Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1987-01-01 / 1. szám

Á. oldal Amerikai Magyar Értesítő I987. január nak a szerepét az ötvenes években és rá­mutatott arra, hogy az irók között barát­ságnak ma is fontos szerepe van az alko­tások műfordításában és megismerésében. Fehér Ferenc költő továbbá javasolta,hogy adjanak ki kanizsai antológiai-füzetet, amely már előzetesen tartalmazná a régeb­bi irók és költők alkotásait." Örvendetes, hogy az anyaországi kap­csolatok bizonyos élénkséget mutatnak. Ezek a találkozások erősitik az összetar­tozás tudatát és a magyar anyanyelv maga­tartására is bátorítanak. A pártosfalvi általános iskola igazgatója pl. közölte a rádió utján, hogy "szeptember 29-én a bajánsenyeiek lesznek vendégeink." Mind­két falu magyar nyelvű határközség. Az egyiket meghagyták a magyar Őrségnek, a másikat kiszolgáltatták a szerbek kényé­nek, kedvének. Elképzelhető, milyen öntudaterősitő hatása lenne az erdélyi magyarságra néz­ve, a délvidéki kulturkapcsólat okhoz ha­sonlóan, az anyaországgal való fraterni- zálás engedélyezése a rumán hatóságok ré­széről. Éppen ezért nem érdektelen szó- szerint idézni a muraszombati magyar rá­dió bejelentését: "Szombaton Muraszombat­ban mutatkoznak be a körmendiek. A szom­szédos Vas megye elismert népi tánccso­portja, amely már több európai országban is fellépett, a várudvaron szórakoztatja majd a közönséget. A vendéglátóipari mun­kaszervezet, amely meghívta a körmendi tánccsoportot, megkérte a vendéglátókat, hogy a várpince vendéglőben magyar étele­ket szolgáljanak ki a vendégeknek. A be­mutató szeptember 20 este 19 órakor lesz a várudvarban, rossz idő esetén a vendég­lőben. " Még gyakoribb cserelátogatásról érte­sülünk az alsólendvai magyar rádióból: "Alsólendván most szombaton kerül sor a lányok és asszonyok hagyományos évi ta­lálkozójára, amelyen Zala magyar küldött­ségét is fogadják. Ugyanakkor három ma­gyarországi csoport részvételével 3 kilo­méteres turagyaloglást rendeznek a Lend- va-hegyen. Ezt követőleg társas ebéden vesznek részt. Délután a lendvai helybeli öregfiuk és a Zalaegerszegi Z.T. veterán játékosai barátságos mérkőzése lesz. A minden évben sorra kerülő téli és nyári baráti találkozók mind gyümölcsözőbbek." "A lendvai község magyar nemzetiségű kulturális érdekközössége azokat az elő­készületeket tárgyalja meg, amelyek a mu­ravidéki magyar kultúra vasmegyei bemu­tatkozásával kapcsolatosak. Mint ismere­tes, a muravidéki magyar művelődési egye­sületek és irodalmárok ez év november kö­zepén mutatkoznak be két napos műsor ke­retében Szombathelyen és a megye más köz­ségeiben. A rendezéssorozat keretében a népi táncosok, az énekkarok, szavalok, a citerás zenekarok, valamint az irók mu. tatkoznak be a vasmegyei közönségnek." Kétségtelen, hogy a magyar nyelvű rá­diónak is jelentős szerepe van a magyar nyelv és kultúra megőrzése terén. A na­pi egy órás műsort a muraszombati rádió- állomás sugározza, de nemcsak Muraszombat­ban, hanem Alsólendván is van magyar stú­dió . A rádió kettős (erkölcsi és gyakorla­ti) szerepét nehéz egymástól élesen elha­tárolni. Tagadhatatlan, hogy az élő nyelv erejének hatásával kelti fel a magyar nyelv iránti érdeklődést és bátorít anya­nyelvűnk megbecsülésére is. Kulturszolgá- latával a magyar hallgatóság nemzeti ön­tudatát is erősiti. Rendezvények, esemé­nyek bejelentésével és azok beszámolóival is kedvezően alakítja a magyar közvéle­ményt. Szeptember 25.-i^műsorukban hal­lottuk pl., hogy Pável Ágoston emlékkiál­lítás lesz Muraszombatban. Ez az esemény nagyszerű alkalom volt a Vendvidék magyar­földi történetének, az ezeréves Vas várme­gyei múltnak felidézésére, vagyis a ma­gyar-vend kultur kapcsolatok bemutatására. Ugyanis Pável Ágoston mint Muraszombat melletti születésű vend Szentgotthárdon és Szombethelyen végezte a gimnáziumot, majd mint gimnáziumi tanár és folyóirat­szerkesztő Szombathelyen működött. Vegyük pl. a helyszíni rádió riporto­kat , amelyek végeredményben szintén a ma­gyar kulturszolgálát eszközei. Érthető, hogy hangsúlyozniuk kell az un. haladást, mint Pártosfalván is, ahol "megcsinálták a tejcsarnokot"." Ámde az ottani interjú javarésze nem az anyagi javakról szólt. Kitűnt, hogy tűzoltó egyesületüket már 90 évvel ezelőtt, azaz a millénium évé­ben alapították, tehát a régmúlt magyar idők alkotása. A 28 tagú tűzoltó egyesü­let "elnöke Kosár elvtárs, a szociális választmány tagja.". Hasonlóan a közműve­lődés körébe vág a Csekefán felvett rádió interjú, amelynek jajkiálltása a Kárpát­medence egészére is áll: "Csekefának 1^4-0 lakosa van, mind földműves. Ebből legtöbb az öreg. A fiatalok elmennek...Minden nap­pal kevesebb lesz...Tiz évvel ezelőtt 180 lakosa volt még." Egyébként az utak itt is olyan állapotban vannak mint 19^5-ben, amikor a magyaroktól elrabolták. Ezt ered­ményezte tahát a balkáni partizán uralom: "Csekefán az ut tavasszal nem volt járha­tó", panaszolta a magyar rádióban egyik elöljáró. De egyúttal vigasztalta a hall­gatóságot: "Most készül a makadám burko­lat. Aszfaltot is szeretnénk, de tudjuk, mi a helyzet." Bezzeg, jellemző és sokat­mondó óhajának ezen indokolása. Fentiekben a Muravidék magyar nyelvű rádió adásából mutattam be pillanatképe­ket . x x x x A virágnyelv, a tudatos elhallgatás és félrevezetés a kommunisták és társutasaik

Next

/
Thumbnails
Contents