Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-06-01 / 6. szám
2.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1985. június f--------------------------------------------------------------------------1 HUNGARIAN MONTHLY P.O. Box 7416 Baltimore, MD 21227-0416 U.S.A. Telefon: (301) 242-5333 Szerkeszti: Soós József Főmunkatárs: Stirling György j Évi előfizetési dij: 13 US-dollár j Nyugdíjból élőknek: 11 US-dollár I Külföldre: 14 US-dollár í A lapban megjelent Írások nem fejezik ki szükségszerűen a szerkesztőség véleményét. Azokért minden esetben szerzőik felelősek. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem I küldünk vissza. A szükséges javi- { tás jogát fenntartjuk. számlál, a Duna völgyében pedig alig több, mint tizmillió magyar él. S külön tragédia, hogy még ezek létszáma is egyre fogy. Kimutathatóan és nem utolsósorban annak a végzetszerü tragédiasorozatnak következményeképp, melyet hatvanöt évvel ezelőtt Trianon indított el. "fr Mindenért Trianon felelős? -kérdezhetné valaki és lehet, hogy akadnak,akik a fejüket csóválják: mindenért azért mégsem lehet Trianont okolni! Az ország megcsonkításáért, feldarabolásáért, a Horthy-korszak ebből eredő bajaiért, nyomorúságáért talán még igen. De a továbbiakért - a háborúért, 'a háboruvesz- tésért, Jaltáért, a szovjet megszállásért és a kommunizmusért - talán mégsem! No igen: a párizsi béke 194-7-hen a trianoni kópiája, még az eredetinél is kegyetlenebb változata volt, de mi köze annak Jaltához és ahhoz, hogy Magyarországon szovjet megszállás és kommunista diktatúra nyomja el a népet? Van köze! Első hallásra bármilyen hihetetlennek tűnik is, igenis van köze. A történések összefüggései végig követhetők, csak a dolgok mögé kell pillantanunk. Kezdjük azon a ma már felelős nyugati politikusok által is elismert történelmi tévedésen és jóvátehetetlen hibán, hogy 1920-ban az antant hatalmak - egyrészről Magyarország háborús "bűnösségének" megtorlásaként, másrészről a magasztos wilsoni elvekre (népek önrendelkezési joga, stb.) való hivatkozással szétrombolták a Monarchiát. Az önrendelkezési jog nevében darabolták föl a történelmi Magyarországot, úgy hogy területének 71 százalékától, lakosságának pedig 64 százalékától megfosztották, figyelembe sem véve az ott élő népek gazdasági érdekeit, kulturális kötődéseit és nem törődve a természetes határokkal, patakokat minősítve hajózható folyóknak, vakondturásnyi dombokat hegy vonulatoknak Az első világháború utáni béketárgyalásokon a franciák vitték a prímet és bosszuszomjukat a németeken és a magyarokon akarták kielégíteni. A németekkel szemben ősi revanspolitika irányította gondolataikat, a magyarokról pedig a ma- saryki-benesi propaganda hitette el a győztes hatalmakkal, hogy ezer éven át elnyomták a nemzetiségeket és megértek a büntetésre. Az egyetlen nagyhatalom, mely érdektelenül vett részt a béketárgyalásoknak csúfolt komédiában, az Egyesült Államok volt. Az az Európán kívüli hatalom, mely - akár a második világháború idején - hadbalépésével eldöntötte a háború sorsát. Mert azt hiszem, ez nem rokonszenv, vagy ellenszenv kérdése, hanem egyszerű ténykérdés, hogy az antanthatalmak - vagy 39-45-ben a szövetségesek - nem nyerhették volna meg a világháborút Amerika segítsége nélkül. "fr Az Egyesült Államok katonailag beleavatkozott Európa ügyeibe - az elszigetelődés! politika nem is kicsiny táborának ellenkezése dacára - s ezzel jogává, sőt kötelességévé vált, hogy résztvegyen a háború utáni békekorszak megalapozásában, ^ az európai ujjárendezés munkájában is. És Wilson nemcsak arra formált i-. gényt, hogy ott üljön a tárgyalóasztalnál, de egyenesen arra tartotta magát egyedül elhivatottnak, hogy irányítsa a tárgyalásokat és elképzelései érvényesítésével döntőbíróként léphessen föl azokon. íróasztal mellett kigondolt teóriákban hivő szobatudós volt, aki szinte prófétai elhivatottsággal vélte magát alkalmasnak a tartós világbéke megteremtésére. S ehelyett egy uj világháború magjának elültetésében vitt vezető szerepet: a gyűlölködés, a bizalmatlanság és az újabb revansgondolat világát segített megteremteni szerencsétlen kézzel. Mennyire kísértetiesen hasonlított Wilson 1920-beli működése Roosevelt jaltai szerepéhez! Amilyen önkéntelenül kínálkozik a párhuzam a két amerikai elnök szerepénél, úgy lehet szinte lépésről lépésre nyomonkövetni ugyanazokat a hibákat, melyeket - főképp az ő közreműködésükkel - a párizskörnyéki békék (Versailles, Trianon) tárgyalásainál és Jaltában a "döntőbirák" elkövettek. Mindkét esetben a megtorlás, a megbüntetés volt a cél, noha a győztesek tagadták ezt. Az első világháború után a franciák befolyásolták ilyen irányban az amerikaiakat 45-ben pedig a szlávok, Sztálin maga. Wilson fő tanácsadója Masaryk volt, Roosevelt pedig Alger Hisstől kapta a tanácsokat. Ráadásul mindkét elnök hiú volt és valamiféle küldetéstudatot érzett magában, hogy a világ ujjárendezé- sének történelmi tettével örökítse meg nevét az utókor számára. A szándék - és
