Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-10-01 / 10. szám
< 1987. október Amerikai Magyar Értesítő 25.oldal Semmelweis! Orvos, szakiró. 140 éve, 1847-ben vezette be elsőnek a higiéniát, a szülőszobákba, amivel az anyák számtalanjait ragadta ki a halál karmaiból. Jutalma:irigység, gúny, mellőzés lett. Budán született 1818-ban és a döblingi elmegyógyintézetben 1865-ben halt meg. A sors iróniája, hogy a vérmérgezés ölte meg, amit ő űzött ki, a szülészeti klinikák, szülőtermeiből. 1844-ben avatták doktorrá. A bécsi klinikán Klein professzornak lett az asszisztense . Abban az időben a születési klinikákon, a halálozási arányszám Európa szerte 25- 30 százalék, Bécsben mindössze 18,27 százalék vol, az áldozatok száma. A nagyképűség és a tudományos butaság nagyobb dicsőségére . Semmelweist hamar gondolkodóba ejtette, hogy azon az osztályon, ahol a bábák tanulták a mesterséget, az arány jobb volt, mint ahol az orvostanhallgatók működtek közre. Mikor pedig egy fiatal orvosbarátja, aki hullaboncolás közben kezén megsérült és rövid időn belül vérmérgezésben meghalt, döbben rá hogy a szülő nőknél a tragédiák oka ugyanaz. Ugyanis az orvos növendékek, professzoraikkal együtt, hullaboncolás után, csupán vizzel öblítették le kezeiket és mentek át a szülészetre és igy vizsgálat közben, ők fertőzték meg a szerencsétlen teremtéseket. Felismerését tett követte. Elrendelte a hozzá beosztott személyeknek, a klóros- mésztejjel való alapos kézmosást és az eszközök hasonlóképpen! fertőtlenítését. Intézkedése után a halálozások száma - az osztályán - bámulatosan rövid idő alatt, 1.27 százalékra zuhant. Március és április hónapban pedig NULLA lett. Ifjú kollégái lelkesen követték intézkedéseit, nem igy felettesei, a tudós és nagyképü "K.und k. ■ egészségügyi főtanácsosok. Intrikáik következtében elvesztette állását. Annak ellenére, hogy 1850-ben a szülészet tanárává képesítették, előadásait ugyanazokból az okokból nem tudta megkezdeni. Kiábrándultán Pestre jött. A Rókus kórház; szülészeti osztályán működött. A halálozási arányszám itt, 0.85 százalékra e- sett le rövidesen. 1855-ben, a pesti egyetemen a szülészet tanára lett. A magyar kormány a Semmelweis eljárás követését, országszerte elrendelte. A zürichi egyetem meghívta a szülészet tanárának. Nem fogadta el. Cikkeket, tanulmányokat irt. Az eredmény, a "Wiener Medizinische Wachenschrift", ezeknek a badarságoknak a beszüntetését javasolta. A német orvosok és természettudósok konferenciája is elvetette, a már 10 százalékban beigazolt elméletét. 1865-ben a döblingi elmegyógyintézetbe kényszerült, mert idegeit tönkre tette, az irigység okozta tömeggyilkosság. Halála évében alkalmazta először dr. Lister, a glasgowi egyetem tanára, az első steril operációt. Ot elismerték, kitüntették. Szolgáljon némi elégtételnek, hogy dr. Lister elismerte és nyíltan megvallotta Semmelweis dr. igazát. Eső után köpönyeg. Döbling! Egy másik, nemzetünket ért tragédia tette ismerté nevét 5 évvel korábban. 1860-ban, gr. Széchenyi István, ugyancsak idegösszeroppanás következtében került oda és távozott tragikusan az élők világából. Őt a hazája sorsáért való aggódás törte meg. Sajnos, az idő őt is igazolta. Semmelweisről az osztrák posta I965- ben, a nyugatnémet pedig 1956-ban emlékezett meg egy-egy bélyeggel. A Magyar Posta 1932-, 1954-, i960- és 1965-ben bocsátott ki bélyeget Semmelweis emlékére. _ k.z.-
