Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-11-01 / 11. szám
— ---------------------------------------Magyar tájak Magyar történelem Utazás a Felvidéken- II.POZSONY Kétségtelen, hogy 900-902 táján már a magyarok fennhatósága alá tartozott. Vármegyéjét Szent István alapította. Az önálló Kispozsony megyével együtt hozzá tartozott a Csallóköz is. Székhelyének eredete ismeretlen. A környéken élő bajor telepesek Preslavasburchnak nevezték. Ebből lett a Pressburg név, a tótok is Presporknak hivták egészen 1920-ig. A Bratislava nevet, mely valószinü Vra- tiszlav morva fejedelem nevét őrzi, a "prevrat" (a fordulat ^1920/) után kapta. Magyarul az egyik Árpád-kori várispánról nevezték el Pozsonynak, ebből lett a latin Posonium elnevezés is. Középkori latin neve viszont Istropolis - Dunaváros. Pozsony Felvidékünk gyöngye, évezredes történelmünk tanúja. A török hódoltság idéjén Pozsony volt az ország fővárosa, az országgyűlések és a koronázások színhelye.. Ha a pozsonyligetfaliu sétányokról tekintünk rá, különösen szép, festői látvány tárul elénk. A távoli dombtetőn a négyszög alakú Vár monumentális falaival, a templomtornyok égbe nyúló hegyes csúcsaikkal, az ódon utcák kanyargói még az Írott emlékeknél is meggyőzőbben őrzik múltúnk emlékeit. A Kis-Kárpátok déli nyúlványának erdői észak felől a város határáig nyúlnak, amely fölött a 440 méteres Zerge-hegy őrködik. Nyugat felől a Dévényi-kapu sziklás hegytömbje, s rajta a vár őrzi Északnyugati- Felvidékünket . Pozsony környékén már a kőkorszakban is élt ember. Neolit kori vadászok, földművelők telepedtek le a Vödric-pa- tak völgyében és a dombtetőkön. Kr. e. évszázadokon át kelta törzsek laktak a környéken. A Várhegyen már az első évszázadban római erődítmény védte Vindo- bonát, a mai Bécs városát. A rómaiak letüntével avar birodalom létesült ezen a tájon, az avaroktól pedig a frankok ragadták el a hatalmat. A magyar honfoglalás után Árpád-házi királyaink katonai erődítménnyé építették ki. 907-ben a vár alatt erős harcokban ütköztek meg a magyar és a bajor seregek. A vár tövében hamar kialakult a gazdag ipari, kereskedelmi, halászó-hajózó település. Gazdagságához a környéki szőlők is hozzájárultak, a szőlőket a 1987. november rómaiak telepítették. Az 1200-as évek elején A városnak III. Endre (1290-1301) adott szabadalmi jogokat. 1465-ben Mátyás király Közép-Európa egyik első e- gyetemét, az Academia Istropolitana-t alapította itt. Az egyetem még Mátyás idejében megszűnt, de az 1776-ban már működő jogakadémia bevonásával 1914-ben megnyílt a m. kir. Erzsébet tudomány- egyetem,amelyet 1921-ben előbb Budapestre, majd Pécsre költözött. Az egyetem első rektora Vitéz János esztergomi érsek lett. Amióta a törökök 1541-ben Budát elfoglalták, Pozsony lett az ország fővárosa. Itt koronázták a királyokat. 1848-ig itt tartották a magyar ország- gyűléseket is. Az első magyar nyelvű újságot, a Magyar Hírmondót 1780-ban Ráth Mátyás Pozsonyban alapította: az első felelős magyar minisztérium 1848 április 7-én a pozsonyi primási palotában alakult meg. 1849 augusztusában Haynau osztrák tábornok, a "bresciai hiéna" ebben a palotában hozta véres ítéleteit az aradi 13 és a többi vértanú felett. A város hires szülöttei közül említsük meg Johann Nepomuk Hummel (1778- 1837) zeneszerzőt, Kempelen Farkast (1734-1804) a kiváló feltalálót, Segner János (1704-1777) fizikust, Rómer Fló- ris Ferencet (1815-1889), a magyar mü- vészettörténelem s műemlékvédelem egyik kezdeményezőjét, Fadrusz János (1858- 1903) szobrászművészt, Zsigmondy Vilmos (1821-1888) geológust, az első artézi kutak fúróját, Lóczy Lajos (1849-1920) földrajztudóst, Aulich Lajos tábornokot (1792-1849). az "aradi tizenhárom" egyikét, Orbók Lórándot (1884-1924), aki Lorenzó Azértis néven lett spanyol drámairó. Pozsonyban lakott 1816-ban Kisfaludy Sándor. A kis Jókay pedig Zsig- mondyéknál volt 1836-1837-üen cseregyerek. Petőfi is több izban megfordult Pozsonyban. Márvány szobra a pozsonyli- getfalui parkban áll. Bartók Béla Pozsonyban járt gimnáziumba, később több hangversenyt is adott a városban.- A Belváros és a Vár Pozsony történelmi belvárosa igen festői, s meglehetősen kusza is. Utcái szükek, rövidek, hálószerűén fonódnak egymásba. Ám Pozsonynak éppen ebben rejlik a bája. Komárom felől érkezve a Duna utcán át érjük el a Belváros szélét. A Rajkánál átlépők pedig az uj hídon át egyenesen a Dóm-templomhoz juthatnak.- A volt "Vizikaszárnya" 1759-1763 között épült. A hidászok laktanyája volt. Az udvar közepén álló bronz szökőkút Tilgner Viktor bécsi szobrász munkája.- A régi Duna-hid. Eredetije I89O19-oldal / Amerikai Magyar Értesítő
