Amerikai Magyar Értesítő, 1986 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1986-12-01 / 12. szám
20.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1986, december- A koronkai kastély helyén 1630-ban már kastély állott. A jelenlegi azonban 1830 táján épült fel, a régi romjain. Az U alaprajzú, klasszicista építmény magasított attikáju középső szakaszán nagy áthajtó kapu van. Igen szép a kastély körül elterülő természetes park. Ezután szerpentineken ereszkedünk le a Nyárád völgyébe.- Ákosfalva református temploma 1753- ból való és a Szilágyi-család kriptája van b enne.- Székelyvaja református temploma eredetileg román stilusu volt, de később átépítették. Apszisa félkörös, késő gótikus kapuján 1^-2-es dátum látható. Az ut leér a Kis-Küküllő völgyébe. Balavásár szőlő- és gyümölcstermesztéséről hires község. A vidék régi vásárközpontja. A Makk-féle összesküvés résztvevői 1851-ben Balavásáron a szüret ürügyén tartottak összejövetelt.- Balavásár után Nagykend, Cikmántor, Szásznádas, Hétur és Nagyszöllős érintésével jutunk be Segesvárra. Nagyszöllős- nél esett el Kemény János (I607-I762 fejedelem a törökkel vívott csatában. Az útvonal a Nagy- és Kis-Küküllő közötti d ombhát hágója. SEGESVÁR: Segesvár (német neve: Schassburg) 30 ezer lakosú város Maros megye területén. A Nagy-Küküllő völgyében fekszik. A város környéke ősidők óta lakott hely volt. A római időkben ezen a tájon feküdt a Castrum Stenarium őrhely, amely a Gyulafehérvár (Apulum) felé vezető fontos ut biztonságára vigyázott. Az ut élénk kereskedelmi forgalmát a környék gazdag pénzleletei bizonyítják. A szláv eredetű földrajzi nevek azt bizonyítják hogy a terület az óbolgárok fennhatósága alá is tartozott. II. Géza király,majd II. András szász telepeseket hivott e vidékre, akik a vár épitését 1191-ben kezdték el. Az oklevelek 1280-ban " "Castrum Sex", majd 1367-ben "Civitas de Segusvar" néven említik. A város igazi megerősítése Róbert Károly trónralé- pésétől egészen a mohácsi vészig tartott. A várfalak és a jelentősebb egyházi és világi építmények ebben a korszakban készültek el. Segesvár kézműipara már a XIV. században igen fejlettnek számított s a későbbi évszázadokban még inkább felvirágzott. Mátyás király idején a város résztvett a Veres Benedek által vezetett királyellenes felkelésben. 1506-ban az erdélyi rendek az itteni vártemplomban erősítették meg a három nemzet (magyarok, székelyek,szászok) unióját. A XVI. században a város evangélikus hitre tért át. 1600-ban Vitéz Mihály havasalföldi vajda hódoltatta meg, majd Basta császári tábornok foglalta el. Az erdélyi rendek annak idején itt választották meg fejedelemnek I. Rákóczi Györgyöt és Kemény Jánost, 16/4-6-ban a lakosságot járvány, 1676-ban tűzvész, 1709-ben ismét járvány s 1718-ban is tűzvész pusztította. I867 után a szász székek elvesztették autonómiájukat, s 1876-ban Segesvár Nagy-Küküllő vármegye székhelye lett. A város két részből áll, az Alsóvárosból és a Felsővárosból, vagy várból. Ez utóbbi egy 72 m magas hegyfokra é- pült. Koruk azonos, de az Alsóváros sokat veszített középkorias jellegéből. Központja a régi Piactér. (Jelenleg is ez az üzleti élet központja.) A várfelöli oldalon 19 é- pület műemlék. A régi házak között állanak a közintézmények jórészt eklektikus palotái.- A Schuller-ház a posta mellett áll. Bolthajtásos bejárata felett egykori tulajdonosának cimere látható, amelyen egy kéz három szál rózsát tart, s alatta a felirat: "Per spinas ad rosas", azaz "töviseken keresztül a rózsákhoz". A házban a város egykori polgármestere, Johann Schuller von Rosenthal csizmadiamester lakott, akit 1703-ban erkölcstelen életmódja miatt lefejeztek. Azzal vádolták, hogy házában háremet rendezett be, s valóban találtak is nála egy 15 éves török szolgálóleányt.- A Felsőváros, illetve Vár az Alsóváros fölé magasodik falaival, tornyaival. A XVI. századig ez volt a város központja. Az Alsóváros csak később vette át ezt a szerepet. Ekkor a Felsővárosból kulturális központ, iskolaváros lett. A Felsővárosnak a XV. században három erőditési övezete volt, 1L toronnyal. A török nem tudta elfoglalni. A kuruckor- ban - mivel a polgárok II. Rákóczi Ferencet nem ismerték el Erdély fejedelmének, Pekry Lőrinc több bástyát felrobbantott. Ezzel a vár elvesztette hadászati jelentőségét.- Az Óratorony a vár főkapuja és a város szimbóluma is egyben. A XIV. században épült és 1556-ig ez volt a városi tanács székháza. 1676-ban megsérült egy tűzvészben, de a következő évben újjáépítették. Barokk stilusu felső része ez időből származik, Philip Bonge salzburgi és Veit Gruber tiroli mesterek munkája. 1891-ben kapta szines majolika tetőzetét . A négyemeletes torony földszintjén van a középkori tanácsterem, az emeleteket pedig Várostörténeti Múzeumnak rendezték be. A torony óráját Johann Kir- schel készítette l6ij-8-ban. Utoljára I9O8- ban ujitották fel szerkezetét. Minden ó- raütéskor különféle figurák forognak körbe .- A kolostortemplom háromhajós, góti-
