Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-10-01 / 10. szám
1987. október Amerikai Magyar Értesítő 13.oldal cunak?,,,(Ilyen kötelező rabszolgamunka még a legvadabb Rákosi-terrorban sem volt Magyarországon, legfeljebb "önkéntes felajánlás"...) # Asperján György iró irja egy szakmunkás tanulókkal való találkozójáról: "Ahogy elnéztem őket, arra gondoltam, hogy szemükben a szorgalomnak van a legkisebb becsülete és nem érzik a jól végzett munka örömét. A körülöttük lévő felnőttek agyonhajtják magukat, hogy megéljenek, testet-lelket gyötrőnek tartják a munkát. Ezt a példát látják... .......... Nálunk a kiválni igét már csak egy értelemben használja a társadalom: ha valaki viszi valamire anyagilag. A szellemi kiválásnak nincs erkölcsi értéke............. Az előbb emlitett fiatalok fizikai munkát fognak végezni, de nem lesznek munkások, mert szinte más érdekli őket, mint a pénz .............Nem véletlen, hogy Európában ma nálunk a legalacsonyabb az átlagéletkor. Ahol az emberek ennyire kizsigerelik magukat, nem is lehet másként. Ha vidéki iró-ol- vasó találkozóra utazom, be szoktam menni az üzembe is. Nem emlékszem, mikor láttam mostanában felszabadultan mosolygó nőt..." #> Az egyetemi felvételi vizsgákon szerzett tapasztalatairól ir a Magyar Nemzetben egy bizottsági tag. Olvasunk az "orientációs zavarokkal küzködő, a gondolkodás örömétől megfosztott, érthetetlen rébuszokban beszélő fiatalokról s ez valóban elszomorító. Belőlük lesz - irja - 'a jövő értelmiségi rétege', de sem képességeik, sem erkölcsi világképük nem ad sok biztatást a jövőre. És ide kívánkozik a Mozgó Világban legutóbb olvasott statisztika; "A kiművelt emberfők képzése minden társadalomban a középpontban kellene álljon. Magyarországon jelenleg ez sem mennyiségileg, sem minőségileg nem biztosított. A megfelelő korú népesség 6-8 százaléka jár felsőfokú tanintézetbe, mig Japánban 50, az USA-ban k5, Nyugat-Európában 30 százalék. Magyarországon megvannak ennek jól lemérhető következményei: a kontraszelekció, a teljesitmény-visz- szatartás és a zuhanásszerű színvonalcsökkenés. " # A "glasznoszty" kapcsán újabban mind sűrűbben merül föl a Szovjetunióban, de a szocialista tábor többi országaiban - igy hazánkban is - a felelősség kérdése. Olyan értelemben Írnak erről a szóról, hogy a jövőben mindenkinek nyíltan kell vállalnia a felelősséget tetteiért és le is kell vonnia a konzekvenciát, ha hibázott. Ez lesz az uj vezetési stilus egyik ismérve és a demokrácia (?) bizonyítéka. És ez igy helyes! Igaz, hogy az igazi demokráciában nyugaton ez a világ legtermészetesebb dolga, de nem mehet minden egyszerre...S ha már itt tartunk, föl kell vetnünk a felelősség kérdését a magyarországi közállapotok vonatkozásában is. Mert az helyes, hogy leváltják a Közért kerületi vezetőjét, ha a városban rossz a kenyérellátás: helyes, ha példásan megbüntetik a feketézőt, aki a hiánycikkel manipulál és drágítja az árakat: helyes, hogy menesztik a veszteséggel termelő termelőszövetkezet elnökét: helyes, ha a helyi kiskirályoknak ma már letörik a szarvát és nem basáskodhatnak mások fölött: és helyes, hogy újabban már nincsenek "örökös" igazgatók s aki rosszul igazgat egy üzemet, azt visszaminősíthetik könyvelővé. De ha ez mind lehetséges és mind helyes, akkor miért nem keresik, ki a felelős az ország mai nyomorúságáért, a gazdasági csőd közeledtéért, az életszínvonal csökkenéséért, az ország dolláradósságának földuzzasztásáért, a költségvetés hiányáért, az export csökkenéséért és az import növekedéséért? Mert ezekért is felelős valaki, vagy felelősek valakik. Az országot tönkretevő politikáért a párt és Kádár felelős! Miért nem meri ezt fölvetni senki sem? A nyugati újságok gyakran hivatkoznak arra, hogy Magyarországon már egész demokratikus viszonyok vannak. Mert lehet bírálni ezt is, azt is. Csak épp a kormányt nem. Az igazi demokráciában ennyi kudarc után lemond egy kormány és szégyenkezve eltűnik a politikai süllyesztőben. A kommunizmusban marad és tovább viszi lejtőre az ország szekerét. Amig ez igy lesz, ne hivatkozzanak se külföldön, se otthon a magyarországi demokráciára. Mert ilyen nincs. # Lángbaborult TV-készülékekről olvashattunk több hirt is a hazai sajtóban: a székesfehérvári Videoton gyár egyik típusa hajlamos a "begyulladásra": néhány esetben lakástüzet okoztak a lángoló televíziók s volt, ahol emberi sérülés is történt. A veszélyes masinát a gyár természetesen kicseréli és gyártását leállították. S most jön a csattanó: időközben kiderült, hogy ezt a típust szovjet minta^alapján gyártotta a Videoton! A VAS NÉPE cimü hazai újságban olvastuk, hogy a Szovjetunióban I98O és 85 között 18 ezer ij-00 tűzesetet okoztak a televíziók és ezek következtében 927 ember meghalt. A tv-tüzek okozta kár 1516 millió ru-
