Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1985-05-01 / 5. szám

Ára: 1.25 USA dollár J Amerikai Magyar I U értesítő HUNGARIAN Hűséget fogadunk a zászló előtt, amely jelezte nekünk, hogy a nép forradalmi egységéből a nemzet újjászületett. Ebben a hűségben hitvallásunk alapján, gondozni és védeni fogjuk a magyarság szellemét. Tamási Áron Baltimore, 1985. május XXI.évf. 5.szám KÖNNYŰ LÁSZLÓ: Minds zen ty bíboros mártíruma Az Isten utjai nem szükségszerűen az ember utjai. Felemelhet és megalázhat. Megdicsoithet és el­lenségeid kezébe adhat. Végül, hogy teljes legyen mártiromod, megtagadhatja tőled szolgatársaid el­ismerését is, mert a koronázást Isten magának tar­totta fenn. Pontosan ilyen volt Mindszenty biboros mártiruma, - állapíthatjuk meg halálának tizedik évfordulóján. Először történt felemeltetése a veszprémi püspök­ségbe, majd az esztergomi érsekségbe és a biborosi testületbe. Bucsujárásai valóságos diadalmenetek voltak. A háborúban meggyötört férfiak, a meggyalá­zott asszonyok és éhes gyermekek Mária-éneke dia­dalmasan szállott az égbe. A rózsafüzér titkai zúg­tak ezrek ajakán: Rózsafüzér királynéja, könyörögj értünk! Mig meg nem kezdődött az üldözés, a szellemi el­lenállásnak tömegesen voltak követői. Azután gyé­rülni kezdtek a sorok. Lemaradtak a félősek, a gyen­gék, a kényszerhelyzetben lévők, a munkaadótól, az államtól függők: a gyermekeik boldogulását féltők. Végül az esztergomi éjszakában felhangzott a nagy­csütörtöki lamentáció: Állok egyedül Istenért, egy­házamért , hazámért... És nagypénteken Isten az ellenség kezeibe adta. Megtörték testét, lelkét, akaratát. Porig alázták. Önéletrajzában irta: papi szemérme tiltja, hogy be­vallja kínzásának részleteit. Ekkor hazug vádak a- lapján elitélték életfogyt iglanra. Utána jött 1956 és a rövid szabadulás. Megint hős lett, mig menekülnie Mindszenty bíborosra emlékezünk — Halálának 10. évfordulóján — Nem nevelték a primási székre, A föld fia volt, erős és oly tiszta! A pannon-halmok lelke élt szivében, Ezért tudta, mi a Pannonia-Sacra! Minden hegyen oltárt látott lelke, — Ősi hősök áldoztak ott sorban! Dicső hadak, — évezredek érce Nevelt, hangzott múltjuktól a szikla . . . Szerette is várainknak fényét, — Abból fakadt ajkain a szózat. Kemény szavak, s elődei vérét Nem adta cl, — a keresztünket hordta. így nőtt bele a föld-fia képe Bizarr mámor vörös lángjaiba! Mint az oszlop állt a fergetegben S a néma halottól most is fél a muszka, Saját sorsa, egy volt nemzetével. — ______ NEGYED! SZABÓ MARGIT j

Next

/
Thumbnails
Contents