Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
19 87. j anuár Amerikai Magyar Értesítő 21.oldal Soványság 10 km-re Szászbudától. A sövénysági erődtemplom, XV. század közepén már megvolt. Stilusa: gótikus volt. Erődítését a törökök 1605-ben lerombolták, de újjáépült, s megváltoztatták a templomot is. Szárnyasoltára gyönyörű mestermü, 1520-1522 között készült. Johannes Stossnak, a hires Veit Stoss fiának a müve. A Szt. Márton legendát és Krisztus kálváriáját ábrázolják képei. Kőhalom város 451 m magasan fekszik. Népszerű fürdőhely.. A város története összefügg várának történetével. Környéke ősidők óta lakott hely, dákok is, rómaiak is éltek ezen a vidéken. A város sokáig az egyik szász szék központja volt. Kőhalom vára a város fölötti 120 m magas bazalttömbön áll. A XII. században épült és 1324-ben Henning szász geréb vezetésével visszaverte Róbert Károly seregét. Ekkor a király parancsára Tamás erdélyi vajda elfoglalta. 1421-ben a törökök lerombolták, de újjáépült. Később a havasalföldi vajdák is meg-megos- tromolták. Az idők során többször is átépítették, bővitették és a környékbeli szász községek közösen védték. Három védelmi övezetből áll: alsó-, középső és felső várból. Ma már romosodóban van, de igy is egyik legnagyobb szabású történelmi emléke Erdélynek. A kőhalmi templom a XV. században é- pült. Barokk oltára 1709-ből, orgonája 1727-ből való. A templomban XVII. századi céhemlékek is láthatók. Kőhalomból ellátogathatunk kelet felé, Homoród községbe. A homoródi templomerőd a maga nemében az egyik leginpozánsabb megerősített e- vangélikus templom. 1270-ben épült és a XV. században kettős várfallal vették körül. A templom falain XVI. századi freskómaradványok láthatók. Kőhalom után 6 km-re kitérhetünk bal felé az Olt völgyébe. Alsórákos az elágazástól 9 km-re fekszik. Van egy XVI. századi erődtemploma. Az alsórákosi kastélyt 1624-ben Sükösd György építtette, reneszánsz stílusban, egy régebbi kastély helyén. Az eredetileg 4 sarokbástyás erősség később Bethlen Sámuelé lett, akinek kígyós címere 1700-as évszámmal a kaputorony falain látható. A kastélyt a XVIII. században renoválták. (Jelenleg rossz állapotban van. ) Olthéviz nevét meleg forrásairól kapta. 1312-ben "Calida Aqua" néven említik az oklevelek. Szomszédságában római tábor is volt. Templomát Árva Bethlen Kata építtette, itt van a kastélya is. Az ut ezután a Bogát völgyében szép, erdős tájon átvágja az Olt kanyarulatát és a Bogáti-hágón át ismét leereszkedik az Olt völgyébe. Szászmagyaros közvetlenül az Olt partján van. Innen kitérhetünk északnak Apáca helységbe, Apáczai Csere János (1625- 1659 gyulafehérvári professzornak, az 1635-ben Ultrechben megjelent "Magyar encyclopedia" szerzőjének s az anyanyelvű oktatás úttörőjének szülőfalujában. Szászveresmart. A szászveresmarti templom 1300 táján épült és a XV. században vették körül fallal. A templom 1740-ben leégett, s utána teljesen újjáépítették. Harangtornya viszont eredeti formájában maradt meg. Fölvár község várát II. Endre király idejében a Barcaságba behívott német lovagrend építtette (1222). Kiűzetésük u- tán a környék mentsvára lett. Földvárt 1427-ben Zsigmond király mezővárosnak ismerte el. 1529-ben Szapolyai János, Péter moldvai vajda segítségével és a török segédcsapatokkal itt győzte le a Ferdinánd-pártot. 1612-ben Báthori Gábor a város mellett verte le a brassói szászokat. 1848. november 29-én pedig a székelyek Gábor Áron ágyúit itt vetették először ütközetbe. Földvár után az ut a Barcaságba kanyarodik. Keresztezzük a Barca és Vidombák patakokat és máris elérjük Brassó északi végét. Itt a Méhkertek nevű külváros helyén esett el Székely Mózes erdélyi fejedelem 1603-ban Serban havasalföldi fejedelem ellen vívott csatában. Fejét a fejedelem levágatta és Brassóban kutyák elé vettette. (Ezzel beértünk Brassóba. A következő számunkban ismertetjük Brassó történetét és a város látnivalóit.) MAGYARORSZÁG UDVARISPÁNJAI ÉS ORSZÁGÉIRÁI /Folytatás/ 1470- 1471 1471 1471- 1495 1494 1495-1500 1501-1517 1518-1524 1524- 1525 1525- 1526 1527-1541 1530-1541 1541-1554 1554-1566 1566- 1567 1567 1567- 1568 1568- 1584 1586-1605 Rozgonyi János Matucsinai Gábor (helyettes) Báthori István Kinizsi Pál Vingárti Veréb Péter Szentgyörgyi Péter Újlaki Lőrinc Sárkány Ambrus Drágffy János Thurzó Elek (I. Ferdinánd országbirája) Pestyéni Gergely (I. János országbirája) Nádasdy Tamás Báthori András Perényi Gábor Országh Kristóf Bánffy István Báthori Miklós Báthori István (Folytatjuk)
