Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1987-05-01 / 5. szám

1987- május

Amerikai Magyar Értesítő'

9.oldal

FAZAKAS

QUO VADIS “AMERIKA”?

A három nagy képernyős hálózatból az utóbbi években a rangsorolásban az ABC az utolsó helyen kullogott a CBS és NBC mögött. Az előreugrás céljából az ABC főnökei az atombefagyasztási baloldali őrjöngés tetőfokán 1983'. novemberében kijöttek az ultrabaloldali és destruktiv, Karl Segan, The Day After c. filmjével, mely az atomháborút követő utóhatást mutatta be olyan túlzással, hogy a - nem sakálokkal üvöltő - komoly tudósok szerint ez teljesen légből kapott ábrázolás volt. Az egykéz hírközlés őrjöngött és lihegett a megelégedettségtől s szerintük ezt az előadást többen nézték végig, mint bármely más, TV részére készített filmet. Ennek megfelelően a jobboldali konzervatív és hazafias részről igen határozott és elitélő volt a kritika, úgy hogy a Los Angeles Herald-Examiner-ben Ben Stein újságíró azt javasolta, hogy az ABC készítsen egy filmet, amely bemutatja, hogy milyen lesz az élet az USA-ban a vörös uralom alatt, hogy ezáltal semlegesítsék az atombefagyasztási propagandát.

Az ABC szórakoztatási müsorigazgató- jának felesége ezt a gondolatot ébren tartotta s igy három év múltával 1987. január 9-én reggel 8 órakor a képernyős kritikusok és riporterek tömege vonult a Los Angeles-i Century Plaza Hotelbe az Amerika előzetes vetítésére, amely csak négy órát mutatott be a 14 és félből. Az ABC szerint ez a film "a leghosszabb és legnagyratörőbb ’miniseries’ melyet valaha is gyártottak", de 35 millió költséggel a legköltségesebb is és bizonyára egyike a legvitatottabbak- nak is. Ugyanis a bemutató közönségének nagyrésze már előítélettel érkezett meg, hiszen a kigyóméreggel átitatott kritika már előzőleg tombolt. A liberálisnak álcázott vörösöknek felségsértés még a feltételezése is annak, hogy a Szovjetuniónak egyáltalán eszébe is jutna az, hogy az USÁ-t megszállja s pláne hogy azt letiporja. A radikálisan szocialista Mother Jones folyóirat 1987. januári számában a Berkeley Egyetemen szociológiát tanitó Todd Gitlin azt irta, hogy az Amerika film tökéletesen és elképesztően "haladásellenes"(reakciós), a lényegbevágó ősszeesküvési ötlet ütö- dött hisztéria: az USA letiprása az o- roszok által őrültség (hát mi a jelző Afganisztánra?). Szerinte a film lényege tisztán buta nacionalizmus. Itt már nincs kétség, hogy Gitlin elvtárs melyik oldalon áll. Más média kritikusok a vörös heccelésért és komcsi-páholásért szidják az Amerika.t, illetve a létrehozóit. Az előzetes vetítésen az egyik riporter igy nyilatkozott: "Nem bizok azokban, akik a zászlót lobogtatják" - ami bizonyára a megszállókkal dacoló Lincoln-napi felvonulásra vonatkozott, amelyen a veteránok a rúdra forditva szegzett amerikai zászlóval tüntettek. A New Yorker c. folyóirat női riportere szerint túlságosan primitiv a történet: egy^kansasi ujságiró igy nyilatkozott: "Én úgy vélem, hogy ebben a teremben nincs senki, aki komo-. lyan hinné azt, hogy a Szovjetuniót egyáltalán érdekelné az, hogy azt az országot elözönölje". Tehát a baloldal véleménye ledorongoló. A hírközlés úgy reagált az Amerika bemutatására, mint a biakaviadalon a sebzett bika a vörös posztóra.

Az antikommunista oldal viselkedését kutatva eszembe jut a régi tősgyökeres pesti kiszólás: "Hát jó ez nekünk?" Ha a vörösök igy nyivákolnak, akkor a hazafias oldal örüljön, hiszen azok a túloldalon azért dühöngenek, mert tudatában vannak annak, -hogy a nagyközönség részére ez a történet igen szemnyi- togató lesz s az eddigi magabiztos állítás, hogy "ez nálunk nem történhet meg" sokkal ritkább vagy bizonytalanabb lesz.

Mindenesetre mi magyar szemmel nézve az előadást hamar lepocskondiázzuk, a azonban azt az amerikaiaknak készítették, akiknek még ez is túlságosan hihetetlen, hátborzongató és visszataszitó. Az ismert konzervatív köziró, William Jasper, már egész más irányból veszi bonckés alá az Amerikát. Szerinte a film túl rózsás képet vetit elénk egy esetleges közös Szovjet-Egyesült Nemzetek által foganasitott megszállásról.

(A filmben ugyanis ijasztő feketeruhás- roham sisakos keletnémet csapatok biztosítják a terrort szovjet KGB tisztek parancsnoksága alatt.) Jasper azt kérdi, hogy hol van az egész lakosságnak választás nélküli terrorizálása, a tömegkivégzések, a kinzókamrák, egész városok és falvak nagyarányú elpusztítása, a vallások és hivők kegyetlen üldözése, a gulag-munkatáborok lakóinak halálra dolgoztatása, hiszen ezek sarkalatos jellemvonásai minden kommunista hatalomátvételnek. Azonban minderről az e- lőzetes bemutatást követő sajtókonferencián egyetlen szó sem esett s ez bizonyltja legjobban, hogy hol áll a hírközlés. Mindenesetre jellemző az is, hogy a filmben semmi magyarázat nincs arravonatkozóan, hogy az un. "vértelen" hatalomátvétel hogyan történt, hiszen ilyen a kommunizmus életében még nem történt.

Én a legfigyelemreméltóbbnak a for-