Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-06-01 / 6. szám
1988. junius Amerikai Magyar Értesítő “SZÁMADÁS” A magyar Pálos rendet ÖZSÉB, esztergomi kanonok alapította 1265-ban IV. Orbán pápa jóváhagyásával. Áldásos nenevelő munkájukkal, példátmutatóan irányították az igaz keresztényi életre eleinket. A századok folyamán 127 kolostoruk működött az országban. II. József, a kalapos király, 1786-ban, ezt a rendet is feloszlatta és vagyonukat elkobozta. * KÖNIGSBERGI TÖREDÉK, egyik korai nyelvemlékünk,melyet egy XIV. századi kódexben, dr. Zecher F. német nyelvész talált meg 1862-ben. A pergamentet amelyen a szöveg van, a könyvkötő annakidején a fedél készítésénél alkalmazta. Mivel a lehetősége van annak, hogy több ilyen pergamentet is felhasználtak arra a célra, a Magyar Tudományos Akadémia kérésére, a königsbergi könyvtár vezetősége hozzájárult annak felfejtéséhez. További öt pergamentet találtak, olvasható magyar szöveggel. A szövegek nyelvezete és helyesírása, nagyjából a "Halotti Beszéd" stílusával egyezik. * BEYTHE ISTVÁN /1532-1Ó12/. Dunántúli református püspök, botanikus. Főként a dunántul növényeit gyűjtötte és irta le. 1583-han "Stirpium nomenclator Pannoni- ca" címen kiadta, kb. 300 növényről irt tanulmányt. Clusius német botanikust segítette 1574-1582 között magyarországi munkájában. Clusius 1584-ben megírta "Rariorum Stirpium per Pannoniam" cimü könyvét, melyhez Beythe adatait is hozzácsatolta. * TÓTFALUSI KIS MIKLÓS /1650-1702/ nyomdász, betűmetsző, könyvkötő. A nagy- enyedi kollégium tanulója volt. 1680-ban Utrechtbe megy tanulmányait folytatni. Közben a Blauen nyomdában kitanulta a nyomdász, betűszedő és kapcsolatos mesterségeket. 1685-ben elkészült az általa revidiált bibliával. 1890-ben hazament és átvette a kolozsvári egyetem nyomdáját. Rövidesen olyan hírnévre tett szert, hogy lengyel, német, angol, sza- vojai megrendelésekkel halmozták el. 1686-ban^Georgia számára rendelték meg nála az ÁBC-jük betűit. Armenia ugyancsak az ő betűivel kívánt dolgozni. XI. Pius pápa, a Budavár felszabadításáról irt müvét, az ő betűivel nyomatta ki. III. Medici Cosimo herceg meghívta Firenzébe. A legcsábitóbb ajánlatokat utasitotta vissza, hogy Erdély kultúráját szolgálhassa. Sajnos a közmondás, hogy "senki nem lehet próféta a saját hazájában" nála is beigazolódott. Kortársaival nem értették meg egymást. Visszavonultan halt meg. Kolozsvári sírját 1902-ben emlékművel díszítették. * MAXIMILIÁNUS TRANSYLVANUS /1490 körül született/. Humanista 1511-ben a császári udvarnál szolgált. 1519-ig I. Károly spanyol király titkára. Versben irta meg a krönstanzi császár látogatását, 1518-ban. Ugyancsak versbe szedte Károly meghívásának történetét, a német trónra, 1519-ben. 1522-ben, a nagy eseményt, Magellán földkörüli útját ismertette. Nem tudni milyen alapon, de a belgák is magukénak tartják. A londoni Atheneumban, de Coote G.H. /1892-ben/, határozottan magyarnak Írja. * Gróf BERCSÉNYI LÁSZLÓ /I689-I778/. II. Rákóczi Ferenc testőrtisztje. Mint Franciaország marsalja halt meg. A fejedelmet Lengyelországba kiséri. Onnan követi minőségben XIV. Lajos királyhoz utazott. Visszatért Rodostóba és ott huszárokat toborzott a francia Bercsényi ezred számára. 1738-ban tábornok, 1744- 1447 között, a francia lovasság felügyelője. 1785-ben marsall. Sírja Lusancy- ban, akkori birtokán van. , 23.oldal--------------------------------------------------------EPIZÓD Mikor egy jó lélek,- Lipóczy bácsi - kisfiámtól tréfásan csak annyit kérdezett, mond Tas, Passauból mit hozzak neked? Cukrot-e, vagy narancsot, melyiket szereted? Bácsi ha lehet.. . egy kis kenyeret, volt a felelet. A fiam akkor három éves lehetett. Nem csak az anyja, de vele együtt- aki hallotta - mindenki könnyezett. Senki sem nevetett. Waldwerke, 1948 k. z. —
