Amerikai Magyar Értesítő, 1986 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1986-11-01 / 11. szám

- Nyárádtő a Nyárád vizének torkolatánál fekvő ősi települési hely, ahol szki- ta és dák leletekre bukkantak. Református templomát érdemes megnézni.- Az ut mellett fekvő Maroskeresztur nevezetes régészeti lelőhely. Itt vaskori település, nagy kerámiai központ és római őrhely volt.- A Maros északi partján Malomfalva bronzkori temetőjéről hires régészkörökben.

Az ut ezután rövidesen Marosvásárhelyre ér.

Marosvásárhely:

Maros megye székhelye, hajdan Marosszék, majd Maros-Torda vármegye központja volt.

A Maros felső folyásán a Poklos-patak torkolatában, a Somostető tövében fekszik,

330 m magasságban. (Lakóinak száma az alárendelt községekkel együtt 153.000 fő.)

Marosvásárhely környéke már a neolitkor óta lakott hely. Területén nem ritkák a dák és római leletek. 1316-ban már gabona- és állatvásáráról volt nevezetes. Német kereskedők ezért is nevezték Neumarktnak (Ujvásár). A középkori magyar neve Székelyvásárhely volt. (Román neve Marosvásárt jelent.) A város már a XIV. században tekintélyes helynek számitott. 1439-hen már országgyűlés székhelye, 1448-ben maga Hunyadi János is megfordult a városban. 1482- ben Mátyás király szabadalomlevele Székelyvásárhelyt városnak nyilvánítja s lakóit felmenti a vámfizetés alól. 1552-ben ismét országgyűlés székhelye lett, 1554-ben Fer- dinándnak hódol, majd 1558-ban ismét országgyűlést tartottak a városban.

Ugyanebben az időben már nemcsak fejlett kézműiparral rendelkezett, hanem művelődési központtá is lett. Borsós Sebestyén (1520-1584) itt irta meg az 1480- 1583 közötti évszázad krónikáját, 1592-ben itt lett tanár Baranyai Décsi János (156O- l601) s a XVI. század végén itt irta meg a tiznyelvü Calepinus szótár magyar részét Laskai Csókás Péter iskolaigazgató.

1595-ben a város segítette Vitéz Mihály havasalföldi vajdát a török ellen, sőt Báthori András ellen is. Ennek ellenére a fejedelem katonái 150 polgárt öltek meg. l602-ben pedig már Basta gyújtogatott, s 400 hajdúja teljesen kifosztotta a várost. 1605 után, miután a várat Borsos Tamás városbiró Bocskai fejedelem engedélyével felépítette, Bethlen Gábor szabadkirályi várossá emelte, s ekkor kapta Marosvásárhely nevet (l6l6). Az idők során több erdélyi fejedelmet is itt iktattak be tisztségébe. 1658-ban a várost elfoglalták a törökök a várral együtt s háromezer mebert rabságba hajtottak. Két évre rá tatár csapatok dúlták fel. A kuruc i- dőkben is sokat szenvedett s nem sokkal később pestisjárványok tizedelték meg lakóit.

1986. november Amerikai

Az 1848-49* évi szabadságharcból a város kivette részét, Bem többször is tartózkodott itt, Petőfi pedig innen indult a fehéregyházi ütközet színhelyére.I876- ban Maros-Torda vármegye székhelye lett s még ugyanebben az évben óriási tűzvész pusztította el nagy részét.

A város a múltban a székelység kulturális központja volt s az maradt a jelenben is. Az itt élő szellemi nagyságok közül meg kell említenünk a két Bolyai, Farkas és János nevét, Aranka Györgyöt, Szász Károlyt, Dózsa Eleket és Köteles Sámuelt. Itt élt a székely ezermester, Bodor Péter is, aki a főtéren egy zenélő kutat épitett

A város látnivalói:- A volt városháza 1907-1908-ban épült Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervei alapján. Kis, parkosított beszögel- lésben áll. Diszes szines majolika tetőzete és toronysisakja, s maga az épület is érdekesen hullámzó vonalaival, romantikus jellegével és magyar népi motívumaival i- gen vonzó látvány. Tulajdonképpen szecesz- sziós-eklektikus, több stílusnak keleties elemekkel való ötvözése. Márványoszlopos előcsarnoka gótikus boltozatával, szines üvegablakaival középkorias hangulatú. Tornya az épület észak-keleti sarkán merészen felmagaslik, sisakjában négy óra van. Az órák alatti körfolyosóról igen szép kilátás nyilik a városra.- A Művelődési palotát szintén Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervezték és a régi Városházához hasonlóan, u- gyancsak a Lechner-féle magyar épiteszeti irányzet szellemében. Szines majolika tetőzete már messziről magára vonja a fir gyelmet. Homlokzatát Kőrösfői-Kriesch Aladár tervei alapján készült mozaiklapok, fémdomboritások és szobrok diszitik.

Lépcsőházának üvegfestményei Petőfit, Kossuthot és Jókait ábrázolják. Előcsarnokában Kőrösfői-Kriesch Aladár két freskója látható. A nyolcszáz üléses földszinti nagyterme eredetileg hangversenyek számára épült, egyedülálló orgonája van. Az első emeleti tükörterem falát freskók és óriástükrök diszitik. A székely mondavilágot ábrázoló 12 festett ablakát Tho- roczkay Wigand Ede készítette. A második emeleti kisebb hangversenyteremben kamarazene-koncerteket rendeznek. Ennek egyik festett ablaka Bethlen Gábor fejedelmet és tudósait ábrázolja.

Az épület harmadik emeletén van a Képzőművészeti Muzeum. Több mint ezer darabból álló gyűjteményében Barabás Miklós, Paál László, Lotz Károly, Ferenczy Károly és Réti István képeit is láthatjuk.

Az épületben van a Városi Könyvtár is, 600 ezer kötetnyi könyvállományával, melyben több ősnyomtatvány is akad.- A Hotel Grand 14 emeletes, karcsú és modern épület tetőteraszáról pompás kiláMagyar Értesítő 21. oldal