Amerikai Magyar Értesítő, 1986 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1986-09-01 / 9. szám
16.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1986. szeptember hagyjuk el és megyünk dél felé. Vajdahuny ad után folytatjuk utazásunkat Hátszegig. Innen kirándulunk Petrozsény felé, majd Karánsebesnek vesszük az u- tat. Dévától az Egregy- vagy Cserna-pa- tak mellett haladunk több apró falun át.- Vajdahunyad város az Egregy és Za- lasd vizének egyesülésénél a Pojána Ruszka lábánál, 270 m magasságban fekszik. A város története szorosan összefügg a váréval. A város református tem-- plomát Bethlen Gábor építette. Hajdani ferencrendi kolostorában egy helyi krónika Íródott a környék eseményeiről. 1. Kaputorony 4. Várkápolna 7. Nagyterem 2. Várudvar 5. Fehér bástya 8. Mátyás loggia 3. Lovagterem 6. Bethlen terasz- Vajdahunyad vára a Zalasd vize mellett egy szirtfokon áll. Egyetlen bejáratához most fahid vezet, régebben fel- vonóhidja volt. A várat francia példaképek nyomán valószinüleg francia vezető mesterek építették. Nincs és nem is volt védőövezete, tulajdonképpen megerősített, diszes palota. A Hunyadiak őse Sorb kenéz a XIV. században királyi adományként kapta a várost. Fiát, Vojkot (Vajk) a királyi udvar katonáját, Zsigmond 1409-ben megerősítette birtokában. Vajk fia, János (Hunyadi János), építtette ki a várat, utána pedig özvegye, Szilágyi Erzsébet. Mátyástól Korvin János kapta ajándékba. A XVI-XVII században többen is birtokolták, végül a kincstáré lett. Többször le is égett. I870 és 1880 között Steindl Imre és Schulek Frigyes építészek restaurálták és ezt 1907-1913 között a Möller-féle restaurálás követte. A várkastély két szárnya Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet idejében egységes terv szerint épült. A homlokzatát hatalmas pillérekre kiszögellő zárt erkélyek díszítik. Ezek mögött folyosó vezet a túlsó sarok öreg tornyába-. A másik szárny középkoriasabb, erődítmény jellegű tornyaival, bástyáival inkább a védelmet, mint a külső díszítést szolgálja. A kapun belépve a szabálytalan ötszög alakú várudvarba érünk. Jobbra egyszerű ajtó vezet a Hunyadi János által építtetett szárny földszintjén levő gótikus lovagterembe (1452). Ezt öt nyolcszög alakú vörösmárvány pillér két hajóra és hat szakaszra osztja. A pillérek lábazata, lombdiszü fejezete, a boltozat bordái és a zárókövek kemény mészkőből vannak. Az egyik pillérfőn látható az építtető Hunyadi János nevét tartalmazó latin felirat. Az egyik zárókő lili- omdiszitése sejteti, hogy az építész francia volt. Az ablakmélyedésekhez lépcsők vezetnek s a fülkék padjairól kitekinthetünk az ablakokon, ahonnan valaha szép kilátás nyílt az erdős környékre. Ezenkívül, hogy csak a legfontosabbakat említsük, igen szép a vár északkeleti részében levő gótikus várkápolna. A Szilágyi Erzsébet által építtetett Mátyás loggiának falait hajdan freskók borították. A XVII. században Bethlen Gábor a déli épületszárnyra, az északira egy emeletet húzott, s ezáltal, főleg a belsőtermek díszítésében, sok barokk elem is került.- a vajdahunyadi ortodox templom 1 1458-ban épült Mátyás király kiváltságokat biztositó engedélyével. Igen értékes régi okmányai vannak. Vajdahunyadtól nem dél hanem kelet felé megyünk tovább s elérjük Kiskalánt. A városban egy római kori fürdőtelepet tártak fel. Ugyanezen a helyen egy keresztény telep is volt a IV-VI. században. Kiskalán után kelet felé indul egy elágazás Sztrigyszentgyörgy felé.- A sztrigyszentgyörgyi templom a XVI. században épült. Szentélye XVIII. századi toldás. A rövid hajó nyugati végén kis harangtorony van, s ennek keleti oldalán egy felirat megörökíti az építtető, Lackó ispán nevét. A templom eredeto belső freskóinak felirata XV. századi kegyuraságok emlékét őrzi. A templom 1809-ig a református .’egyházé volt, azóta ortodox.- Kiskalántól délre 2 km-re fekszik Zeykialva. A zeykfalvi templom a XIII. században épült, román stílusban. Román ikerablakos tornya kősisakos, s mind a templom, mind a torony falába, a kiskaláni
