Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1985-06-01 / 6. szám

2.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1985. június f--------------------------------------------------------------------------1 HUNGARIAN MONTHLY P.O. Box 7416 Baltimore, MD 21227-0416 U.S.A. Telefon: (301) 242-5333 Szerkeszti: Soós József Főmunkatárs: Stirling György j Évi előfizetési dij: 13 US-dollár j Nyugdíjból élőknek: 11 US-dollár I Külföldre: 14 US-dollár í A lapban megjelent Írások nem fejezik ki szükségszerűen a szer­kesztőség véleményét. Azokért min­den esetben szerzőik felelősek. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem I küldünk vissza. A szükséges javi- { tás jogát fenntartjuk. számlál, a Duna völgyében pedig alig több, mint tizmillió magyar él. S külön tragédia, hogy még ezek létszáma is egy­re fogy. Kimutathatóan és nem utolsósor­ban annak a végzetszerü tragédiasorozat­nak következményeképp, melyet hatvanöt évvel ezelőtt Trianon indított el. "fr Mindenért Trianon felelős? -kérdez­hetné valaki és lehet, hogy akadnak,akik a fejüket csóválják: mindenért azért mégsem lehet Trianont okolni! Az ország megcsonkításáért, feldarabolásáért, a Horthy-korszak ebből eredő bajaiért, nyomorúságáért talán még igen. De a to­vábbiakért - a háborúért, 'a háboruvesz- tésért, Jaltáért, a szovjet megszállás­ért és a kommunizmusért - talán mégsem! No igen: a párizsi béke 194-7-hen a tria­noni kópiája, még az eredetinél is ke­gyetlenebb változata volt, de mi köze annak Jaltához és ahhoz, hogy Magyaror­szágon szovjet megszállás és kommunista diktatúra nyomja el a népet? Van köze! Első hallásra bármilyen hi­hetetlennek tűnik is, igenis van köze. A történések összefüggései végig követ­hetők, csak a dolgok mögé kell pillanta­nunk. Kezdjük azon a ma már felelős nyu­gati politikusok által is elismert tör­ténelmi tévedésen és jóvátehetetlen hi­bán, hogy 1920-ban az antant hatalmak - egyrészről Magyarország háborús "bűnös­ségének" megtorlásaként, másrészről a magasztos wilsoni elvekre (népek önren­delkezési joga, stb.) való hivatkozással szétrombolták a Monarchiát. Az önrendel­kezési jog nevében darabolták föl a tör­ténelmi Magyarországot, úgy hogy terü­letének 71 százalékától, lakosságának pedig 64 százalékától megfosztották, fi­gyelembe sem véve az ott élő népek gaz­dasági érdekeit, kulturális kötődéseit és nem törődve a természetes határokkal, patakokat minősítve hajózható folyóknak, vakondturásnyi dombokat hegy vonulatoknak Az első világháború utáni béketárgya­lásokon a franciák vitték a prímet és bosszuszomjukat a németeken és a magya­rokon akarták kielégíteni. A németekkel szemben ősi revanspolitika irányította gondolataikat, a magyarokról pedig a ma- saryki-benesi propaganda hitette el a győztes hatalmakkal, hogy ezer éven át elnyomták a nemzetiségeket és megértek a büntetésre. Az egyetlen nagyhatalom, mely érdektelenül vett részt a béketár­gyalásoknak csúfolt komédiában, az Egye­sült Államok volt. Az az Európán kívüli hatalom, mely - akár a második világhá­ború idején - hadbalépésével eldöntötte a háború sorsát. Mert azt hiszem, ez nem rokonszenv, vagy ellenszenv kérdése, hanem egyszerű ténykérdés, hogy az an­tanthatalmak - vagy 39-45-ben a szövet­ségesek - nem nyerhették volna meg a vi­lágháborút Amerika segítsége nélkül. "fr Az Egyesült Államok katonailag bele­avatkozott Európa ügyeibe - az elszige­telődés! politika nem is kicsiny táborá­nak ellenkezése dacára - s ezzel jogává, sőt kötelességévé vált, hogy résztvegyen a háború utáni békekorszak megalapozásá­ban, ^ az európai ujjárendezés munkájában is. És Wilson nemcsak arra formált i-. gényt, hogy ott üljön a tárgyalóasztal­nál, de egyenesen arra tartotta magát egyedül elhivatottnak, hogy irányítsa a tárgyalásokat és elképzelései érvényesí­tésével döntőbíróként léphessen föl azo­kon. íróasztal mellett kigondolt teóri­ákban hivő szobatudós volt, aki szinte prófétai elhivatottsággal vélte magát alkalmasnak a tartós világbéke megterem­tésére. S ehelyett egy uj világháború magjának elültetésében vitt vezető sze­repet: a gyűlölködés, a bizalmatlanság és az újabb revansgondolat világát segí­tett megteremteni szerencsétlen kézzel. Mennyire kísértetiesen hasonlított Wilson 1920-beli működése Roosevelt jal­tai szerepéhez! Amilyen önkéntelenül kí­nálkozik a párhuzam a két amerikai elnök szerepénél, úgy lehet szinte lépésről lépésre nyomonkövetni ugyanazokat a hi­bákat, melyeket - főképp az ő közreműkö­désükkel - a párizskörnyéki békék (Ver­sailles, Trianon) tárgyalásainál és Jal­tában a "döntőbirák" elkövettek. Mindkét esetben a megtorlás, a megbüntetés volt a cél, noha a győztesek tagadták ezt. Az első világháború után a franciák befo­lyásolták ilyen irányban az amerikaiakat 45-ben pedig a szlávok, Sztálin maga. Wilson fő tanácsadója Masaryk volt, Roosevelt pedig Alger Hisstől kapta a tanácsokat. Ráadásul mindkét elnök hiú volt és valamiféle küldetéstudatot ér­zett magában, hogy a világ ujjárendezé- sének történelmi tettével örökítse meg nevét az utókor számára. A szándék - és

Next

/
Thumbnails
Contents