Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-10-01 / 10. szám
1987. október- Kirándulás Kelet felé a Duna mellett. Izsa nemrégen még népművészetéről volt nevezetes. A falu határában állnak a husztornyos, Celamantia nevű római ellenvár maradványai, Brigetio megfigyelő erősségének é- pült. Régészeti kutatók ma is sok római s kelta leletre bukkantak itt. A középkorban a margitszigeti klarissza apácáké volt a terület, ők erősséget építtettek - leányvár néven - a római romokra. A Csallóközön keresztül Komáromtól a főútvonalon megyünk tovább nyugatnak, s közben átszeljük Európa legnagyobb folyami szigetét, a Csallóközt (a csehek Gabona szigetnek hívják) . A két Duna-ág által közrefogott 1885 négyzet-km-es sik terület hossza 8A km, de a közepét kettészelő müut Komáromtól Pozsonyig kereken 100 km. A sziget szélessége 15-30 km, és 150 község van területén. Régen kiöntésekkel és holtágakkal felszabdalt vizivilág volt itt, amelyet csak a múlt század közepe óta végzett vizszabályozások és ármen- tesitései tettek egységessé.(Az ármen- tesitő munkálatok azóta is folynak, mégis 1965-ben egy hatalmas árviz sok tízezer holdat elöntött és soktucatnyi községet döntött romba.)- A Csallóköz két Duna-ága, az északi Kis-Duna és a déli Öreg-Duna Pozsonynál válik el egymástól és Komáromnál, mint Vág-Duna egyesül ismét. Van egy külön, belső szigete is a Csallóköznek, a legdélibb részén, a győri partokkal szemben: a 20 km hosszú, 8-10 km széles, egykor igen mocsaras Csilizköz. A Csallóköz neve egyébként onnan ered, hogy a középkorban a szigeten végigka- nyargó legnagyobb Duna-ágat "bolyongá- zásáról", csallókázásáról Csaliénak nevezték. (Ezt a szlovák nyelv is átvette Csalov néven.) Talaja igen termékeny, különösen gabonanemüekben, dohányban, cukorrépában, gyümölcsben. A gazdálkodás színvonala igen magas. A rengeteg viz mindig védelmet nyújtott az ide települteknek. A sziget nagyarányú betelepítése a magyar honfoglalással kezdődött. Lakói pásztorok, halászok, pákászok, csikászok, hód-, vidra-, farkasvadászok, nádvágók, vízimolnárok, aranyászok (aranymosók) és e- gyéb ősfoglakozásu emberek voltak. A csallóközi magyarság nyelvjárása az é- szakdunántulihoz tartozik, van egy ősi beceneve is: kukkó. Fel kell hivnunk a figyelmet az Öreg- Duna partján s vadakban is dús ártéri (galéria-) erdőkre, és az evezősök számára ideális folyókanyarokra, a sok ki- sebb-nagyobb szigetre. Műemlékként halászfalvakat, halásztanyákat is tartanak számon (például Somorja és Baka a- latt).- Tanynál kitérőt tehetünk déli i- rányban- Csicsó Duna-partja különlegesen érdekes terület: madár- és növényvédelmi rezervátum. Műemlék Csicsón a Zichy-Kál- noky grófok egykori kastélya (1776). A csicsói, különleges, tavi rezervátum neve: Lion-tó.- Dunaszerdahely településtörténetét a bronzkortól számitjuk, s régészeti leletei római, népvándorlási emlékeket is idéznek. A XIII. században már élénk piaca is volt, s neve szerint szerdán volt a piacozás. Látnivalója a gótikus alapú, többször átépített plébánia templom; a Kondé Miklós nagyváradi püspök által 1770-ben é- pitett barokk Sárga kastély. (A romantikus Fehér kastélyt néhány éve lebontották. ) Dunaszerdahelyi születésű Vámbéry Ármin (1832-1913), utazó és nyelvtudós. Kitérő délre: Bős felé. Középkori e- redetü község a Csiliz-ér partjáns 18L2- ben már emlitik az oklevelek. Az "Aranykert" (igy is nevezték kedveskedően a Csallóközt) egyik legmódosabb halászközsége volt. XIII. századi temploma gótikus inditásu, később átalakításokkal. Reneszánsz-barokk stilusu az egykori Üchtritz Amadé kastély, báró Amadé László költő (170^-1764) szülőháza.- Somorja. Nevét egy Sancta Maria - később: Samaria - nevű templomról örökölte. A múlt század közepéig még dunai kikötővárosnak számított, de ma már 3-5 km-re van a viztől. Egykor szabad királyi város volt, pallosjoggal, hirhedt boszorkányperekkel. Műemlék a román alapokon (1228) nyugvó, négyhajós, gótikus református templom (1Í49) korabeli freskókkal. Barokk ferences templom (1718), rendházzal. Reneszánsz eredetű a Vigadó, barokk a városháza s néhány polgárház. Mizeuma is van. Mielőtt továbbmennénk Somorjárói, letérhetünk nyugat felé.- Gutor bájos, ősi halászfalu, román sti'lusu templommal. Közelében találjuk a természetileg védett, sürü erdővel borított Kormorán- (Kárókatona-) szigetet, vizimadarak fészkelőhelyét. Kócsagok is élnek itt.- Pozsonypüspöki (ma már Pozsony egyik külvárosának számit). Egykor a hercegpri- más tulajdona volt a település, innen a neve. Műemléke a román-gótikus-barokk templom, s egy klasszicista Szentháromság-oszlop. (Egykori püspöki kastélya ma kórház.) /Folytatjuk./ 21.oldal TERJESSZE ÉS TÁMOGASSA LAPUNKAT AZZAL, HOGY BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK VAGY IDŐS MAGYARJAINKNAK - AKIK KEVÉS NYUGDÍJBÓL ÉLNEK - AJÁNDÉKKÉNT ELŐFIZETI! Amerikai Magyar Értesítő
