Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1987-09-01 / 9. szám
1987. szeptember Amerikai Magyar Értesítő 7.oldal szálltak szembe Pesti Péter hozzászólásával, aki végeredményben csak kettőt kifogásolt; miért vitték haza az éremakció tervezői az érmeket és miért nem az emigráció októberi évfordulós ünnepségein mutaták be azokat? (ugyanezeket kifogásolta - még élesebb stílusban - az UJ VILÁG "30 vagy 300" cimü vezércikke is.) A válaszok egyetlen érvet sem hoztak fel, csak személyeskedtek. Megszólalt az ügyben - kéretlenül— a brazíliai Taubinger László és hónapokkal később Wass Albert is. Ez utóbbi^ál- láspontja mindenkit meglepett: mert ő, aki mindeddig mereven elutasított minden hazajárást vagy hazai kapcsolatot akár félhivatalosokkal is, cikkében - kompromisszumot téve addigi elveiből - a Hites-Bodó éremakció pártolójául szegődött . Az érintettek és önkéntes védőügyvédeik - mint már említettem - szétküldtek ezenkívül az emigrációban sokszáz épületes körlevelet, amelyek csak Íróikra vetettek szomorú fényt; értelmi képességeikre és erkölcsi felfogásukra. Hallatta hangját - ugyan miért ne hallatta volna?- emigrációnk minden lében kanál fenegyereke, a magát újságírónak és szerkesztőnek képzelő sutyerák süvölvény is az ohioi végekről. Megszokott finom modorában Hites Kristóf és Wass Albert ellen vezetett "csaholó hadjáratról", lehaza- árulásról, rágalmazásról, becsületsértésről óbégat. Ugyan érdemes-e ilyan > » stílussal és a tények elferdítésével vitába szállni? A koronát az egészre a kaliforniai egyesületecska elnököcskéje tette rá,__ amikor fegyelmi ítéletet kért Pesti Péter ellen. Túlzottan nem érdekel, milyen választ adott erre az idétlen és *■ demokratikus jogokat sértő "feljelentésre" az AMOSz vezetősége, hiszen az újságírói szabadságot senki sem korlátozhatja Amerikában. Az olvasókat pedig kérem: nézzék át figyelmesen az egy év alatt bizony alaposan elmérgesedett vita alapját képező *■ Pesti Péter cikkecskét és döntsék el legjobb belátásuk szerint, van-e abban rágalmazás és becsületsértés, netán le- hazaárulózás? A szabad szólás jogáért most újra sik- raszállok! Nem engedhető meg, hogy bármelyik magyar egyesület megpróbálja elfojtani a sajtóban megjelenő kritikát. Aki magyar egyesületi vezető létére oda süllyed,hogy a "felsőbb hatóságokhoz" fordul a neki nem tetsző újságírói vélemény megtorlása végett, az nem érdemes arra, hogy az emigrációs közéletben a legkisebb szerepe is legyen. Mert ha a sajtószabadságról van szó, a szabad véleménynyilvánítás jogáról, nem lehetünk tekintettel egyesületi, emberi érzékenységre: inkább legyünk kevesebben, de akik megmaradunk, legalább tiszteljük a demokráciát. Ha mi magunk rugjuk föl annak elveit és szabályait, elveszítjük munkánk erkölcsi alapját. Újabb áremelések Magyarországon. Azelőtt mindig a vasárnapi újságok közölték az áremeléseket: hogy a dolgozók ne a munkahelyükön adják ki első mérgüket és legyen idejük lecsillapodni. Most, hogy a napilapok vasárnap nem jelennek meg, a hétfői számok adták hírül a minden magyar családot érzékenyen é- rintő eseményt: a kormány egy sor élelmiszer, iparcikk és szolgáltatás árát fölemelte. Az indokolás szerint a belső felhasználás (fogyasztás) csökkentése s az állami ártámogatások fokozatos mérséklése tette mindezt szükségessé. A költségvetési hiányt próbálja az uj kormány igy eltüntetni, ami aligha fog máról-holnapra sikerülni. Félő, hogy még további áremelések jelzik majd a gazdasági egyensúly helyreállításának útját és még igy is nagy kérdés: lesz-e egyensúly belátható időn belül? A julius 20-án bejelentett fogyasztói áremelések listája igy fest: A fűtőolajat 29, a benzint 10, a villanyáramot 18, a cigarettát 20, a liszt és a kenyér árát 19 százalékkal emelték. Ellensúlyozásként a nyugdijat, a gyermekek és a tanulók után járó családi pótlékot mérsékelten emelték. (Tudni kell, hogy az állami ellátáson élő személyek /a szociális otthonokban levő nyugdíjasok és az állami intézetekben lakó tanulók/ a pótlékot kötelesek leadni az otthonnak,illetve az intézetnek. ) Az áremeléssel a kormány a túlméretezett külföldi adóságot is szeretné csökkenteni. A kormány tervbe vette jövedelmi- és értéktöbbletadó bevezetését is. Jóllehet a benzin nem elsőrendű közszükségleti cikk Magyarországon mint itt nyugaton, de azon mérhetjük le legköny- nyebben, milyen árak vannak ma otthon. Összehasonlításképp: az Egyesült Államokban középarányosként 1 dollárt számíthatunk egy gallon benzinre, ami közel négy liternek felel meg. Ugyanezt a mennyiséget 88 forintért pumpálják bele a magyar kocsitulajdonosok tankjába. Egy középkocsi ötvenliteres tankjának megtöltése kis vagyonba kerül. És a különbség még ijesztőbb, ha a dolgozók keresetével vetjük egybe a benzinárakat: 1 dollár a minimum órabérnek közel negyede, mig 88 forintért az átlagkeresetüek kb. 3-k ó- rát dolgoznak Magyarországon. Ne felejtse el előfizetését megújítani!!!
