Amerikai Magyar Értesítő, 1986 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1986-12-01 / 12. szám

1986. december Amerikai Magyar Értesítő' 21.oldal kus épitmény a XIII. század második felé­ből. Egykor domonkos kolostortemplom volt, 1556-ban az evangélikusoké lett. A XV. század végén a templomot a kolos­torral együtt bővitették, az 1676. évi tűzvész után pedig újjá kellett épiteni. A kolostort 1886-ban bontották le. A templom ajtókerete szép reneszánsz munka. Bronz keresztelőmedencéje 1440- ből, orgonája 1680-ból származik. Falát 35 db XVIII. századi, értékes keleti szőnyeg disziti.- A Kovács-torony (a kolostortemplom mögött) a vár egyik bejáratát védelmez­te. 1631-ben építették. Felső emeletén (a vár felőli földszinten) volt a tüz- oltószertár.- A régi megyeháza 1886-1888 között épült, neoreneszánsz stílusban. Díszter­me különösen szép, s ablakából rálátha­tunk a fehéregyházi sikra.- Petőfi mellszobra a Megyeháza mel­lett egy kis parkban áll. Hajdan bronz­szobra állott Petőfinek a Megyeház előtt (Küllő Mihály székely szobrász alkotása 1897-ből), de azt 1916-ban Kiskunfélegy­házára vitték, s ma is a város főterét disziti.- A katolikus templom (a vár északi sarkában) 1894-ben épült egy régi feren­ces templom és egy bástya helyére. Sze­rencsésen beleilleszkedik környezetébe.- A Csizmadia-torony. Mai formáját 1681-ben kapta, ugyanis 1676-ban megron­gálódott. Alaprajza hatszög alakú.- A Szabó-torony talán a legszebb a segesvári vártornyok közül. Kettős kapu­nyitását hajdan felhúzható vaskapu zárta el. A torony hozzávetőleg a XIV. század­ban épült, a várba vezető egyik kocsiút védelmére. Az 1676. évi tűzvész idején felső része ledőlt puskaporrobbanás mi­att. Később ujjáépitették,- A Szücs-torony szintén megrongáló­dott az 1676. évi tűzvészben. Később é- pitették ezt is újjá.- A Törle-kapu a Szücs-torony és a következő Mészáros-torony között van. Neve a német Toriéin (kis kapu) szóból ered.- A Mészáros-torony a Törle-kapu má­sik oldalán áll. A XII. században épül­hetett és az 1676. évi tűzvész nem bán­totta. Két felső emelete a XVI. század­ban épült. Előtérben áll a ma is jó állapotban levő Mészáros-bástya, amely lehetővé tette, hogy a kaput ostromló ellenséget oldalba támadják. A Szűcs- és a Mészá­ros-torony között a falak jó állapotban maradtak meg, magasságuk eléri a 8-10 métert.- A Schülertreppe, magyarul Diáklép­cső felvezet a tulajdonképpeni Várhegyre vagy Iskolahegyre. A régi fedett falép­csőt eredetileg 1642-ben készítették. Tetején kivül oldala is fedett, valószi- nüleg azért, hogy ostrom esetén bizton­ságosabb legyen. I72 lépcsőfoka van, közben néhány pihenővel. Aki nem akar lépcsőt mászni, körben is felmehet a kocsiuton.- Az evangélikus vártemplom (a Vár­hegy legmagasabb pontján) az erdélyi gó­tikus építészet remeke. 1350-ben kezdték el épiteni egy ré­gebbi román stilusu kápolna helyén.1429 és 1488 között átépítették. 1838-ban restaurálták, mert egy földrengés kárt okozott benne. Kezdetben egyhajós volt, később fejlesztették háromhajóssá. Há­rom hajója majdnem egyenlő magas. Hosz- sza 53 m, befejezetlen tornyának magas­sága 42 m. Béletes déli kapuja a kassai dóm és a tordai templom kapujára emlé­keztet . Belül szép hálóboltozatának iveit oszlpfő nélküli, nyolcszög alapú oszlo­pok tartják. Tiz nagy ablaka van. Taber- nákuluma 1438-ból, gótikus-reneszánsz stalluma 1523-ból való. (Az újabb kori restauráláskor a meszelés alól freskó­kat tártak fel.- A Kötélverő torony a Vártemplom kö­zelében áll. Alaprajza négyszögletes, s pincerészén felfedezhető a vár legrégibb falazata.- A temetőkápolna (szintén a vártem­plom melett) a hajdani Aranyműves-torony helyén áll. A XIV. századi tornyot ugyan, is 1809-ben villámcsapás lerombolta. He­lyére egy tornatermet építettek, amelyet később temetőkápolnává alakítottak át. A kápolna mellől gyönyörű kilátás nyilik a városra. A temetőkápolna alatt, a fala­kon kivül van a segesvári evangélikus

Next

/
Thumbnails
Contents