Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
20.oldal Amerikai Magyar Értesítő Magyar tájak Magyar történelem Utazás Erdélyben /Néhány számunkban rosszul, vagy egyáltalán nem számoztuk a folytatást. Ez a XXVII. folytatása erdélyi utunknak. ) SEGESVÁRTÓL BRASSÓIG Segesvárt elhagyva a fehéregyházi csatatéren haladunk keresztül, a mezőt az ut és a vasút átszeli. Fehéregyháza. A Haller-kastély I63O- ban épült, ma már csak egy szárnya (fila- gória) áll. A község melletti mezőn vesztette életét 1849. július 31-én Petőfi Sándor. A fehéregyházi Petőfi-emlékmúzeum (a községben) különféle Petőfi-relikviákat tartalmaz. Itt áll a régi turulos emlékmű is. Az uj Petőfi-emlékmű a müut mellett, egy forrásnál áll. A civilruhás költőt, akit valószinüleg orosz dzsidások öltek meg, minden bizonnyal Lengyel József, sebesülteket kötöző orvos látta utoljára. Halálának pontos helye ismeretlen, tetemét közös sirba temették. Említésre méltó még az a Héjasfalva közelében lévé emlékmű, amelyen Zeyk Domokos domborművű arcképe látható, aki Bem védelmében esett el. Héjasfalva. Az ut itt elhagyja a Nagy- Küküllő völgyét, és délnek fordul. Itt érjük el a szász templomerődök vidékét. Héjasfalva után bal kéz felé kitérhetünk a vasútvonallal párhuzamosan vezető útra, az Erked völgyébe. Itt Erked községben egy erőditett templomot láthatunk. Székelyderzs községben van Erdély e- gyik legjelentősebb műemléke. A székelyderzsi unitárius templom szintén erőditett, s bástyái, falai a szász erődtemplomokéval vetekszik. A középkori eredetű templomerődöt a XVII. század elején is bővitették. A késő gótikus templom hálóboltozata pajzsokkal ékes gyámkövekre támaszkodik. A gyámköveket domborművű jelképek diszitik. Öt csucsives ablaka és díszes kökarzata van. Itt látható a XV. század elejének egyik legpompásabb alkotása, a Szt. László legendáját ábrázoló, 1419-ből származó ferskómaradvány. Rovásirásos feliratot is találtak itt. Székelydálya Derzstől 10 km-re. 1309- ben már Dália néven szerepel az oklevelekben. A székelydályai református templom XIV. századi eredetű, gótikus stilusu épitmény. Szentélyének süvegboltozatát 1987. január rendkívül finom rajzu, dekorativ falfestés boritja. Hajlékony leveles és virágos indák között alakok és szép elmerek láthatók. A festmény késő gótikus, egyesek szerint XVI. század reneszánsz alkotás. Szászkézd valamikor jelentős település volt, sokáig vitássá tette Segesvár elsőbbségét. Itt volt a kézdi "capitoli- um" székhelye. 1663-ban Apafi fejedelem országgyűlést tartott itt. A szászkézdi erődtemplom a piactér déli részén áll. Tornya a segesvári óratoronyra hasonlit. Mai alakját az 1677. évi átépítéskor kapta Eredetileg háromhajós bazilika volt Épitését 1493-ban kezdték el és a XVI, század első negyedében fejezték be. Az egész templom tulajdonképpen nagyméretű bástya. A menedékvár a községtől északnyugat felé 1 km-re a hegytetőn áll. A környékbeli szászok menedéke volt, a XIV. század végétől a XV. század elejéig építették. Falai.10 m magasak, hat bástyája még áll. Zoltán község mellett kitérhetünk délnyugatra. Miklóstelke a müuttól 1 km-re fekszik. A miklóstelki erődtemplom a szászkéz- dinek kicsinyített mása. Hajója és szentélye kőből, védőfolyosói téglából épültek, 1524-ben. A téglabordás, csillagbol- tozatu hajó sarkában kút van, ostrom e- setére. Igen szépek a templom XVI. századi festett táblái. Az erődfal egyidő- ben készült a templommal. Szászkeresztur. Az erődtemploma helyén 1270-ben már román stilusu bazilika állt. A XIX. század elején a régi templomot lebontották és uj klasszicizáló sti- lusut építettek helyébe. Erődövezete viszont megmaradt. Belső, ovális alapú várfalát a XV. században építették. Négy védtornya jó állapotban van. A falak délkeleti részén van a kaputornyon át vezető bejárat. A XVII. században az északi oldal fokozott védelmére külső várfalat is építettek. Szászbuda. Az erődtemplomot a hozzátartozó harangtoronnyal együtt 1356-ban már emlitik az oklevelek. A háromhajós bazilikát 1505 - 1519 között teljesen erődítették. Belső várfala 1500-ből származik és 5 tornya van. Innen 3 km-re észak felé kitérőt tehetünk. Rádós a müuttól 2 km-re, festői környezetben fekszik. A rádosi erődtemplom a község feletti hegyormon a XIV. században épült, gótikus stílusban, külön harangtoronnyal. A XV. és XVI. század fordulóján erődítették. Legnagyobb értéke a Szent János tiszteletére készített szárnyasoltár, gyönyörű faszobraival és tempera festményeivel. Valószinüleg Christian segesvári mester müve, 1553- ból.
