Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-11-01 / 11. szám
20.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1987. november ben készült. A németek 1945-hen felrobbantották, de ugyanabban az évben újjáépült .- A Városi Vigadó (a Hid utcában). neobarokk épület, szecessziós beütéssel 1912-1914 között épült.- A Notre Dame-kistemplom, épült 175^-ben. Az eredetileg hozzá tartozó klastrom ma iskola. A temlom előtt egy hangulatos liget, sétatér van. 1700-as évek végéig a városárok egy része volt, amelyet később feltöltöttek. A tér képzőművészeti alkotása a Ganumédesz-kut és egy őzike- s nimfa-kut.- A tér keleti sarkában állott az 1776-ban alapított Rendi színház, a- melyben még németül, majd később magyarul játszottak. A jelenlegi épületet (ma Szlovák Nemzeti Szinház), 1886- ban eklektikus stílusban építette a hires bécsi szinházépitő cég, Fellner és Helmer.- Rudnay tér. A tér a magyar és tót hitszónoknak egyaránt kiváló, Nyitra megyei születésű, Rudnay Sándor hercegprímás (I76O-I83I) nevét viseli. Rudnay helyezte vissza 1820-ban Esztergomba Nagyszombatból Magyarország hercegprímásának székhelyét, s indította meg többek között az esztergomi bazilika épitését is. A téren szobra van Liszt Ferencnek (I9H) és Donner Rafaelnek.- - A Szent Márton Dóm-temlom, azaz a dóm (a Rudnay téren). A gótikus Szt. Márton-dóm Pozsony legjelentősebb építészeti remeke. Ezen a helyen már épült 1921-ben egy Szent Megváltó-templom, de az 1270-es években II. Ottokár cseh királlyal vívott háborúságok során tönkrement. A jelenlegi Dómot az 1300-as évek elején alapozták háromhajós, gótikus bazilikának. Mindhárom hajója egyforma magas. A torony egyúttal őrtorony is volt, mivel a vársánc mellett állott. A templomfal és a torony idővel elvesztette várvédő jellegét, a dóm uj szentélyt, oldalkápolnákat, déli előcsarnokot kapott. Két évszázadig folyton épült, idővel reneszánsz elemekkel bővült, 1510-ben Bakócz Tamás érsek is toldatott hozzá uj részeket. Az épitők egymást váltó nemzedékei között sokan müküdtek itt olyanok is. akik a bécsi Szent István- dómot vagy a prágai Szent Vitus-székes- egyházat épitették. 1732-3^-ben készült a Szent János-kápolna. A dóm szobrainak, domborműveinek jelentős részét Donner György Rafael, a kiváló barokk szobrász alkotta. A nagy művész tiz, igen termékeny esztendőt töltött Pozsonyban. A dóm azonban csak 1895-ben kapta meg mai, végleges alakját. Neogótikus tornya 85 méter magas. Tetején három mázsa súlyú aranyozott korona csillog, annak emlékére, hogy 1563-1830 között itt koronázták a magyar királyokat, királynékat. A 11 király és 8 királyné nevét a szentély baloldalán márványtábla őrzi. A sor Miksával kezdődik, V. Ferdinánddal végződik: valamennyi a Habsburg-családból származott . Az eredeti gótikus berendezésből megmaradt három kép a szentély déli falát disziti. A bronz keresztelőkut 1^03-ban, a szentségtartó 1517-ben készült. Szent Márton ereklyéit a főoltár fölötti ezüst- * koporsó őrzi. Donnel Rafael remeke Szent Mártonnak ólomból öntött, huszárcsákóval, huszármentében ábrázolt lovasszobra s Esterházy Imre érsek térdeplő márvány- szobra. A gallokat keresztény hitre té- y ritő Tours-i Szent Márton 316 körül született Sabariában, a mai Szombathelyen. A gótikus Szent Anna-kápolnában látjuk az Academia Istropolitana alkancellárjá- nak, Schonberg György prépostnak sírkövét (1470). E kápolna neogótikus oltárának éke egy reneszánsz Pieta. A székes- < egyház kriptájában nyugszik számos érsek, püspök s a gróf Pálffy család több tagja mellett Pázmány Péter is. A római katolikus hittudományi főiskola épülete (Káptalan utca l./Kapitul- ská/). Pázmány Péter biboros érsek építtette jezsuita kollégium számára I62I- A 1635 között. ; Az egykori prépost palotát (fenti utca 2. szám) Draskovits György építtette, 1632-ben. Kertjében áll Rigele Alajos (1907) Szent Erzsébet szobra. Az Erdődy-palotát (Jirásek u. 3.:Ji- ráskova)gróf Erdődy György építtette 1770-ben. Késő barokk stilusu épület. 4 (Az utca névadója Alois Jirásek cseh regényíró. A Jirásek utcát az idősebb pozsonyiak még ma is Ventur utcának hivják. A középkorban ugyanis egy Venturi nevű olasz építőmester lakott itt, s a neve évszázadokig megmaradt.) Az Academia Istropolitana (Jirásek u. 7.) a Mátyás király által alapított Pozsonyi Egyetem épülete. A házban a XV. század közepén királyi pénzverde működött, 1^4-67-ben pedig átépítették, fallal kerítették körül, s itt nyílt meg az egyetem. A kor európai hirü professzorai tanítottak benne. Kancellárja v a humanista érsek, Vitéz János volt: alkancellárja Schömberg György prépost. (Jelenleg sziniakadémia.) Pálffy Lipót marsall palotája 17^7- ben épült. E palotában hangversenyezett hatéves korában a gyermek Mozart. (Jelenleg képzőművészeti főiskola működik benne.) A Wittmann-Pauli-palota. 1776-ban épitették a császári birtokok főigazga- y tójának palotájául. A középkorban s egy ideig utána is királyi kúria volt.Szép kertje van. Ebben az épületben született az ezermester Kempelen Farkas 173^« január 23-án. A kerti pavilonban hangver
