Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1985-05-01 / 5. szám

1985. május Amerikai Magyar Értesítő 17. oldal felé, ahol szintén van egy XIII. száza­di várrom és egy omladozó gótikus temp­lom. Szerdahely község a főútvonal első állomása. Már a rómaiak idejében lakott hely volt. A szerdahelyi evangélikus templom a XIlTi században épült, és a XV. szazad­ban vették körül védőfallal. A falon belül élelmiszerraktárakat is építettek hogy ostrom esetén hosszabb ideig tar­tani tudják megukat a védők. Szerdahelytől egy km-re letérhetünk Pólyán felé, amely a szebenvidéki ju­hászok ősi faluja, tipikus hegyvidéki pásztorközség. Innen a Szebeni-havasok- ba lehet kirándulni. Nagyapóid község ősrégi lakott hely. Itt volt a Cedonia római telep. Közép­kori erődtemploma szintén műemlék. Ápold után dél felé kitérhetünk Sze- listye faluba, amely a régiek szerint szép asszonyairól volt hires. lnne me­rítette témáját Mikszáth Kálmán "A szelistyei asszonyok" c. regényéhez. Kereszténysziget (német nevén Gros- sau), Lakosságát 1658-ban a törökök ki­irtották, ezért osztrák telepeseket hoztak helyükbe.- Thököly Imre (1657-1705) miután 1690-ben Zernyesnél török segítséggel leverte Heister és Teleki Mihály egye­sült seregét, Keresztényszigetre ren­delt országgyűlést, ahol Erdély feje­delmévé választatta magát. Thököly pá­lyafutása során a túlerőben lévő osz­trákok elől kétszer is a Havasalföldre menekült, s életét végül is a török e- migrációban fejezte be. 1906-ban hoz­ták haza hamvait, és a késmárki temp­lomba helyezték. ­A keresztényszigeti református temp­lom, helyesebben templomerőd a falu kö­zepén áll. A XIV.-XV. században épült és stílusában a kései román és gótikus stilus elemei keverednek. Itt tulajdonképpen már Nagyszeben területén vagyunk, mivel a falut a vá­roshoz csatolták a közeli Kistorony helységgel együtt. Kistoronyban XIII. századi evangélikus templom van. NAGYSZEBEN Szeben megye székhelye a Szeben pa­tak völgyében, a Szebeni-havasok alatt, 427 m magasan fekszik. Már a középkor­ban Erdély legnagyobb iparos- és keres­kedővárosa, valamint jelentős művelődé­si központja volt. A középkorban Brassóval együtt erős szász vár volt, s a mai napig a szászok "fővárosának" tekintik (német neve Her­mannstadt) . A város már régebben összeépült az északon fekvő Szent Erzsébettel és a tőle délnyugatra levő Kistoronnyal.- A város környéke az uj kőkorszak óta emberi lakhely volt. Határában fe­küdt a Cedonia római település is. A XII. században II. Géza telepitette be a szászokat, hogy védjék a Vöröstoronyi szorost. A szebeni prépostságot II9I- ben alapitották, és az erdélyi szász települések egyházi központja lett. 1224-ben II. Endre király szabadságle­vele alapján Nagyszeben a szászok poli­tikai szervezetének székhelye lett. A szebeni királybíró egyben a szászok co- mese (ispánja), a város pedig 1876-ig, a szász önkormányzat megszüntetéséig a "Királyföld:Königsboden" központja volt. Első várát a XII. században építet­ték, s miután a mongolok elpusztítot­ták, egy nagyobbat építettek helyébe. Első várfalövezete a főtemplomot vette körül. Ezután megépítették a második várfal övezetet a Kis-Ringgel, s végül a harmadik várfalövezetet a Nagy-Ring- gel. Már a XIV. században Erdély lege­rősebb vára lett, a harmadik falöv (XV. század) elkészülte után pedig bevehe- tetlenné vált, holott a török 1432, 1438» 1442-ben ismételten ostromolta. 19 céhének 25 iparágával és szerteágazó kereskedelmi hálózatával elsősorban a Havasalföldet látta el termékeivel, de összeköttetésben állt a nyugat-európai kereskedelmi központokkal és Levantéval is. A gazdag város szinte egyenrangú fél­ként tárgyalt a fejedelmekkel. Jellemző, hogy amikor egész Erdély Zápolya János kezében volt, két évig ostromoltatta Szebent, mely Pempfflinger Márk szebeni szász ispán vezetése alatt nem volt haj­landó elismerni fennhatóságát. Erődité- si vonalait ekkor már 40 bástyatorony védte. Nem utolsósorban ereje miatt lett a szászok főhelye. A Rákóczi-sza- badságharc után jó időre az erdélyi gu- bernium székhelyét is ide helyezték át. A XVII. és XVIII. században a város­falak már szűknek bizonyultak, s meg­kezdődött a város terjeszkedése a fala­kon kivül. I836-I865 között öt kaput leromboltak és a közpkori város helyén uj városnegyedeket épitettek. Az 1848- 1849- évi szabadságharc idején a csá­szári katonaság központja. Bemnek az 1849. március 11-i győzelme után a vá­ros a honvédség megtorlásától rettegett, de csak sarcot vetettek ki rá. I863- 1864 évben itt tartották az országgyű­lést. Itt született Oláh Miklós (1493- 1568), aki Magyarország hercegprimása lett. ­A középkori Belváros aránylag kis te­rületen fekszik, tehát a látmivalók nin­

Next

/
Thumbnails
Contents