Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-07-01 / 7-8. szám
18.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1988. jul.-aug. Magyar tájak Magyar történelem Utazás a Felvidéken- x - Folytatjuk Komárom Turócszentmár- ton közötti utunkat. Kirándulás Léváról a Garam alsó folyása mentén.- Zselizs környékének kőkorszaki leleteiről külön kultúrát neveztek el: "zselizi kultúra". Római szarkofágból készítették a község 1330-ban emelt templomának oltárát.- A zselizi kastély klasszicista sti- lusu, de eredetileg késő barokk Ízlésben készült 1720 körül. Franz Schubert, a nagy osztrák muzsikus 1818 és 1824 nyarán itt tanította az Esterházy kisasszonyokat zongorázni. A kastélyparkban ma is áll még az az épület, ahol a zeneszerző dolgozni szokott volt. A zeneszerző szobrot kapott a parkban s emléktáblát a park kapuján. (A Felvidéki magyar szervezet /CSEMADOK/ évente rendez itt országos dalos és színjátszó ünnepségeket, "Zselizi Napok" cimen.)- Bény. Marcus Aurelius császár a kvádok elleni hadjárat pihenőjében(173- ban) itt irta Elmélkedéseinek első könyvét. Bény kastélya a Pálffy hercegeké volt: a múlt század közepéről származik.- Kéttornyú bazilika-temploma 1217- ben épült, késő román stílusban. Eredeti dombormüvei igen szépek. Scitovszky hercegprímás 1862-ben régi fényében állíttatta vissza a sok vihart látott templomot. A templom mellett egy XII. században épült román körkápolna (rotunda) áll. Legközelebbi helység Kolon. Itt palóc néprajzi szobát láthatunk. Kolon után érdemes kitérőt tenni Gimes felé. Ennek az útvonalnak nyolc faluja a pa- lócság legnyugatibb települése.- Ghymes várának romja a község fölött látható. Eredetileg a tatárjárás után építtette a Forgách grófok őse, Ivánka. Később sokszor épült újjá, s a Forgáchok várát a múlt század közepéig, a vár alatti barokk kastélyt pedig az 1930-as évekig lakták. A vár mögött több százéves szelidgesztenyés van.- Északabbra: Gyimeskosztolány Szent György temploma a Felvidék egyik legrégibb s legtisztább román stilusu épülete. Gótikus freskói eredetiek! Mielőtt átmennénk a Zsitván Aranyosmarót felé délnek is tehetünk egy rövid kitérőt Malonya felé.- A malonyai arborétumot báró Ambrózy-Migazzi István alapította Mysák József kertészével együtt százholdnyi területen, mintegy 1500 - főként külhoni - fafajtából. Hires a malonyai tujafasor és a rododendron-park.(A neoklasszicista kastélyben ma Kutatóintézet működik.) Ambrózy-Migazzi mellszobra a kastély e- lőtt áll. A kertalapitó Ambrózy az első világháború után Vas megyébe költözött át, és ott a szintén híressé vált Jeli arborétumot alapította. Jeliben is tért örök nyugovóra. (Kám falutól 4 km.)- Aranyosmarót nyolcezer lakosú kisváros a Zsitva forrásvidékén. 1050 táján alapították - királyi rendeletre - marót aranybányászok. Innen a kettős név. Aranyosmarót hosszú főutcája a maga ódonságával igen bájos, sajátos hangulatot áraszt. Látnivalója a reneszánsz vármegyeháza (1789-ben barokkositották), a volt Migazzi-kastély. Kirándulás északnak Kistapolcsány felé:- A kistapolcsányi kastély eredetileg egy késő gótikus vizivárra épített reneszánsz erődítmény volt, amelyet Hild József klasszicista Ízlésben tervezett át (I830) . A vár birtokosa a jo- hannita lovagok után Csák Máté lett, majd a Kistapolcsányi nemzetség, Rákóczy László, a kuruc háborúk után pedig a Ko- háry család. 1890-ben József főherceg vette meg, és 1918-ig maradt a birtokában. Itt született 1696-ban II. Rákóczi Ferenc első fia, György Lipót, de csak négy esztendeig élt. A hatalmas kastély udvara árkádos. Parkja arborétum, a parkban álló klasszicista vadászkastély Hild müve. 12 ezer hektáros vadaskert tartozik hozzá, külön bölényrezervátummal .- Aranyosmaróttói 16 km-re találjuk Garamszentbenedeket. Itt volt a legrégibb bencés apátságok egyike. (iarummm i i b*'«**<i a k
