Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1987-10-01 / 10. szám

14.oldal Amerikai Magyar Értesítő bet (300 millió forint) . Az élenjáró szovjet technika termékeit életveszé­lyes dolog nézni és szégyen a valaha világhirü magyar hiradástechnika iparra, hogy ilyen hitvány modellt lemásolt! # Kép a szovjet egészségügyi helyzeté­ről: a "nyiltság" jegyében a legilleté- kesehb, a Szovjetunió egészségügyi mi­nisztere festette meg. Első kifogása a kapacitások szűkössége ellen hangzott el. Elmondotta a miniszter, hogy mig például a francia kórházakban ma már évente kb. tizezer szivkoszoruér-operá- ciót hajtottak végre, addig a lakossá­gában jóval nagyobb Szovjetunióban 900 ilyen műtétet végeznek. Veseátültetést, ami a kapitalista országokban már rutin- műtétnek számit, mindössze 400 esetben végeztek a Szovjetunióban egy év alatt. A miniszter szerint lemaradás van a szovjet egészségügyi kutatásban is: az elért kutatási eredményeknek csupán 5,5 százaléka alkalmas szabadalmazta­tásra s a kutatási témák 30 százaléka olyan területeket érint, amelyeket kül­földön már teljes egészében feldolgoz­tak. A kórházi gyógyítási gyakorlatot is birálta a miniszter: noha a Szovjet­unióban 3,3 millió kórházi ágy van, en­nek jelentős része csak a "hálóhely" nevet érdemli meg. Sok helyen úgy tel­jesitik a kórházii ágyak létesítésére vonatkozó terveket, hogy sebtében áta­lakított épületekben rendeznek be kór­házakat. így történhet meg, hogy a ki­sebb kórházaknak csupán 35 százaléká­ban van melegviz-szolgáltatás, 27 szá­zaléka nem rendelkezik csatornázással, 17 százalékukban pedig vízvezeték sincs. Érthető ezekután, hogy néhány nap alatt kikezelhető betegségekkel a páciensek néha hetekig kórházban fekszenek. Itt az ideje - mondotta a miniszter -, hogy az egészségügy minden szintjén szakít­sanak az egyoldalú mennyiségi szemlé­lettel és szerepet biztosítsanak a mi­nőségnek is. Az ember megdöbbenve és hitetlenked­ve olvassa a szovjet orvosi ellátásról és gyógyításról szóló jelentést: a mun­kások paradicsomában középkori állapo­tok uralkodnak e téren. A statisztikák mutatósak, de hogy a számok mögött mi van, az csak néha derül ki. Hetven év után valóban ideje lenne most már a mi­nőséggel is törődni. Az augusztus 20-i - alkotmányüraiepi - hazai lapok a szokásos piros fejléccel jelentek meg. A Magyar Nemzet ünnepi vezércikke ezzel a mondattal kezdődik; "Az ötvenhatos nemzeti tragédiát követő tisztességes erőfeszítések legmostohább éveit éljük; harminc esztendő múltán mégis jogunk van a reményre..." A"nemzeti tragédiának" minősített 56-os forradalom után három évtizeddel a szegény magyar népnek másra nincs jo­ga, mint a reménykedésre. Hogy egyszer talán jobb is lesz... # Augusztus 20 alkalmával a Bács-Kis- kun megyei Lászlófalva lakossága kérte, hogy a község visszakaphassa régi ne­vét. Az illetékes hatóságok teljesítet­ték a kérelmet és az ünneptől kezdődően a település neve ismét Szentkirály. # Az év első hat hónapjáról kiadott mérleg szerint eddig 212 gazdálkodó egy­ség zárt veszteségesen. Az eredményesen gazdálkodó vállalatok nagyrésze tovább­ra is állami támogatással produktiv. # Hajdú Jánost, a HÉT eddigi főszer­kesztőjét a Magyar Népköztársaság nagy­követévé nevezték ki a Svájci Államszö­vetségbe. # Az osztrák kormány Fehér Könyvben foglalta össze a Waldheim elleni vádak cáfolatait. Ausztria valamennyi külkép­viselete kapott példányokat a Fehér Könyvből és a diplomaták feladata el­juttatni belőlük a megfelelő helyekre. # Dr. Hevesy Pál, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó hajdani diplomatája, volt nagykövet és meghatalmazott minisz­ter junius végén 104 éves korában az ausztriai Kitzbühelben elhunyt. Testvé­re volt Hevesy György, aki 1943-ban meg­kapta a kémiai Nobel-dijat. #- A százévesek vagy annál idősebbek száma Magyarországon meghaladja a két­százat. 1960-ban mindössze 34 ilyen ko­rú embert tartottak nyilván. # Légrády Sándor bélyegtervező és gra­fikus művész - életének 81. évében Bu­dapesten elhunyt. A háboruelőtti bé­lyegkiadások hosszú sora fűződik nevéhez. 6 tervezte az elszakitott területek visz- szatérését megörökítő bélygeket. A kor­mányzói arcképsor több sorozatát.A Pro­testáns sort és blokkpárt. A Szt. István sorokat. A Cserkész-sort, a gödöllői vi­lágtáborozás alkalmából. Az 1935-ös Rá­kóczi és Pázmány sorokat. A Budavár-sort. 1972-ben kiadott Székesfehérvár-sor és az Aranybulla-blokk is az ő munkája. 1987. október

Next

/
Thumbnails
Contents