Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-11-01 / 11. szám
Amerikai Magyar Értesítő 9.oldal I987. november KRUPA SÁNDOR Amerika Izrael fejőstehene Los Angeles Times-ben Robert W. Gibson irt effélét, amit régebben igy fejeztek volna ki: Amerika Izrael gyarmata! Gibson cikkében álltja, mindenki tudja hogy Amerika gazdaságilag segiti Izraelt, de csak nagyon kevesen sejtik, hogy milyen mértékben. Mindjárt cikke elején leszögezi: mikor ez az év befejeződik, Amerika Izraelnek annyi segitséget adott, mint háború után Nyugat-Európának a Marshall Terven keresztül, holott Izrael Nyugat-Európa lakosságának csak egy és fél százaléka. Aztán, mig az európaiakat kötelezték, hogy a segélyt csak a háborús károk helyrehozatalára, az uj élet kezdésére használják, addig Izraelt semmi kikötés nem korlátozza. Ezért megtörténhet, miként meg is történt már, hogy a segélyt nem a kért célra használták. Sőt kimondottan Amerika szándékával és politikájával ellentétesen. Az utolsó tizennégy évben Izrael 25 százalékát kapta annak az összegnek,amit az amerikai Kongresszus a külföldi nemzeteknek engedélyezett. A múltban nincs rá eset, hogy bármelyik nemzet Amerikától akkora segélyt kapott volna, mint kapott és kap Izrael! Szinte csak morzsákról lehet szó az 5 veknijével szemben. "Tagadhatatlan, hogy ez rendkívüli eset - mondotta Carter elnök -, s nem gondolom, hogy ez üdvös lenne mindkét nemzet számára! De igy van! Ez az élet." Izrael minisztériumának gazdasági tanácsadója, Mos Rubin, hasonlóképpen nyilatkozott: "Izraelben senki sem akarja, hogy idegen államtól függjön. De senki sem talál ebből kiutat!" Ez a kijelentés azt is világ elé tárja, hogy Izrael még a mai nap is életképtelen Amerika ilyen rendkívüli segélye nélkül. Elgondolkoztató ez minden ember számára. Vértengerrel, örök békétlenséggel, pénzáldozat billióival létrehozni, fenntartani egy olyan kicsi közösséget, amelyik saját lábán talán sohasem tud megállni. Am Izrael nemcsak az amerikai államot feji, hanem még alattvalóit is. Izraelnek a privát ajándékok és azok az összegek, amiket Amerikába befektetett tőkéi kamatoznak, plusz egy billiót jelentenek é- venként - állitja Gibson. Minden nemzet a segélyt évnegyedenként kapja. Izrael egyszerre az év elején. így a billiókat felhasználásukig kamatoztatja s ebből 50 millióval duzzasztja kasszáját. Mennyit kap Izrael évenként Amerikától? Gibson szerint 4 billió dollárt! Ez azt jelenti, hogy Izrael mindenegyes polgára évenként Amerikától 1.000 dollárt kap, vagyis bevételének 20 százalékát! Ilyen hallatlanul jól tejelő tehenet még nem látott a világ! Lassan minden polgárnak jut egy csecs. Ám a fejésnek ezzel még nincs vége. Amerika és Izrael kereskedelme nagyon összefonódott - Írja cikkében Gibson. Különösen a fegyvergyártás, árusitás és kutatás terén. Egyik nemzet sem dicsekedhet olyan kereskedelmi kedvezményekkel, mint Izrael. Az övé már nem is kedvezmény. Hiszen úgy szállitja be és ki a portékát, mintha saját országáról lenne szó. Ha ezekről hall az ember, felötlik benne az a kérdés, miért ez a mérhetetlen áldozatot jelentő bratyizás olyan állam részéről, amelyik megszámlálhatatlan billiós deficittel dolgozik és polgárai nyögnek az adók alatt? Mi haszna van ebből Amerikának? Mert kellene, hogy legyen, hiszen úgy mondják: a politikában nincs szerelem! Csak érdek, közös érdek! Adok, adsz. Ölellek, ölelsz...Minden nép elsősorban saját javát keresi. Hogy a politikában nincs szerelem? Lehet. Mégis Izrael és Amerika esetében úgy vélik, hogy van! De erről hangosan nem beszélnek. Inkább a közös érdeket teritik az asztalra és ennek leginkább a katonák, vagyis a Pentagon, a szószólói, előadói. Gibson szerint ezt mondják: "Holott Amerikának e magatartása meglehetős sokba kerül, mégis stratégiai- katonai - szempontból megéri! Izrael ugyanis biztosit számunkra országában olyan helyet, ahová bármikor leszállhatunk repülőinkkel, ha politikai helyzet miatt ez szükségesnek mutatkozik. És innét biztonságosan operálhatunk. Ez pedig felbecsülhetetlen érték." Tagadhatatlan, nem hangzik rosszul. Vagyis, Izrael Amerika támaszpontja s ezért bérként É billiót fizet. Dehát, ki ellen támaszpont? Az a- rabok? Oroszok? Kinaiak? Japánok?...Ezt nem feszegetik, mert úgy gondolják, a válasz kimondatlanul is túlságosan világos. Ám ha az arabokra gondolunk, nem egészen értjük a dolgot; miért vagyunk és kellene nekünk ellenséges viszonyban lenni velük? Cranston szenátor, Izraelnek egyik legerősebb amerikai támogatója - Gibson szerint - ezt mondja: "Izrael a legerősebb katonai erő azon a területen. Ezért Amerikának érdeke, hogy vele ezt a hasznos viszonyt megtartsa." A cikk Írója azt állitja, hogy ezt a viszonyt, mind Amerika, mind Izrael népe hasznosnak véli, s ezért támogatja. E viszony megmaradását Izrael amerikai szervezeteivel, politikai embereivel, népével könnyen biztosítja. Azok ellen is ezek dolgoznak, akik azt "suttogják", hogy Amerikának sikerülne - legalábbis a nem nagyon Izrael ellenes - arab nemzetekkel jobb kap
