Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-06-01 / 6. szám
1988. junius ténész (1714—1785): Kassák Lajos iró, költő (I887-I97I)és Gőzön Gyula színművész (1885-1972). A felvidéki palócság legnyugatibb táján járunk. (A második világháborús bombázások miatt a régi városrészekből alig maradt meg valami. Nem régen a Kálvária-dombon régi várfalakat találtak. ) A város főterén, a ballada szerint "Érsekújvár piacán" fejezték le 1710. január 3-án a Rákóczit eláruló Ocskay László brigadérost.- A plébániatemplom. Hegyes tornya egyik jellemzője az egyébként egyszerű városképnek. A torony 70 m magas.Copf stílusban épült. A Járási Muzeum régészeti, történelmi néprajzi gyűjteménnyel. Főleg az Érsekújvár környéki, szerényen diszes palóc népviseletet igyekeztek összegyűjteni, továbbá régészeti ásatások réz-, bronz-, vaskori és a népvándorlás időszakából származó leleteit. Vele szomszédos a barokk stilusu egykori ferences templom, a volt vártemplom.- Érsekújvártól északnyugatra, 10 km-re van Tótmegyer a Károlyiak barokk kastélyával és szép vadaskertjével.- Tardoskedd Érsekújvártól északnyugatra: 16 km. Neve onna ered, hogy hetipiacait kedden tartotta. A faluban reneszánsz alapzatu kastély látható. Az országút menti emlékmű az 1706 kuruc csatározások elhunyt hőseire emlékeztet. 1849-hen honvédtiszteket is kivégeztek Tardoskedden Haynau parancsára. Érsekújvártól 4 km-re északra Andód Czuczor Gergely^ nyugatra 18 km-re Jedlik Ányos szülőhelye.- Komját egykor Érsekújvár és Nyitra elővára volt. A rommá vált erősség alapjaira eklektikus stilusu kastélyt emeltettek a Wodianer bárók (1872). Komjáton működött reformátorként Huszár Gál, a szenvedélyes hitvitázó, s itt alapitott nyomdát 1573-t>an. NYITRA Kellemes fekvésű város a Nyitra folyó két partján. Észak felől a történelmi emlékekben gazdag Zobor-hegy koronázza meg (588 m). A kőkorszaki, a bronzkori és népvándorláskori időről nem beszélve, Írásosan először egy szláv fejedelmet említenek Nyitrával kapcsolatban; Pribinát. Adal- ram salzburgi érsek 833-ban itt szentelte föl a messzi környék első keresztény templomát. Metód érsek is végzett errefelé hittérítő munkát. Később törzsi viszálykodások miatt Pribina a mai Zala megyébe menekült, frank ispánságot kapott. 880-ban már püspöke is volt Nyit- rának, a püspökséget az Árpád-ház 111321.oldal ban felújította. A honfoglaló magyar seregek 894-ben a Zobor-hegy alatt is megütköztek Szvatoplukkal. Szent István király megerősítette az erősséget, s Imre hercegnek adományozta. A XIII. század vágóig Nyitra a trónörökösök birtoka maradt. Erős vára a tatároknak is ellenállott. 1288-ban a megye örökös főispánjai, a püspökök kapták meg, s övék is maradt a város 1848-ig. Csák Máté kétszer dulatta fel: a XV. században birtokolta egyideig Jiskra huszita vezér is, de Mátyás király kiostromolta belőle. 1663-ban rövid időre a török is elfoglalta. A kuruc időkben is gyakran változott a gazdája.- Látnivalók Nyitrán; Az utasember figyelmét esőbbed is a város fölé emelkedő, hajdani püspöki vár ébreszti föl, amelyet a XVII. század közepén épült várfalrendszer övez. Az első keresztény templomnak, mely a honfoglalás előtt épült, már nyoma sincs.- A Szent Emmeramus-templom kis, román stilusu épület, a vár legrégibb temploma, 1158-ban épült, 1933-ban találták a tamplom névadójának szobrát, amely ma a Felvidék legrégibb szoboremléke. (Román stilusu.)- A püspöki székesegyház tulajdonképpen alsó és felső templomból áll, amelyet egymással s a püspöki palotával föld alatti folyosó köt össze. A felső templom gótikus eredetű (XIII-XIV. század) , ehhez 1640-ben Telegdy püspök egy nagyobb méretű barokk dómot csatolt. Ezt 1732-ben alakították át utoljára, s ekkor is rendezték be újra. Az alsó templom nagy értéke Raffaello "Levétel a keresztről" c. festménye nyomán J. Pernegger osztrák szobrász által faragott márvány szoborcsoportozat(1662). Freskóit A. Gilliardi festette, 1723-ban. Az egyházi kincsek közül különösen Peré- nyi ás Pálffy püspök hagyatékát említjük meg.- A püspöki palota. Eredetileg gótikus-reneszánsz épület, amelyet 1732-ben Erdődy püspök barokk stílusává alakított át. Padlóját a vár lesimitott sziklájára építették. Igen szép a mennyezet festése és érdekes a megmaradt középkori konyha.- A Vazul-torony a várfal keleti bástyája. Szent István ide záratta, s itt vakittatta meg rokonát, a "lázadó Vazult", azaz Vászolyt. Megtekinthető a várfalak folyosórendszere is és a várkapu felől nagyszerű kilátás nyílik a városra. A kapu közelében, a várfalon kívül Pálffy püspök címerét láthatjuk.- A fogadalmi pestisoszlop a várkapu Amerikai Magyar Értesítő
