Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-05-01 / 5. szám
1985. május Amerikai Magyar Értesítő 17. oldal felé, ahol szintén van egy XIII. századi várrom és egy omladozó gótikus templom. Szerdahely község a főútvonal első állomása. Már a rómaiak idejében lakott hely volt. A szerdahelyi evangélikus templom a XIlTi században épült, és a XV. szazadban vették körül védőfallal. A falon belül élelmiszerraktárakat is építettek hogy ostrom esetén hosszabb ideig tartani tudják megukat a védők. Szerdahelytől egy km-re letérhetünk Pólyán felé, amely a szebenvidéki juhászok ősi faluja, tipikus hegyvidéki pásztorközség. Innen a Szebeni-havasok- ba lehet kirándulni. Nagyapóid község ősrégi lakott hely. Itt volt a Cedonia római telep. Középkori erődtemploma szintén műemlék. Ápold után dél felé kitérhetünk Sze- listye faluba, amely a régiek szerint szép asszonyairól volt hires. lnne merítette témáját Mikszáth Kálmán "A szelistyei asszonyok" c. regényéhez. Kereszténysziget (német nevén Gros- sau), Lakosságát 1658-ban a törökök kiirtották, ezért osztrák telepeseket hoztak helyükbe.- Thököly Imre (1657-1705) miután 1690-ben Zernyesnél török segítséggel leverte Heister és Teleki Mihály egyesült seregét, Keresztényszigetre rendelt országgyűlést, ahol Erdély fejedelmévé választatta magát. Thököly pályafutása során a túlerőben lévő osztrákok elől kétszer is a Havasalföldre menekült, s életét végül is a török e- migrációban fejezte be. 1906-ban hozták haza hamvait, és a késmárki templomba helyezték. A keresztényszigeti református templom, helyesebben templomerőd a falu közepén áll. A XIV.-XV. században épült és stílusában a kései román és gótikus stilus elemei keverednek. Itt tulajdonképpen már Nagyszeben területén vagyunk, mivel a falut a városhoz csatolták a közeli Kistorony helységgel együtt. Kistoronyban XIII. századi evangélikus templom van. NAGYSZEBEN Szeben megye székhelye a Szeben patak völgyében, a Szebeni-havasok alatt, 427 m magasan fekszik. Már a középkorban Erdély legnagyobb iparos- és kereskedővárosa, valamint jelentős művelődési központja volt. A középkorban Brassóval együtt erős szász vár volt, s a mai napig a szászok "fővárosának" tekintik (német neve Hermannstadt) . A város már régebben összeépült az északon fekvő Szent Erzsébettel és a tőle délnyugatra levő Kistoronnyal.- A város környéke az uj kőkorszak óta emberi lakhely volt. Határában feküdt a Cedonia római település is. A XII. században II. Géza telepitette be a szászokat, hogy védjék a Vöröstoronyi szorost. A szebeni prépostságot II9I- ben alapitották, és az erdélyi szász települések egyházi központja lett. 1224-ben II. Endre király szabadságlevele alapján Nagyszeben a szászok politikai szervezetének székhelye lett. A szebeni királybíró egyben a szászok co- mese (ispánja), a város pedig 1876-ig, a szász önkormányzat megszüntetéséig a "Királyföld:Königsboden" központja volt. Első várát a XII. században építették, s miután a mongolok elpusztították, egy nagyobbat építettek helyébe. Első várfalövezete a főtemplomot vette körül. Ezután megépítették a második várfal övezetet a Kis-Ringgel, s végül a harmadik várfalövezetet a Nagy-Ring- gel. Már a XIV. században Erdély legerősebb vára lett, a harmadik falöv (XV. század) elkészülte után pedig bevehe- tetlenné vált, holott a török 1432, 1438» 1442-ben ismételten ostromolta. 19 céhének 25 iparágával és szerteágazó kereskedelmi hálózatával elsősorban a Havasalföldet látta el termékeivel, de összeköttetésben állt a nyugat-európai kereskedelmi központokkal és Levantéval is. A gazdag város szinte egyenrangú félként tárgyalt a fejedelmekkel. Jellemző, hogy amikor egész Erdély Zápolya János kezében volt, két évig ostromoltatta Szebent, mely Pempfflinger Márk szebeni szász ispán vezetése alatt nem volt hajlandó elismerni fennhatóságát. Erődité- si vonalait ekkor már 40 bástyatorony védte. Nem utolsósorban ereje miatt lett a szászok főhelye. A Rákóczi-sza- badságharc után jó időre az erdélyi gu- bernium székhelyét is ide helyezték át. A XVII. és XVIII. században a városfalak már szűknek bizonyultak, s megkezdődött a város terjeszkedése a falakon kivül. I836-I865 között öt kaput leromboltak és a közpkori város helyén uj városnegyedeket épitettek. Az 1848- 1849- évi szabadságharc idején a császári katonaság központja. Bemnek az 1849. március 11-i győzelme után a város a honvédség megtorlásától rettegett, de csak sarcot vetettek ki rá. I863- 1864 évben itt tartották az országgyűlést. Itt született Oláh Miklós (1493- 1568), aki Magyarország hercegprimása lett. A középkori Belváros aránylag kis területen fekszik, tehát a látmivalók nin
