Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1988-07-01 / 7-8. szám

1988. jul.-aug. Amerikai Magyar Értesítő 15.oldal Független Magyar Hírszolgálat---------------Szerkeszti: Stirling György-----------------—- A "nyíltság" politikája még nem működik minden tekintetűén Magyarorszá­gon. Ezt azzal kapcsolatban állapíthat­juk meg, hogy - mint az MTI jelenti - Grósz Károly miniszterelnök találkozott " a magyar irók egy csoportjával" és miután tájékoztatta okét az aktuális problémákról, kötetlenül elbeszélgetett velük. Eddig a hir és semmi több. Ha Ameri­kában történik ilyen találkozó, az új­ságok közlik a résztvevők neveit és is­mertetik, miről van szó a találkozón. A kommunista sajtó még nem jutott el idá­ig. Pedig jó lenne tudni, kik a meghí­vott irók (párttagok, nem párttagok, békések vagy békétlenkedők; és arra is kiváncsi a magyar közvélemény, hogy mi­ről folyt a "kötetlen beszélgetés"? Kicsiség, de jellemző. És azoknak ajánlom figyelmébe, akik váltig hangoz­tatják, hogy ma már a hazai sajtó is megir mindent. Ugyan kérem, hol vagyunk még attól!- Az erdélyi menekültek segélyezésé­re mindent megtesz a Magyar Vöröske­reszt. Az Arany János utca 31. alatt információs irodát nyitottak, ahol mun­ka- és lakásügyben lehet tanácsokat kapni, de itt regisztrálják a lakossá­gi felajánlásokat is, a pénz-, ruha- és butoradományokát. Eddig 129 cég aján­lott munkát Erdélyből menekülteknek, nyolcvannégyen pedig szálláshelyet kí­nálnak. Az iroda közli, hogy az Erdély­ből menekültek családegyesítési ügyei­ben nem tud segiteni, mert a román ha­tóságok nem engedik ki az otthonmara­dottakat. Ezért azt tanácsolja, hogy aki közeli családtagokat hagyott hát­ra, inkább utazzon haza, mert nem tud­ni, mikor látja szeretteit.- Rendszeressé teszik a lóhus árusí­tását a budapesti piacokon és a hentes­üzletekben. Minden hét elején fognak szállítani a boltokban lóhust, aminek- csonttal együtt - 85 forint lesz ki­lója. Pár hét múlva lehet majd vásárol­ni lókolbászt is, amit 135 forintért fognak mérni kilónként. Érdemes szó- szerint idézni az erről szóló közle­mény utolsó mondatát; "Félő azonban, hogy a ló szárazkolbász hiánycikk lesz, ugyanis ilyen kedvező áron hetente több tonnányit is el tudnának adni." Még lóhusból sem jut elég a dolgozók asztalára: még ki sem mérték az első kilókat, máris tudják, hogy hiánycikk lesz, hiszen "kedvező áron" fogják ad­ni. Kedvező áron? A 135 forint egy át­lagos magyar értelmiségi kb. öt órás keresetének felel meg: azaz egy tanár vagy tisztviselő több mint fél nap mun­kája ellenében vehet magának egy kiló lókolbászt. Ez aztán az életnívó!- "Tiszta Amerika" cimmel fut ma egy film Budapesten. Magyar film, a Hunnia filmgyárban forgatták, no meg néhány külső felvételt a helyszínen, New Yorkban. A hazai újságokban olva­sott kritika alapján képet tudunk al­kotni a filmről: destruktiv, disszidá­lástól elriasztó munka, melyben úgy do­minál Amerika minden szennye és rossz oldala, mintha valaki úgy mutatná be Budapestet egy külföldinek, hogy csak­is a lerobbant VIII. kerületi öreg bér- házak gerendákkal aládúcolt udvaraira, a Rákóczi téri kurvapiacra és valame­lyik városszéli nyomortelepre vinné el városnézésre,. Amerika szépségeiről, le­hetőségeiről, szabadságról egyetlen szó sem esik a filmben, melynek témája e- gyébként az, hogy egy magyar turista New Yorkban lelép az IBUSz-csoporttól és uj életet kezd^ Ügyes propaganda­film, de átlátszó, mint az üveg: az Egyesült Államokban aligha fogják be­mutatni. . .- "A Magyar Királyi Honvéd Légierő a II. világháborúban" cimmel M. Szabó Miklós hazai történész könyvet publi­kált Budapesten. A könyv meglepő tár­gyilagossággal ismerteti a magyar re­pülők világháborús szereplését és ki­emeli, hogy becsülettel helytálltak az ellenfelekkel szemben. Hősiességüket barát és ellenség egyaránt elismerte. Méltó elégtétel ez, a M.Kir.Légierő még élő tagjai számára, de késői koszorú a repülő hősi halottak sirján is.- Berija viselt dolgairól közöl hát- borzongató részleteket a Kornszomolsz- kaja Pravda: megtudjuk, hogy ez a vé­rengző szadista - birva Sztálin bizal­mát - sorozatban végeztette ki a neki nem tetsző funkcionáriusokat, gyakran sajátkezüleg lőtte agyon őket az iro­dájában. Korlátlan ura volt a munkatá­borokban sinylődő tömegeknek és ezekkel produkált termelési eredményeket. Végül' leáldozott a csillaga: amikor 1953-ban Sztálin meghalt, egy PB-ülésen a szov­jet hadsereg tábornokai letartóztatták és a moszkvai helyőrségre szállították. Még ugyanebben az évben golyó általi halálra Ítélték és kivégezték. Hogy miket lehet megtudni a glasz- noszty jegyében! Ha ezelőtt nyolc-tiz évvel irta volna ezeket le valaki akár

Next

/
Thumbnails
Contents