Amerikai Magyar Értesítő, 1987 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1987-05-01 / 5. szám

10.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1987. május gatókönyv Írójának szerepét tartom, mert őt tökéletesen megbízható liberá­lisnak tartották, hiszen máskép nem bizták volna meg egy ilyen feladattal. Donald Wrye saját bevallása szerint nem számított az újságírók testületének i- lyen szélsőséges abbeli törekvésével, hogy a film szovjetellenes "hisztériát" okozhat. Szerinte a szórakoztató prog­ramokban egy baloldali előítélet érvé­nyesül s 6 ezt szándékosan és kihívóan mellőzta az Amerika c. filmben. Most idézem a szerzőt: "Meg vagyok lepve, hogy ilyen térdreboruló ellenhatással csak úgy kapásból elitélik a filmet, anélkül, hogy látták volna. Ez sajná­latos! Úgy vélem, hogy a terv és a ki­tűzött cél - amit mi próbálunk megvaló­sítani - az helyénvaló és megéri a fá­radságot. A legtöbb film igen hajlik a liberalizmus felé, sőt együgyüen libe­rális, újra és újra ugyanazt a sablont alkalmazva...Engem egyszerűen nem érde­kel egy újabb, náci- vagy másvalamely, kényelmes (jól fekvő), gonosztevőkről szóló film készítése." Ilyen merész han­got nem igen hallottunk mostanság. Az ABC elnöke és Wrye - aki nem csak szerzője, de igazgatója és gyártásveze­tője is a filmnek - előzőleg és a saj­tókonferencia alatt is hangsúlyozták, hogy a szovjet és egyesült-nemzetek- szövetségi csapatok alkalmazása csak mellék-kelléke a történetnek, mert a főcél a szórakoztatás (?) és ösztönzés arra, hogy az amerikai értékeket és egy szabad vagy diktatórikus rendszerben való életforma közötti különbséget meg­vizsgáljuk. "Én úgy látom - mondta a szerző - hogyha mi szándékosan figyel­men kívül hagyjuk az országaink közötti eltéréseket és úgy színleljük mintha nem volna semmi, magunkat egy sokkal veszedelmesebb félrevezetésbe ringat­juk." Hát ezt minden konzervatív meg­tapsolhatja, de Wrye nem fog Lenin Rendet kapni, az biztos. Egyébként úgy az ABC elnöke, a szerző és mintegy fél­tucat művész, akik jelen voltak a saj­tókonferencia "inkvizícióján" mindent elkövettek, hogy igazolják saját libe­rális megbízhatóságukat és próbálták megvédeni a filmet az ellen a vád el­len, hogy az "jobboldali propaganda". A főszereplő Kris Kristofferson - aki szin és ének-müvész - csak harmadik fel­kérésre vállalta az antikommunista el­lenálló, Devin Milford szerepét, hiszen szívvel-lélekkel libérái-demokratának vallja magát. 6 az atombefagyasztás ak­tivistája, rokonszenvez a nikaraguai szandinista szovjet-csatlós kormánnyal és kijelentette, hogyha az USA-t valaha is elözönölnék, akkor ő kötelezve érez- né magát az ellenállásra, ugyanúgy, ahogy szükségesnek tartja a Nikaraguá­val szembeni amerikai külpolitika ellen­zését. Hallatlan agymosottság, hogy nem látja azt, hogy Nikaragua egyenlő az Amerika c filmmel. így nem meglepő, hogy amikor február 15-én az ABC elkezd­te a film teljes bemutatását Kris már Moskvában volt a barátság vagy mea cul- pázás végett. Az Amerika (k betűvel Írják mint az oroszban)"mini-series" körül háborgó sajtóhadjáratba beletartozik az Egye-; sült Nemzetek megvédése is, amely kez­dettől fogva nyomást gyakorolt az ABC- re, hogy változtasson meg sok az EN-re kedvezőtlen megjegyzést sőt követelte, hogy biztosítsanak nekik ingyen lehető­séget a hálózatra saját hírnevük megvé­désére. Három Council on Foreign Rela­tion tag, igy megbízható liberális, volt külügyi államtitkár Dean Rusk, Ed Muskie és Alex Haig ugyanezt levélben kérték, mintha az E.N. ilyen szerepel­tetése szentségtörés lenne. Hogy minden megtörténhet, azt már bizonyítja a bel­ga gyarmati sorsból önállósuló Kongó e- sete 1961-ben, amikor a szabadság he­lyett a kommunista Lumumba terrorját szenvedték. Erre a teljesen különálló országrész Katanga az európai művelt­ségű és keresztény Tshombe Mózes veze­tésével önállósult, azonban a világkor­mányra törekvők terveit ez keresztezte, mert az ipari fémekben gazdag Katangát a Szovjet ellenőrzése alá akarták jut­tatni így az Egyesült Nemzetek zsoldos rendfenntartó csapatait az USA óriás szállító repülői a helyszínre vitték s azok ott légitámadásokkal - még kórhá­zak és iskolák ellen is - továbbá válo­gatásnélküli gyilkolással Katanga fővá­rosát Elizabethville-t letiporták. Er­ről szól Ed Griffin kiadványa, Fortysix Angry Men. Elisabethville ^6 európai or­vosának jelentése ezeknek a vandál har­cosoknak a vérengzéséről. Tolvajnyelven mondva talán nem lesz könnyű "eladni" a filmet a nagyközön­ségnek, mert az amerikai szórakoztató darabok állandó feszültségben tartják a képzeletet, az Amerika ezekhez képest természeténél fogva is vontatott, hi­szen párbeszédek, monologok, politikai beszédek is vannak benne s ezek igen figyelemreméltóak. így Andrei Denisov a második legmagasabb szovjet ellenőr tiszt video szalagról hallgatja Devin Milford 1988-as elnökjelölti izgató be­szédét: "Amit legtöbb amerikai .lehetet­lennek feltételezett - hogy elfogadja­nak egy idegen hatalom általi leigázást - az megtörtént, bár körmönfontan.Nem a harcmezőn vesztettünk - hanem szive­inkben. Céltalanságunkkal vesztettünk és az előrelátás hiányával. Vesztettünk mert hiányzott a bátorságunk és a hi­tünk a demokratikus rendszerben...Néha

Next

/
Thumbnails
Contents