Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1988-06-01 / 6. szám

20.oldal

Amerikai Magyar Értesítő

1988. junius- Az evangélikus templom ( a katolikus templom mellett) 1833-k>ól származik. Klasszicista stílusával is építésének koráról tanúskodik.- A Tátra Muzeum alapitója a Magyar Kárpát Egyesület volt a múlt század végén (1886) . A muzeum másik részlege Tátraiomni c on lát hat ó.- A Poprádhoz csatolt Szepesszombat főtere védett müemlékegyütt es. Figyelmet érdemelnek a reneszánsz és barokk hangulatot idéző főtér patrícius házai. Gróf Benyovszky Móric innen nősült. Pat- riciuslányt vett el.- A Szt. György-templom. Kéthajós gótikus építmény, a XIII. szájad elejéről. Szárnyas főoltára a gótikus Szent György- oltár.s mellette jobbról-balról ugyancsak gótikus mellékoltárok állnak. A templom melletti harangtorony 1598-ban épült reneszánsz stílusban.- Mátyás király-emléktábla a főtér 28. sz. házán. Az öntöttvas tábla arra emlékeztet, hogy Hunyadi Mátyás 1474-ben ebben a házban vendégeskedett.- Felka a XVI. századi elzálogosított szepesi városok egyike volt.(Ma már Poprádhoz van csatolva.)- A felkai templom a XIII-XIV. században épült kora gótikus stílusban. Oltára szintén gótikus s keresztelőmedencéje 1439-ből való. A főterén a templomot övező polgárházak védettek.

Mateóc (ma már ez is Poprád külvárosa) szűcsei, timárai, lakatosai hajdan fölötte hiresek voltak.- A mateóci templom a XIV. századból származik. Gótikus stilusu, s vele egykorú a hatalmas szárnyas oltár és egy feszület is. Reneszánsz harangtornya a XVI. század végén épült, s később a XVIII. században copf stilusu diszitést kapott.- Gánócfürdő Poprádtöledéire. 650 m magasan fekvő fürdőhely. Őskorszaki lelőhely .

Nagyszalók Poprádtól északra. Hun- falvy Pál nyelvész (I8IO-I89I) és Hun- falvy János földrajztudós (1820-1888) szülőhelye. Gótikus stilusu temploma a XIV. század elejétől a XV. századig épült. Oltárai egykoruak.

Ezzel végére értünk a Pozsonyból Poprádra vezető utunknak. Következő útvonalunk Komáromból indul Turócszent- mártonba.

KOMÁROMBÓL TURÓCSZENTMÁRTONBA

Komáromból indulva átvágjuk az un.Má- tyus-földjét »követve a Nyitra folyó völgyét . Nyitra városánál keletre futó utakat ismertetjük azok számára, akik útjukat leakarják rövidíteni. Nyitranovák- tól tovább megyünk a Nyitra, majd egy mellékfolyó völgyében a Garamszentke- reszt melletti útelágazásig s innen végighaladunk a Turóc-medencén Turócszent- mártonig. Turócszentmártóntól 3 km-re, Révayfalvánál elérjük előző útvonalunkat.- Komáromtól Ny itráig:

A Kisalföld Csallóközön túli részének közkeletű, történelmi neve Mátyusföld. A XIII-XIVJ század fordulóján Csák Máté kiskirályságának volt egyik fő élelmezési bázisa. "Becenevét" is Csák Mátéról kapta. Igen termékeny vidék.- Ógyalla. Itt született a hires csillagász, asztrófizikus, meteorológus, polihisztor dr. Konkoly-Thege Miklós (1842-1916). Saját birtokán, a maga költségén állította föl csillagászati obszervatóriumát, földrengéskutató és idő járás-vizsgáló intézetét. Ezt később az államnak ajándékozta, igazgatója azonban haláláig ő maradt. Ógyallán született Feszty Árpád (1856-1914) festőművész, Jókai Mór ve je is. Itt is nyugszik. Kúriájuk még áll.

Látnivalók: három régi kúria, a régi csillagvizsgáló épületek, a modern meteorológiai állomás és a katolikus templom, amely a Kós Károly-féle "erdélyi gótika" szellemében épült.- Érsekújvár a Dél-Felvidék egyik legjelentősebb városa.

A város alig 400 éves. Várdai Pál esztergomi érsek kezdte épiteni 1545-ben védekezésül a török ellen. Kezdetben Újvárnak, majd Oláhujvárnak mondták az épitést befejező Oláh Miklós érsekről. Olasz hadimérnökök a XVI. század végén hatágú csillag alakúra korszerűsítették, erős bástyákkal, négyzetes hálózatú utcákkal látták el. A török hétszer ostromolta, majd 1663-ban elfoglalta s 1885-ig ült benne. Korábban Bocskai és Bethlen hadai is elfoglalták. Vak Boty- tyán generális - még fiatal császári tiszt korában kémszemlére lopakodott be a töröktől megszállt várba, felosont tornyába, az éneklő müezzint a tömeg közé vágta, majd a zűrzavarban kereket is oldott. A várat 1704-ben kurucok foglalták el a labancoktól. 1706-ban II. Rákóczi Ferenc Újvárból intézte a magyar néphez szabadságharcra felhivó kiáltványát . A várat 1725-ben jóformán teljesen lebontották, alig maradt meg néhány kisebb fala, az egyetlen megmaradt bástyára Kálváriát épitettek(1779). Az egyik várkapu jelenleg a komáromi^ református templom udvarát disziti. Érsekújvárt született Kaprinai István tör-