Amerikai Magyar Értesítő, 1986 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1986-11-01 / 11. szám

20.oldal Amerikai Magyar Értesítő' 1986. november Magyar tájak Magyar történelem Utazás Erdélyben (XV. folytatás.) TORDÁRÓL BRASSÓBA Ez az útvonalunk az Aranyos majd a Maros völgyében vezet Marosvásárhelyig. Innen aztán a Küküllő-vidéket átvágva, Segesvár érintésével jutunk Brassóba. Tordától Marosvásárhelyig:- Tordát elhagyva az Aranyos völgyében megyünk délkelet felé.- Aranyosgyéres fontos vasúti gócpont s egyben Torda vasútállomása. Aranyosgyé­res és Gyéresszentkirály egyesüléséből ke­letkezett . A vidék a rézkorszakban már lakott hely volt. A XIII. században már a település is létezett, de mezővárossá csak Báthory Gá­bor emelte l6l0-ben. (Lovastestőre egy ré­szét telepitette ide.) Ezt a rangját a XVIII. században vesztette el, melyet ké­sőbb visszakapott.- Az Aranyos partján áll Vitéz Mihály havasalföldi fejedelem emlékműve.. Az itt kezdődő Keresztesmezőn ölték meg Basta katonái l6oi-ben. Mihály Moldvát, Havasal­földet és Erdélyt szerette volna uralma alatt egyesíteni, az erdélyi és moldvai nemesek azonban nem támogatták.- A nyugatabbra levő Aranyosrákos uni­tárius templomának szószékét Sipos Dávid faragta 1763-ban.- Aranyoslóna régi udvarháza Jósika Miklós (I79L-I865) magyar regényíró ottho­na, és több müvét itt irta.- Aranyosgerend már ősidők óta lakott hely volt. A rómaiaknak is volt itt egy erődítményük. Szapolyai János 1529-ben or­szággyűlést is tartott a helységben. . A XVI. századvégén hiressé vált a gerendi unitárius iskola.- Az aranyosgerendi református templom a XV. század elején épült egy 1290-ből származó templom maradványának felhaszná­lásával. Stílusában román és gótikus ele­mek egyaránt felfedezhetők. Egy megmaradt felirat szerint a régebbi templomot István pap építtette. A mostani templomnak bélle- tes gótikus kapuja van, kriptájában a Ke­mény-, Bethlen- és Kun-családok tagjai nyugosznak.- A hajdani Kemény-kastély (az Aranyos mellett) voltaképpen udvarház. 1633-han épült, később barokkositották, s magas duplatetővel látták el. Itt élt Kemény Jó­zsef (1795-1855) történettudós és műgyűj­tő. Könyv és okmány gyű jteményének egy ré­sze az 182+8. évi román felkelés alkalmával megsemmisült, a maradék az Erdélyi Muzeum Egyesület tulajdonába került.- Követekző helység Marosludas. A főút­vonal a helység után áttér a Maros déli partjára, majd egy dombháton megy keresz­tül, ahonnan szép kilátás van a Maros völ­gyére.- Radnót nagy múltú, történelmi neve­zetességű helység. Az unitáriusok és re­formátusok is tartottak itt zsinatokat.- A radnóti kastély négyszögü épitmény, zárt belső udvarral, négy sarokbástyával. Az udvart loggia diszitette. XVI. századi eredetű műemlék, pompás kőfaragványokkal. Az egyik ajtókereten 1512+-es évszám lát­ható. Mai alakját II. Rákóczi Györgytől nyerte, aki 1650 körül a kor egyik lehire- sebb épitőmüvészével, a velencei Agostinó Serenával épittette át. A kastély egy parkban áll.- Radnót református temploma 12+86-ból származik, késő gótikus stilusu épitmény, egyik zárkövén a székely cimer (nap és hold) látható. Igen szépek az ablakok mér- müvei és az ablakbélietek. A szentély ol­dalán gótikus ülőszékek vannak. A templom kerítésében több régi sirkő látható.- Tovább a főútvonalon elhagyjuk Maros­csapó helységet, a hires régészeti lelő­helyet. A kőkorszaktól kezdve a IX. szá­zadig több korból is találtak itt emléke­ket .- Kerelőszentpál. Árpád-kori település. 1575-ben itt volt az uralmat eldöntő csa­ta a Habsburg-párti Békés Gáspár és Bá- thori István között, amelyben utóbbi győ­zött. Ezzel Erdély függetlensége fennma­radt és a fejedelem igy nyerhette el a lengyel királyi trónt. A csatában Békés Gáspár oldalán Ballassi Bálint is részt vett s itt esett Báthori fogságába.- Kerelőszentpál templomát Haller Gá- borné annak idején a reformátusoktól vé­tette el. Jelentősen ki is bővíttette és ezt az átépítést fia, Gábor fejezte be 1775-hen.- A hajdani Haller-kastély helyén a középkorban vár állott.. Ennek helyére kezdte 1610-ben építtetni Haller István a következő várkastélyt, amelyet fia, Já­nos fejezett be l672+_ben. A kuruc időkben ez is elpusztult s ennek helyébe épült a jelenlegi barokk kastély. Több feliratos kövét a Haller- és Kornis-cimerek diszi- t ik.- A Haller-család sirkápolnáját (a Ká­polna-hegyen) Haller Gáborné Károlyi Klá­ra épittette a XVIII. században. A család ide temetkezett, és sok szép sirköve az un. imolában van elhelyezve.- A Nyárád felső folyása felé kirándul­va érintjük Nyárádszeredát, ahol 1605-ben Bocskai Istvánt fejedelemmé választották. Református templomának órája a holdjárást is mutatja.- Nyárádszentmártónban és Nyárádszent- lászlón XIII. századi unitárius templomo­kat találunk.

Next

/
Thumbnails
Contents