Amerikai Magyar Értesítő, 1986 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1986-09-01 / 9. szám
1986. szeptember Amerikai Magyar Értesítő Magyar tájak Magyar történelem Utazás Erdélyben (XIII. folytatás.) /Előző számunkkal elértük Dévát. E számunkkal ismertetjük a város nevezetességeit és folytatjuk utunkat Karán- sebesig./- Déva Hunyad megye székhelye, az Érchegydég és a Pojána-Ruszka között 187 m magasságban fekszik. A neolit kortól kezdve úgyszólván állandóan lakott hely volt a mai Déva környéke. Középkori szerepét főleg várának köszönhette. Itt született Dévai Biró Mátyás (1500-15^5) református prédikátor és Sándor András, a város prédikátora lett Erdély első református püspöke a XVI. század második felében. 1620-ban Basta itt tartotta azt az országgyűlést, amelyen az erdélyi nemességet arra kötelezte, hogy vagyona egynegyedével váltsa meg életét. A XIX. század második felében indult meg a városban az építkezés, ebből az időből valók a nagyobb középületek és iskolák.- Déva várának romja. A Várhegyre több szerpentinut vezet fel. (Térképük a várparkban látható!) A 371 m magas, sziklás, erdős Várhegy t természetvédelmi terület. Sok ritka növény és állat él itt. Egy óra alatt megmászható. Fentről gyönyörű a kilátás. A várhelyén hajdan dák, illetve római erősség volt. A XIII. század elején épült királyi vár egyike volt az elsőknek. A tatárok felégették, IV. Béla azonban újjáépítette. 1307-ben itt tartotta fogságban Kán László vajda Ottó királyt, miután elvette tőle a koronát. V. László 56 faluval együtt a várat Hunyadi Jánosnak adományozta. Mátyás korában Szilágyi Mihályé lett. 1687-ben császári hadak szállták meg. 1717 és 1719 között Steinville gróf meg is erősítette. A Hori-felkelés ügyében itt Ítélkezett a császári bizottság. 1800 után a katonaság elhagyta. 1817-ben még helyreállították, 1849-ben a honvédek kezébe került, de hamarosan rombadön- tötte egy hatalmas lőporrobbanás. A várban raboskodott Dávid Ferenc (1510-1579)» Erdély első unitárius püspöke. Itt is halt meg. Cellája helyét emléktábla jelzi. A vár építéséhez fűződik a Kőműves Kelemenné népballada története.- A Magna Curia Bethlen Gábor fejedelmi kastélya négy sarokbástyás reneszánsz építmény, barokk kiegészítésekkel. 1621-ben egy XVI. századi épület átalakítása és bővítése révén készült. 1632-ben itt lakott férjével, Bethlen Istvánnal Széchy Mária, a Murányi Vénusz , akinek alakját több költőnk is megénekelte. Az épület északi oldalán van a remek kőlépcső, déli homlokzatán reneszánsz ablakeretek láthatók, a bejárat felett balkon, nagytermében pedig színes, címeres kőkandalló. A barokk részek Haller János és neje, Dániel Zsófia idejéből valók. A Magna Curia ma az 1882-ben alapított muzeum otthona. 30 termében dák és római leleteket, történelmi és termék szettudományi anyagot láthatunk. 23 ezer történelmi és 30 ezer természettudományi darabja van. A Magna Curiával szomszédos Várkert szélén áll Decebal szobra.- A dévai református templom 1370 és 1440 közütt épült, román stílusban. Később gótikus szentéllyel bővitették. 15^5 óta a reformátusok birtokában van,- A hajdani ferences templom és kolostor a város északkeleti részében áll. XVIII. századi barokk építmény, azáta azonban többször is átalakították. Déván ellátogathatunk még a városhoz tartozó Bezsán-erdőbe, amely különleges tölgyváltozatairol ismert terület. A Maros túlsó partján egy nagy hegy- kúp tetején láthatók a Hunyadi által építtetett Aranyvár romjai. A romokon kívül őskori erdősítés nyomai is felfedezhető .-Dévától Karánsebesig - Dévát a Szántóhalma külvároson át 15.oldal
