Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1987-10-01 / 10. szám

1987. október

Amerikai Magyar Értesítő

15.oldal

A z írók követelése:

Teljes amnesztia,

az AI H tegye le a fegyvert !

Magyarok! Magyar Fiatalok! Követeljük!

1. Az AVH azonnal szüntesse be a tüzet !

2. Teljes amnesztiát a harcolóknak és a katonáknak!

3. A szovjet csapatok vonuljanak vissza állomáshelyeikre!

4. A rend fenntartását a magyar néphadsereg biztosítsa.

5. Nagy Imre azonnal alakitson nemzeti egységkormányt! Álljon az uj kormány a nemzeti mozgalom élére!

6. Minden üzemben válasszák meg a munká st aná c s okát!

A magyar irók és művészek

Orosz Barátaink 1

í IVE LŐJJETEK!

| Becsapnak benneteket. Nem ellenforradalmáj rok, hanem forradalmárok ellen harcoltok. Mi j harcoló magyarok független, demokratikus, szabad j Magyarországot akarunk.

A ti harcotoknak nincs értelme. Nem fasisztákra, hanem munkásokra, parasztokra és egyetemi hallgatókra lőttök.

Szüntessétek be a harcot 1

A Forradalmi Magyar Ifjúság

* '

! AZ 1956-OS

!

j OKTÓBERI MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC EMLÉKEIBŐL

ÍGY kezdődött...

r

üzenet Budapestről

Minden haragunk a zsarnokokat és az idegen, szennyes hatalmat Sújtja. De kértük a magyar népet, Jöjjön kivivni a diadalmat!

Mi, pestiek a fegyverhez nyúltunk,

S az ellen, aki nem segit nekünk:

Aki tétlenül nézi harcunkat:

A vidék ellen vádat emelünk!

Vádunk illesse a banditákat,

Akik rabolják szép országunkat,

De még nagyobb vád a bérenceket,

Akik eladták szabadságunkat..

De ők a maguk érdekét védik,

Tudjuk miért harcolnak ellenünk.

De a legnagyobb vád a tétlent sújtja:

A vidék ellen vádat emelünk.

Hát érdemes most hősnek lenni,

Azért, hogy mások csak sajnáljanak? Idegenek is jönnek segiteni,

De a magyar most közömbösmarad?

Szent ügy hazánk felszabaditása,

Nem tudjátok, hogy ezért vérzünk?

Nem sejtitek.hogy mi lesz,ha vesztünk? A vidék ellen vádat emelünk?;

Átok illesse azt, aki tudna,

S nem mer, nem akar hazafi lenni.

A haza adott éltet, az táplál,

S nem mertek érte semmit sem tenni?

Be ne fogadja a haza földje,

S az ég zárja ki, aki nincs velünk! Vidékiek! Most aki nem harcol,

Az ellen örök vádat emelünk!

Lelkesedéssel fütik lelkünket A szabadságharc dicső napjai.

Arany betűkkel Írják nevünket A történelem dicső lapjai.

De mély megvetés, fekete szégyen Arra, ki nem segiti szent ügyünk:

Az nem magyar,de gyáva,rongy,kukac!

Az ellen örök vádat emelünk!! !

Testvéreitek!

Veszprém válaszol

(Budapest ifjúságának)

Mint vészharangok sürgető szavát,

Mely őszi estén fölriasztva száll, Hallottuk hangod, pesti ifjúság,

És vádló hangod szivünkbe talál.

Veszprém tornyából tekintünk feléd,

Hős pest felé, hol vörös most az ég. Hol lángoló és vérző szivetektől Most minden régi, szennyes rongy elég.

Nem hallgatunk: a budapesti szózat Ajkunkon hivón, zengőn száll tovább, Hogy felriasszon gyárat,földet,otthont, Támadj föl, ébredj magyar ifjúság!

És talpon állunk, énekelve járunk, Mindent betölt a szabadság szava.

Már véget ér halálos, szörnyű álmunk,

S lehull az éjjel zsarnok csillaga.

Az őszi szélben a veszprémi tornyok Megint a magyar zászlót lengetik,

S amig élünk,mig vizzé nem lesz vérünk, A magyar zászlót le nem vehetik.

Budapest népe! Hősök, katonák!

Nem éltetek, nem haltatok hiába!

Isten velünk és veletek megyünk,

Szabad életbe, vagy hősies halálba.

Dicsőség néked, Budapest ifjúsága! Veszprém, 1956. október 26.

H.C.

j

i

j

i

i

j

j

í

i

i

í

í

i

j

i

j

í

i

i

i

j

i

j

í

j

i

i

í

i

i

i

j

í

í

í

í

i

í

í

i

l

i

i

í

i

j

j

i

í

í

j

i

j

I

i

I

i