Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-05-01 / 5. szám
16.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1985. május Magyar tájak Magyar történelem Utazás Erdélyben Nagyváradon át Brassóig IX GYULAFEHÉRVÁRTÓL NAGYSZEBENIG /Előző számunkban Gyulafehérvárt ismertettük. E számunkkal elindulunk Nagyszeben felé./ Gyulafehérvárt a Marosportus nevű külvároson át hagyjuk el. Itt volt a régi kikötő, ahol hajdan nagy só- és faraktárak álltak. Alsómarosváralján keresztül Lámkerékre érünk. Eredetileg szász városka volt. Közelében van a Vörös-szakadék, mely természetvédelmi terület. Egy igen érdekes szakadék, ahol a vörös kőzet különféle rétegei megfigyelhetők a szurdok oldalán. Szászsebes.(német neves Mühlbach) a Sebes folyó partján fekszik. Polgárai jobbára szőlőmüvelők, határában jó bor terem. Eredetileg szász település II. Géza korából. 12Ál-ben a mongolok elpusztították. A XIV. század végén a városban vár is épült, de nem tudott védelmet nyújtani a török ellen, akik any- nyira kiirtották a lakosságot, hogy a XVIII-XIX. század folyamán újabb német telepesekkel kellett pótolni. Az újabb ásatások bizonyítják, hogy hajdan sepsi székelyek laktak itt. Talán erre utal a város neve is. A szászsebesi vár maradványai (a vá- ros közepén) . A közpkori vár valamennyi maradványát felkereshetjük. A Sebes-patak hidján átkelve jutunk a vár nyugati bejáratához. Itt van a nyugati kaputorony. Ugyancsak a nyugati oldalon van egy félkör alakú barbakán.. Az északnyugati sarkon áll a Csizmadiák bástyája. Az északi várfal közepe táján van az é- szaki kaputorony, az északkeleti sarkon a nyolcszögü toronybástya, s végül a délkeleti sarkot a Szabó-bástya védte. Az evangélikus templom, a város ki- emelkedő disze és jelképe, a főtér közepén áll. A XIII. század elején épült román stilusu egyházat a tatárok 12^1-ben feldúlták, ezért a XII. század második felétől gótikus stilusban többször is bővitették, bazilika jellegét azonban megtartotta. Zömök tornya román stilusu maradt.- A templom hajóit, eredetileg karcsú és szép fejezetű pillérpár választotta el egymástól. Az 1523. évi földrengés után épült az ötödik pár pillér. Külső pilléreit szentek szobrai diszitik. A templom falán 15^5 előtti freskók nyomait tárták fel. Gyönyörű reneszánsz szárnyasoltárát egyesek Veit Stoss, mások az ő iskolája müvének tartják. 1518-ban készült, s II. Lajos és Szászsebes cimere látható rajta. A szekrény Krisztus családfáját ábrázolja, s a szárnyak négy domborművé: Angyali üdvözlet, Mária és Erzsébet találkozása, A napkeleti királyok, Jézus körülmetélése. A predella Utolsó vacsorája és az o- romzat Szentháromság-képe későbbi kiegészítés. A csukott oltár nyolc képtáblája Jézus életét ábrázolja. A templom udvarának keleti részén áll az 1383-ból származó, gótikus stilusban épült Szt. Jakab-temetőkápolna. A templom szentélye mögött látható az átépitett, egykori céhcsarnok, a céhek elárusitóhelye, és a templom szomszédságában az egykori evangélikus algimnázium épülete. A Zápolya-ház XVI. századi épitmény, később barokk külsővel. Itt halt meg 15^0-ben Zápolya János király. 1556-ban és l659-t>en országgyűlést tartottak az épületben, ahol ma muzeum van, s tiz terme a város múltját mutatja be. A katolikus templom,a XV. században épült domonkosrendi kolostorral. A XVIII. században mindkettőt átépítették a ferencesek.. A templom a XIV. századból származik, de eredeti stílusából alig őrzött meg valamit. Kirándulás a Sebes völgyébe: Szászsebesről müut vezet a Sebes völgyébe. Péterfalva után Sebeshely községbe érünk. Ezután Szászcsor községen át jutunk az egykori nagy gáthoz, amely a tutajozás idejében a vizet gyűjtötte össze. Az ut mesterséges víztároló közelében átmegy a Kárpátok gerincén. Az ut eleinte a Székás patak völgyében vezet, párhuzamosan a vasúttal. Szerdahelytől kezdve elhagyjuk a Maros völgyét ás áthaladunk az Olt felé a vízválasztó fennsikján. Szászsebestől néhány kilométerre kitérőt tehetünk Kelnek felé. A kelneki vár a főúttól pár kilométerre van. A XIII. században építették, egy vaskos donzsonból és két falgyürü- ből áll. Kelnekről tovább mehetünk Szászgorbó
