Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-05-01 / 5. szám
1988. május Amerikai Magyar Értesítő 15.oldal Független Magyar Hírszolgálat---------------Szerkeszti: Stirling György------------------—- Évről-évre megjelenik a Központi Statisztikai Hivatal jelentése, hogy összefoglaló képet nyújtson az előző esztendőről. Az 1987-ről szóló termelési mutatók a magyar gazdaság nagyon lassú lábadozásáról tanúskodnak és kevés jóval biztatnak a jövőre. Elég, ha a KSH jelentésének az első mondatát idézzük: "Az 1987. évi gazdasági folyamatokban szerény, de a fő célok tekintetében a tervezettnél kisebb javulás következett be." Megállapítja a jelentés, hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzete sem érte el az előirányzott mértéket. A konvertibilis valutából az adósság tovább nőtt, bár - szögezi le a jelentés - az adósság növekedése mérséklődött. (Micsoda eredmény;) A kivitel értéke 4-50 milliárd forint volt (7 %-kal több az előző évinél), mig a behozatal 5 fí-kal nőtt és 463 milliárd forintot tett ki. A lakásépítés az előző évihez képest 18 százalékkal csökkent: 57 ezer uj lakás készült el, de csak 14 százalékukat épitette az állam, a többi magánerőből létesült, építési kölcsönök segítségével . Az ipari termelés 3.7 %-kal nőtt. A mezőgzdaság összeségében kevesebbet termelt 1986-hoz viszonyítva. A búzatermelés jó volt, de a kukorica elmaradt az előző évitől. Legfeltűnőbb a burgonya- termelés csökkenése: 220 ezer tonnával, azaz 17 %-kal maradt el 1986-tól. A gyümölcs- és szőlőtermés gyenge volt: az előző l6 fí-kal, az utóbbi 25 ?S-kal e- sett vissza. Az állatállomány csökkent: kevesebb disznó és szarvasmarha van az istállókban, mint egy évvel előbb. A személygépkocsiállomány nőtt, jelenleg egymillió hatszázezer autó fut Magyarországon. A távbeszélőhálózat fejlesztése folyik, ezer lakosra 52 telefon jut. A munkások és alkalmazottak havi átlag keresete 1987-ben 7,040 forint volt, az 1986-os havi 6,54-0 forinthoz képest. A lakosság reáljövedelme viszont csökkent , ugyanis minden vonalon magasabb arányban emelkedtek az árak is. (Az 1988 január 1-i áremelkedések után a reáljövedelmek tovább csökkennek: az állam a béreket és fizetéseket nem emeli, csak a kisnyugdijakat. Ez a csökkenés közvetlenül kihat az életszinvonalra is.) Ami a népesedési adatokat illeti, a helyzet tovább romlott. 1987. december 31-én az ország népessége 10 6o4 000 fő volt, 16,5 ezerrel, azaz 0,2 %-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. (1986. december 31-én 10 622 000 lakosa volt az országnak - az akkori statisztika szerint: a csökkenés tehát több: kereken 18 ezer fő!) A népesség csökkenése egyébként az előző évben is 0,2 százalék volt. 1987. folyamán 126 ezer gyerek született, ami 2,500-al kevesebb, mint 1986-ban. Az ezer lakosra jutó él- veszülések száma 1987-ben 18 ezer fővel, 0,4 %-ka± csökkent. Az ország dolgozóinak teljes létszáma 4 millió 867 ezer. A nyugdíjasok száma egy év alatt 43 ezerrel nőtt és 1987 végén elérte a 2 millió 380 ezer főt. (Tessék figyelni: alig több mint négy és félmillió dolgozó kell eltartson csaknem 3 millió nyugdíjast, és természetesen a családtagokat. Nagyon egészségtelen arány;) Az állam 87-ben 110 milliárd forintot fizetett ki nyugdijakra, 11 százalékkal többet, mint az előző évben. Az egészségügyi fejlődés anyagiak hiányában igen lassan haladt: 1987-ben mindössze 320 uj kórházi ágyat adtak át a köznek. Pénzszűke miatt még a kórházi épületek állagának megóvása sem valósítható meg, a műszerek és berendezések pedig egyre nagyobb arányban válnak elavulttá. Az általános iskolai tanulók száma 1987/88-ban 22 %-ka± csökkent. (Ez már a népességfogyás következménye.) A felsőoktatási intézményekben 99 ezren tanultak 1987-ben, ami - más országokkal összehasonlitva - rendkívül alacsony szám és rossz képet ad az ország kulturális fejlődéséről. #- "Hiánycikkek toplistája" cimmel olvashatunk tanulságos összeállitást a Magyar Nemzetben (Hiánycikknek találjuk már magát a cimet is, hisz' nyilván azért kellett angol szót belekeverni, mert hiányzik a magyar megfelelő. Vagy "csucslista" nem lett volna jó?...) A hazai hiánylista élén a nélkülözhetetlen WC-papir áll, aminek hiánya egyformán sújt gazdagot és szegényt... Az uj- ságiró fölteszi a kérdést az "illetékesnek" : miért nincs elég WC-papir? A válasz jellemző: "Viszonylag könnyen kiszámíthatjuk, hogy évente 25 ezer tonnára van szüksége az országnak, a hazai ipar pedig csak 16-17 ezer tonna gyártására képes. A többit Kinából, illetve tőkés piacról vásároljuk. De sohasem lesz zavartalan az ellátás, ha az importáló cég nem kap lehetőséget a folyamatos, januártól decemberig tartó beszerzésre." Ezek szerint jelenleg csak az év első, vagy csak a második felében jut keret WC-papir vásárlására? A másik hat hónapban mindenki használjon, amit
