Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-04-01 / 4. szám
3.oldal Amerikai Magyar Értesítő' 1985. április STIRLING GYÖRGY: Április 4. gyászában Jaltára emlékezve . . . "Létezik egy határvonal, melyet Jalta szimbolizál s melyet soha nem ismerhetünk el törvényesnek. Ez a határ a szabadság és az elnyomás között húzódik Európában. S én kimondom, hogy ezt a határvonalat szeretnénk eltüntetni." Ezek a sorok Reagan elnök február 5-én kelt nyilatkozatából valók, melyet a jaltai értekezlet negyvenedik évfordulója alkalmából adott ki a Fehér Ház. Az idézett három mondat a nyilatkozat legfontosabb része. Mondhatni: történelmi kijelentés. Nem felelőtlen hordópolitikus, nem is befolyás és hatalom nélküli magánember tette, hanem az Egyesült Államok elnöke. Aki még azzal sem gyanúsítható, hogy a kelet-középeurópából származó többmillió amerikai szavazópolgár voksainak megnyeréséért beszélt igy, annak a szerződésnek a revíziójára célozva, mely szerződés emléke a legfájdalmasabb érzéseket ébreszti mindenkiben, aki az Európát kettészelő Vasfüggöny mögül menekült a szabad világba. Reagan elnöknek ma már nincs szüksége senki szavazatára: Amerika népének bizalma újabb négy évre biztosította számára a hatalmat és kezébe tette az ország kormányzását. Az országét, mely a szabad világ vezetésére hivatott s mely egyedül rendelkezik olyan erővel, amit a Szovjetunió respektál. Amire tehát Reagan elnök célzott - elsőként az Egyesült Államok elnökei közül négy évtized óta! -, azt minden valószinüség szerint komolyan vehetjük. Mert minden valószinüség szerint ő is komolyan gondolta, hogy nem fogadja el megváltozhatatlannak Jalta létezését. Még akkor sem, ha közvetlen elődei tiz évvel ezelőtt Helsinkiben újabb pecsétet ütöttek a Jaltában annakidején aláirt szerződésre s ezzel még a reménytől is megfosztották a kelet-középeurópai népeket. A reménytől, hogy valaha megváltozhatnak azok a határok, melyeknek főbb vonalait Jaltában húzták meg és melyek két részre osztották Európát. A szabad népek közösségére és az elnyomottak, a diktatúrák jármába kényszeritett országok drótsövényekkel övezett táborára. Reagan elnök most visszaadta ezt a reményt. Nyiltan merte birálni Jaltát, melynek neve számunkra egyet jelent e jogfosztottsággal és minden kelet-középeurópai ember számára a rabságot jelképezi, de melyet egészen a legutóbbi é- vekig felelős amerikai politikusok és diplomaták óvakodtak érinteni. A detente idejében Jalta szelleme lebegett a vizek fölött s annyira szent és sérthetetlen volt ez a név, hogy voltak akik - mint pld. Sonnenfeld - ennek jegyében a Szovjetunióhoz való teljes alkalmazkodást, a kommunizmussal való azonosulást sugallták a rab nemzeteknek. ☆ Sokan azt állitják, hogy Jalta nem más, mint egy mitosz, mely négy évtized alatt alakult ki a népek tudatában. S melyhez ezalatt a hosszú és zaklatott időszak alatt olyan hiedelmek is kapcsolódtak, amik általában olyan emberek - és népek - gondolkodására jellemzők,akik - melyek - a sors csapásai folytán valami egészen szörnyű helyzetbe kerültek. És most nem hagyja őket nyugodni a kérdés: milyen események juttatták őket ide? Ki a felelős azért, hogy ők ilyen körülmények közt kénytelenek vegetálni, mig mások a szabadságot élvezik? Ilyenkor nemcsak a logika dolgozik, de működni kezd a képzelet is - aki volt a börtönben, jól tudja ezt - és a rab tudatában lassan kialakul egy meggyőződés, előtérbe kerül egy mozzanat, melyben minden nyomorúsága okát véli látni, megtalálni. Ilyen az Európát két részre osztó Vasfüggöny mögött élők - vagy az onnan menekültek - számára Jalta, a jaltai konferencia. Akik ismerik az egész megállapodás szövegét - kevesen vannak ilyenek, mert egyrészt több részletben tették hozzáférhetővé az anyagot, másrészt a teljes szöveg elolvasása (nyolcórás munkanapokat véve alapul) éppen egy hétig tartana -, azt mondják, az egyezményben sehol sincs szó Európa, ill. a hatalmi övezetek felosztásáról és a kelet-középeurópai népek szovjet érdekszfárába való u- talásáról. Aki ilyeneket állit - mondják -, olyasmit magyaráz bele Jaltába, ami soha nem szerepelt a "Három Nagy" megállapodásaiban, és később sem került az egyezmény szövegébe'. Nem vitatom, hogy a jogászoknak igazuk van. Lehet, hogy Jalta csupán mitosz és a fantázia szüleménye, hogy annak köszönhetjük Európa kettéosztottságát és hogy innét datálódik százhuszmilliónyi kelet-középeurópai lakos kitaszitása a szabad emberek közösségéből. De ez a mitosz nagyon is véres valóság. Lehet, hogy betüszerint nincs benne az akkor, 19/4-5. februárjában a háború megnyerésének küszöbén álló három nagyhatalom szerződésében az "érdekszféra" kifejezés és az sincs benne, hogy Európát ezentúl egy betonból, aknákból, drótakadályokból, géppuskákból ás őrtornyokból álló áthág
