Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-05-01 / 5. szám
Ára: 1.25 USA dollár J Amerikai Magyar I U értesítő HUNGARIAN Hűséget fogadunk a zászló előtt, amely jelezte nekünk, hogy a nép forradalmi egységéből a nemzet újjászületett. Ebben a hűségben hitvallásunk alapján, gondozni és védeni fogjuk a magyarság szellemét. Tamási Áron Baltimore, 1985. május XXI.évf. 5.szám KÖNNYŰ LÁSZLÓ: Minds zen ty bíboros mártíruma Az Isten utjai nem szükségszerűen az ember utjai. Felemelhet és megalázhat. Megdicsoithet és ellenségeid kezébe adhat. Végül, hogy teljes legyen mártiromod, megtagadhatja tőled szolgatársaid elismerését is, mert a koronázást Isten magának tartotta fenn. Pontosan ilyen volt Mindszenty biboros mártiruma, - állapíthatjuk meg halálának tizedik évfordulóján. Először történt felemeltetése a veszprémi püspökségbe, majd az esztergomi érsekségbe és a biborosi testületbe. Bucsujárásai valóságos diadalmenetek voltak. A háborúban meggyötört férfiak, a meggyalázott asszonyok és éhes gyermekek Mária-éneke diadalmasan szállott az égbe. A rózsafüzér titkai zúgtak ezrek ajakán: Rózsafüzér királynéja, könyörögj értünk! Mig meg nem kezdődött az üldözés, a szellemi ellenállásnak tömegesen voltak követői. Azután gyérülni kezdtek a sorok. Lemaradtak a félősek, a gyengék, a kényszerhelyzetben lévők, a munkaadótól, az államtól függők: a gyermekeik boldogulását féltők. Végül az esztergomi éjszakában felhangzott a nagycsütörtöki lamentáció: Állok egyedül Istenért, egyházamért , hazámért... És nagypénteken Isten az ellenség kezeibe adta. Megtörték testét, lelkét, akaratát. Porig alázták. Önéletrajzában irta: papi szemérme tiltja, hogy bevallja kínzásának részleteit. Ekkor hazug vádak a- lapján elitélték életfogyt iglanra. Utána jött 1956 és a rövid szabadulás. Megint hős lett, mig menekülnie Mindszenty bíborosra emlékezünk — Halálának 10. évfordulóján — Nem nevelték a primási székre, A föld fia volt, erős és oly tiszta! A pannon-halmok lelke élt szivében, Ezért tudta, mi a Pannonia-Sacra! Minden hegyen oltárt látott lelke, — Ősi hősök áldoztak ott sorban! Dicső hadak, — évezredek érce Nevelt, hangzott múltjuktól a szikla . . . Szerette is várainknak fényét, — Abból fakadt ajkain a szózat. Kemény szavak, s elődei vérét Nem adta cl, — a keresztünket hordta. így nőtt bele a föld-fia képe Bizarr mámor vörös lángjaiba! Mint az oszlop állt a fergetegben S a néma halottól most is fél a muszka, Saját sorsa, egy volt nemzetével. — ______ NEGYED! SZABÓ MARGIT j