosztolányi Dezső, a költő.- Nyitranovák műemléke két Majthényi- kastély. Itt kitérőt tehetünk a Vág és a Nyitra völgyét összekötő útszakaszra.- Trencsénbán. Egy cseh krónika szerint Szt. László magyar király Bán várában adott menedéket az apja elől menekülő Bretislav cseh fejedelemnek I09O- ben. Trencsénbán négyszögü főtere középkori alaprajzú: az Illésházyak is épittettek itt kastélyt. A kastély elődje és a temetődomb a török ellen szolgált erődül.- Zayugróc. A Zay-kastély a templomos lovagok középkori kolostorának alapjain épült a XVI. században. A XVII. század közepén és a XVIII. század elején átalakították. A Zay grófok botgyárat létesítettek a helységben, mely ma is működik.- Az ugróci vár romja Zayugróctól másfél óra járásra van. A vár XIII. század elején épült, 1560-ban szerezte meg a Zay család.- Privigye középkori város, szabadalmas jogait Nagy Lajos királytól 1382-ben kapta, akkor már gazdag aranybányászata volt. A főtér körüli utcák négyzetes elrendezése középkori eredetű. A hajdani ódon belváros a bontások miatt mindjobban zsugorodik.- A plébániatemploma gótikus indítású, 1390-ből származik, de végső formájában ez is barokká vált. Ez a templom a belső várbástya helyén áll. A hajdani bástyák helyére, alakjára ma már csak következtetni lehet.-A piarista templom 1720-ban épült barokk stílusban. Figyelmet érdemel barokk berendezése és számos freskója is. A piarista atyák 1660-ban telepedtek le Privigyén tanitórendként.- A temetőtemplom. Egy honfoglalás előtti erődítmény helyén építtette gótikus stílusban a nyitra-zobori apátság bencés templomnak. Egy város fölötti sziklára épülvén, védelem is volt a háborús időkben. A templom később reneszánsz toldásokat is kapott. Mai berendezése barokk stilusu.- Bajmóc. (Privigye és Bajmóc ma már gyakorlatilag összefügg.) Ősi település, az egyik környéki barlangban az ősember ötveezer éves nyomaira bukkantak; a falu főtere helyén pedig egykor vaskorszak- beli erődítmény állt. A hegyekben^aranyat , vasat és rezet bányásztak. Árpádkori városfalai nyomokban még megvannak s áll a reneszánsz stilusu városkapu is. A templom gótikus-reneszánsz inditásu.- Bajmóc vára hatalmas parkban a falu fölött egyike a Felvidék legmutató- sabb várkastélyainak. Elődjét, amely már a magyar honfoglalás idejében is állott, a monda szerint egy Bojnik nevű rablólovag építtette. Kezdetben az Árpádoké volt, majd Csák Mátéé, azután ujfent a királyoké, örökölte Mátyás király fia, Corvin János herceg is. A XVI. században a Thurzóké lett, s az élelmes Thurzók a vár alatt fakadó meleg gyógyvízből is pénzt csináltak. A várat többször kerülgették a törökök, majd Bocskai hadai is, de csak Bercsényi Miklós vette be 170É-ben. Ebben az időben már a Pálffy grófoké volt, 1637-hen vásárolták meg. A várat mai formájára gróf Pálffy János építtette át 1885 és 1910. között neoromán és neogótikus Ízlésben, Huber József pesti műépítész tervei szerint. Pálffy gróf nagyértékü műkincseket gyűjtött ide össze, melyek a II. világháború után legnagyobbrészt elkallódtak. A vár két részből áll: a sokszögű óvárból és a belső ötemeletes, százszobás újvárból. Kápolnája 1662-ben épült. A berendezés egy része megmaradván, a vár ma muzeum. A vár melletti parkban nagy kiterjedésű állat- és botanikus kert van. A feljegyzések szerint az e- gyik öreg hárs alatt országgyűlést is tartottak a XIV. század elején. A hagyomány szerint Mátyás király nagy lakomákat tartott itt, s később Bocskai és Rákóczi is szívesen pihent ezen a helyen. Kirándulás a Nyitra forrásvidékére.- Németpróna. Német aranybányászok alapították II. Géza idejében, s ez még ma is meglátszik a városka küllemén. Amikor a hegyek aranya kifogyott - mert már a kvádok is bányászták -, a polgárok posztógyártással, vászonszövéssel kezdtek foglalkozni. A négyszögletű főtér alaprajza középkori eredetű, néhány évszázados polgárháza is áll még. A tér
