Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-07-01 / 7-8. szám
14.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1988. jul.-aug. Indokolt-e a túlzott optimizmus Május 20-22-én lezajlott a háromnapos rendkívüli pártkongresszus. Az azóta eltelt hetek alatt még nem derült ki, milyen alapvető változásokat fog hozni a párt politikájában Kádár félreállitása, ill. Grósz Károly főtitkársága. Egyenlőre a nagy fogadkozások idejét éljük, a párt füt-fát igér, a gazdasági módszerek megújításától a nagyobb szabadságig, ugyanakkor pedig keményebb munkát és további áldozatvállalást kér az állampolgároktól. Mindennek hatására a magyar társadalom életében a fölpezsdülés jelei mutatkoznak; élénk mozgás tapasztalható a demokrácia irányába, egyesületek, érdekképviseleti társulások készülnek megalakulni és a fél-illegális belső ellenzék tagjai egyre több követeléssel állnak elő, hogy a pártban keletkezett belső feszültséget kihasználva nagyobb szabadságot harcoljanak ki a magyar népnek. De ez nyilván nem egy gyors folyamat, az eredmények még váratnak magukra. Egyáltalán- nem szabad túlzott reményeket táplálni a pártban történt személyi változások miatt. Ne feledjük- csak személyek cserélődtek, a párt, a szovjet domináció maradt. Az emigrációban egyesek valósággal eufóriás ujjongással fogadták a pártkongresszusról érkezett híreket és olyan rózsásnak látják a hazai helyzetet, mintha máris bevezették volna a többpártrendszert (ami nélkül nem beszélhetünk demokráciáról és szabadságról) s az oroszok is kiengedték volna a Varsói Paktumból, illetve a KGST kötelékéből Magyarországot (amelyek nélkül állami függetlenségünk csak illúzió). Sajnos, minderről egyenlőre szó sincs: a párt erősen tartja kezében a hatalmat és nem hajlandó azt megosztani senkivel sem. Az országban csak annyi szabadság lehetséges, amennyit a párt engedélyez. A szovjetunió sem mutat hajlandóságot arra, hogy kiengedje kötelékeiből a va-. zallusait. (Többek közt ezért is szkeptikusak nyugaton Gorbacsov külpolitikájának őszintesége iránt: eddig egyedül Afganisztánban adta bizonyosságát jószándékának, de onnét is csak nagyon vontatottan vonulnak ki a szovjet megszállók. ) Örömmel fogadjuk a hazai változások híreit, de a lelkendezés még korai! Aki ismeri a kommunizmus gyakorlatát, az tudja, milyen sűrűn váltogatják egymást az enyhülések és a szigorítások időszakai. A kommunisták engedékenységében nehéz hinni és taktikai lépéseik rugóit ritkán értjük. Noha ma úgy tűnik, a kommunisták defenzívában vannak és nincsenek tartalékaik újabb erőfitogtatásra, az óvatosság nem árt velük szemben! ^Várjuk a pártkongresszuson elhangzót Ígéretek valóraváltását! Mindenesetre a háromnapos tanácskozás summázását jelentő "Állásfoglalás" nem jogosít sok reményre: az abban lefektetett pártprogram szövege hemzseg az eddig már ezerszer hallott közhelyektől, elcsépelt és már sokszor lejáratott frázisoktól. Hogy ezt az üresen kongó pártzsargon-tervezetet hogyan lehet megtölteni tartalommal és lehet-e majd egyáltalán szavait tettekre váltani, azt a jövő fogja eldönteni. Addig is mérsékeltebben és meggondoltabban lelkesedjünk, mert a hazai változások biztatóak ugyan, de még nagyon messze vannak attól, amit mi kívánunk s amit demokráciának lehet nevezni. Gyors és gyökeres átalakulást várni politikai naivság lenne s inkább csalódjunk kellemesen, mint keserűen. És egyet ne feledjünk: a magyarországi változások sorsa a szovjet politikai alakulásától, a gorbacsovi reformok sikerétől függ. Ha Moszkvában kedvükre alakulnak a dolgok, lesz hazai kibontakozás, ha nem eltemethetjük a reményeinket. o Gv TRIANONI EMLÉKÜNNEPÉLY Junius 5-én Garfield, (NJ) hatalmas pánkjában nagy számban vett részt a környező államok magyarsága a tavaly felállított gyönyörű szabadságharcos emlékműnél, hogy emlékezzünk történelmünk egyik leggyászosabb évfordulójára, Trianonra . Az amerikai és magyar himnuszok elhangzása után Balogh Ernő a Szabadság- harcos Emlékbizottság elnöke mondott köszönetét a szobor felállitási költségeire eddig befolyt adományokért és kérte a további támogatást erre az igazán nemes magyar ügyre. Simon Zoltán mélyen átér- zett, dinamikus szavalata után Beke Imre beszéde következett. Utalt az évforduló jelentőségére, s a tanulságként levonandó, magyar összefogásra. A magyar iskola növendékei a négy magyar világtájról szavaltak megérdemelt,^nagy sikerrel: ÉSZAK - Kerkay Béla, DÉL - Rakeczky Alexandra, KELET - Tárnássy Judit és NYUGAT - Tiger Ildikó. Zúgott a taps, amint versekben csendült drága magyar nyelvünk, gyermekeink ajkán. A nagysikerű műsort vitéz Serényi István vezette, s mielőtt a záróimát elmondotta volna felmutatta a nagy trianoni memorandumot, melyet 28 évvel ezelőtt futva vitt New Yorkból Washingtonba, ahol a Fehér Háznál Nixon, akkori alelnök vette át, s mely memorandumot, erdélyi véreink szomorú sorsát kidomborítsa, most Reagan elnöknek is megküldött .
