Amerikai Magyar Értesítő, 1986 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1986-12-01 / 12. szám

1986. december Amerikai Magyar Értesítő 11.oldal földrajzi leirás, ami a Vendvidéknél, il­letve Hetésnél nem olyan egyszerű, mint pl. Pozsony.Kassa, Kolozsvár esetében, amelyeknek fekvése köztudott. A Trianon­ban (1920), illetve Párizsban (19^7)hat részre szaggatott Kárpát-medencei hazánk Jugoszlávia által megszállt területeit általában Délvidék gyűjtőnéven ismerjük, ami valóban tág fogalom. Amig a többi négy elrabolt országrész többé-kevésbbé összefüggő területállomány, addig a Bá­náttól Styriáig húzódó Délvidék feltűnő­en tagolt és földrajzilag semmiféle te­rületi egységet nem képez. A Délvidék tehát kizárólag politikai fogalom, sem­miesetre sem geopolitikai tájegység. Súlypontja miatt általában a Bácska-Bá- nát és a Baranya-háromszög egymáshoz kap­csolódó területrészeit értik alatta, de "hozzátartozik" a távoli Muraköz és an­nak északi szomszédja, a Vendvidék és Hetés is. Ez utóbbi ősmagyar tájegység­ről, - amely szervesen kapcsolódik a k közismert Göcsejhez - sokan nem tudják, hogy az elcsatoláskor szinmagyar népes­ség lakta, amely összefüggő tömböt képez a csonkahazánál maradt zalai magyarság­gal. Az északnyugaton Göcsejhez ugyan­csak szervesen kapcsolódó Őrségtől (a Felső Őrség osztrák megszállás alatt van) szintén Belgrád rabolta el a szinmagyar Őri-Hódost. A lényeg tehát az, hogy az un. Vendvidék vagy Muravidék is megosz­lik Jugoszlávia, Ausztria és Csonka-Ma- gyarország között. (Ez utóbbihoz kilenc vend község tartozik.) A két magyar táj­egységet, - az Őrséget és Hetést - is átvágja a trianoni vörös határvonal.Amig az Őrség túlnyomó része magyar, addig a Hetés főként jugoszláv felségterület, közigazgatásilag pedig a Trianon alkotta Szlovéniához tartozik. A szomszédos Mura­közt Zágráb hatáskörébe utalták. A tizen­négy magyar község központja Alsólendva, amely a róla elnevezett járás székhelye­ként Zala vármegyéhez tartozott, csakúgy mint a Muraköz két járása, a Csáktornyái és perlaki. Egyébként a két vasvármegyei járási székhely közül Szentgotthárd meg­maradt magyarnak, mig Muraszombat "szlo­vénné" vált. Megjegyzendő, hogy mindhá­rom járás megcsonkult Trianon következ­tében. Vagyis egyik sem került teljes e- gészében a bitorlók kezére. Történelem, igazságosság és jogfoly­tonosság szempontjából is döntő tényező, hogy ez a Regede és Alsólendva közti or­szágrész, akárcsak a Délvidék Tiszáig terjedő keleti területe újból az ezeré­ves magyar haza szerves részét képezte 19^1 és 19^5 között. Tudatosítsuk magunkban és másokban is, hogy addig amig a magyar nemzettest egy­sége nem áll helyre a Kárpát-medencében: ellenségeinkkel való cinkosságnak számit a Status Quo elismerése. Véssük emléke­zetünkbe Padányi Viktor figyelmeztetését: "A mi földünk a mi jogos tulajdonunk. Europe egyik legrégibb történelemkönyvek­ben telekkönyvezett nemzetbirtok, amely soha nem volt a másé, hiszen az átmeneti megszállókkal szünet nélkül harcolunk érte. A mi földünk nekünk egyetlen tulaj­donunk a világon és nekünk hazánk..." A kishitüekkel, a megalkuvókkal és társutasokkal ellentétben nemcsak a Mura- Lendva-vidék, hanem bármelyik elrabolt országrész magyarjaival kapcsolatban is hangoztatnunk kell, hogy természetes be­olvadás, főként pedig beszivárgás és tö­meges betelepülés révén, nem-magyar nép­csoportjaink szaporodása sokkal nagyobb méretű volt mint a tatárjárás, törökdu- lás által elvérzett magyarságé. Jelen tárgykörünkre vonatkozó számos kútfő kö­zül csupán egyre hovatkozom. Magyaror­szág helységeinek 1773-ban készült hiva­talos összeírása szerint a csonkahaza területén maradt Apátistvánfalva és Or- falu még mint HUNGARICA (vagyis magyar nyelvű) szerepel. A múlt század folyamán viszont nagykiterjedésü plébániájának falvaival együtt teljesen elszlávosodott, azaz venddé lett. Macartney szerint "a magyarok a liberális időszak alatt tu­lajdonképen. i+65 községet veszítettek el a nemzetiségek javára, mig tőlük . csak 26l-et nyertek. A legnagyobb gyarapodók (beolvasztok) a rumének, aztán a tótok, majd a germánok voltak." (Hungary - A Short History, 1962, I87. old.) Lóczy Lajos irta 1920-ban: "Göcsej-Hetésben az ősi magyarságot szláv elemek veszik kö­rül. Ebből azt következtethetjük, hogy a Dunántúl nemcsak magyarosodás, hanem el- szlávosodás és elnémesedés is történt s valaha a magyarság rokonelemeivel oly területeken is lakott, amelyet jelenleg bevándorolt nemzetiségek birtokolnak." "Az idegen elemek - olvassuk Lóczy könyvében - nyugatról és délről vándo­roltak be a magyarság közé: annak kel­lős közepén elmagyarosodtak, a széleken azonban, a tömeges érintkezés határán ők olvasztották megukba a magyarságot." Pannónia honfoglaláskori gyér lakott- ságát pedig embertani vizsgálataira hi­vatkozva állapit ja meg Lóczy: "Antropo­lógiai alapon sejthetjük tehát, hogy a dunántúli magyarság közt található ide­gen elemek nagyobb része ott nem előzte meg a magyarságot, hanem követte azt és a tatárdulás s a török hódoltság követ­keztében kipusztult lakosság helyére n nyomult be." PRO DOMO: (A muraszombati rádióadást személyesen vettem szalagra az osztrák határ közelében, mintegy 30 km-nyire a rádióállomástól.) Ne felejtse el előfizetését megújítanál!

Next

/
Thumbnails
Contents