Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1987-01-01 / 1. szám

1987. j anuár DABAS REZSŐ (Kanada):

Amerikai Magyar Értesítő

3.oldal

Magyar kultúra az elrabolt Alsólendva és Muraszombat vidékén

Valamikor, talán nem is olyan régen a szentisváni haza vasi és zalai végeinek magyarjai zavartalanul illeszkedhettek "be a központi magyar néptömb ezeréves közösségébe, hiszen 19^1-től 19^5-ig ismét Magyarország állampolgárai voltak. Az ösz- szeomlás óta, illetve az 19^7-es "második Trianon" néven ismert békeparancs által azonban, az isteni és természeti törvényekkel ellentétben, a jugoszláv államtákolmány magyar "kisebbségévé" fokozták le okét. Mert itt is úgy állapították meg a határt, hogy az egységesen összefüggő magyar néptömegből faragtak le szinmagyar lakosságot.

Mint az egyetemes magyar nemzet egyik letépett töredékével, velük is kötelességünk foglalkozni, hiszen létszámuk vetekszik a tőlük északra elcsatolt Lajtabán- ság (Burgenland) magyar nemzetiségével.

Az egy emberöltőn belül immár másod- . szór mostoha sorsra kárhoztatott őrségi, hetési és muravidéki magyarságot tehát nemcsak az ősi magyar vármegyéktől, hanem azokon belül a szorosabb népi tájegységektől is elszakították: igy Vasban az Őrségtől, Zalában pedig Hetéstől. A trianoni határ vörös vonala kettévágta az őrség és a Hetés szinmagyar népét. Emlékeztetünk arra, hogy a Délvidék gyűjtőnéven ismert elrabolt területeinknek ezen vasi és zalai részei ma Szlovéniához, a velük szomszédos Muraköz pedig Horvátországhoz tartozik.

Többi elrabolt országrészünkhöz hasonlóan, itt sem támaszkodhatunk az idegen elnyomó hatalmak hamis statisztikai adataira. E rövid ismertetés keretében nem bocsátkozhatunk részletes statisztikai vitákba, miért is általános tájékoztatásul Török Sándor (Település történet,

1973) adataira hivatkozom, amelyek szerint hetés magyar többségű (88.7$) lakossága 16,398 volt 1910-ben, a vend többségű vidék magyarsága pedig É,396 lelket számlált. Jelenlegi becslések mintegy harmincezerre teszik a magyarul beszélők számát a szóbanforgó elrabolt területeken.

Nem célom a cimbeli tárgykört hosszúra nyúló értekezéssel fejtegetni, ezért csak néhány jellegzetes példával világitom meg azt.

Burgenlanddal összehasonlitva meglepő, hogy amig ott már évtizedek óta nincs magyar nyelvű iskolai oktatás, addig itt két nyelven (magyar-vend) folyik a tani- tás. Magyar közösségi és nyelvi szempontból károsan hat az Európában is alkalmazott körzeti népiskolai rendszer. Pártosfalva kétnyelvű általános iskolájában pl.

még további négy magyar község tanulóit szállítják az iskolabuszok, számszerint 139 magyar gyereket. Az alsólendvai magyar rádió munkatársának kérdésére, hogy "mi a helyzet a gyerekek szállítása terén", a pártosfalvi általános iskola igazgatója igy válaszolt: "Két iskolai busszal az óvodásokat is szállítjuk. Az útszakasz a tél folyamán és tavasszal sok gondot okoz. Az ut olyan rossz, hogy az iskolai buszok sokszor késéssel érkeznek. Megoldást kell találni erre." - Sajnos ez a megoldás már évek óta várat magára. Könnyű kitalálni, hogy Belgrádból fuj a balkáni szél, mert a pánszláv sovinizmus az őstelepes magyarság kiirtására törekszik. Ezt az alattomosságot egy onnét menekült szókimondó ausztriai magyar igy jellemezte: "Amit egyik kezükkel adnak, azt a másikkal elveszik.

Ott van aztán egy másik rendszeresen visszatérő keserűség: A magyar nyelvű tankönyvek szabotálása. Idézzük csak a fenti népiskola igazgatójának panaszát a rádió- interjú kapcsán: "A tankönyvek egy része -pl. a gyakorló nyelvtan - nem érkezett meg idejében." Majd a felháborodás hangján kérdezi: "Miért nem érkeztek meg a Vajdaságból?"

Mindent egybevetve, a nehézségek ellenére is megállapíthatjuk, hogy a jugoszláviai rabságban született magyar gyerekek nagyobbik része megtanul magyarul olvasni.

A következő lépés tehát az, hogy felnőtt életükre is ellássák őket magyar nyelvű olvasmánnyal, újságok könyvek formájában, úgy látszik, hogy a jugoszláviai magyarság ezt az igényt társadalmi utón szervezte meg. Erre vall az alsólendvai ma.- gyar rádió hiradása, amely szerint 1986. szeptember 21+-én iró és olvasó találkozó lesz az alsólendvai könyvtárban vajdasági és muravidéki magyar szerzők részvételével. Ugyancsak bejelentették, hogy a dra- govai, a dobronoki, a göntérházi és pártosfalvi körzeti népiskolákban is megrendezik a magyar könyvvásárt. "A már hagyományossá vált könyvnapokat az idén szept. 2l\-25 és 26-án szervezik meg, amikor kosarazó akciók is lesznek." A könyvterjesztésben az iskolás gyerekek is résztvesz- nek: "A muravidéki két nyelvű általános iskolák tanulói ellátogatnak minden magyarlakta faluba és felkínálják az újvidéki Fórum könyvkiadó magyar könyveit", hiven a könyvnapok jelszavához:"Minden házba könyvet!"

Az alsólendvai magyar könyvnapon Szőts Imre vajdasági iró kijelentette, hogy "az ujságirás a kenyerem, az irodalom a szerelmem." Az iró és olvasó találkozón Kiss Imre vajdasági költő és müforditó is résztvett. "Fehér Ferenc költő nagyobb méltatást közölt a multheti Magyar Szóban a mai irótábor hangulatáról, az irók barátságáról, az olvasókkal való találkozásról. Fehér méltatta annak az irótábor-