Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-04-01 / 4. szám
•'+. oldal Amerikai Magyar Értesítő 1985. április hatatlan fal osztja majd két részre, de most nem hetükön és kifejezéseken nyargalunk. Hanem a szellemet, Jalta szellemét tesszük szóvá és hibáztatjuk mindenért, mely a világot negyven év óta nyomasztja. Jalta szelleme: erre hivatkoznak nap mint nap Moszkvában és ezzel igazolják hatalmukat a szovjet megszállta vazallus országok erőszakos eszközökkel, törvénysértések, hamisítások, jogtiprások révén uralomra került pártjai is. Varsóban, éppúgy mint Prágában és Budapesten. Mi is ez a jaltai szellem, amit any- nyit idéztek az elmúlt négy évtized a- latt, 19^5. február 11. óta, amikor egyheti tanácskozás után szétoszlottak a krimi üdölőhelyen egybegyült győztesek, hogy eldöntsék: milyen lesz a háború u- táni Európa? Mit értünk jaltai szellem alatt, melynek nevében annyi galádság történt már Európában és az egész világon? Létezik-e egyáltalán jaltai szellem, vagy az is csak mitosz? JALTA SZELLEME A jaltai szellem létezik és létezése egyedül a Szovjetunió, ill. a világkommunizmus érdekeit szolgálja. De különös módon ezt a szellemet mégsem Moszkva csalta ki a palackból, hanem Nyugat. A mitosz, a szellem megteremtése Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok bűne. Ez a mitosz alig néhány hónappal Jalta u- tán keletkezett és az évtizedek alatt annyira gyökeret vert a népek tudatában, hogy tiz évvel ezelőtt Helsinkiben újabb kibővitett Jaltát lehetett összehívni. Az első hamis, vagy hamisan értelmezett, talán soha nem is létezett határozatainak újra való szentesítésére. Hogy az azóta fölnőtt uj generációkba is beleivódjék a tévhit: Jaltában kettéosztották Európát s ami az Odera-Neisse vonaltól, a Balti tengertől az Adriáig húzott drót sövénytől keletre történik, ahhoz Nyugatnak, a szabad világnak semmi köze. A Jaltában eldöntött érdekhatárok a jaltai status quo megváltoztatása lehetetlen. És itt kezdődik - folytatódik? - a mitosz! Mert Jaltában nem döntöttek semmiféle érdekszféráról, legfőképp nem arról, hogy Kelet-Európa és Közép-Európa nagyrésze egyszer s mindenkorra szovjet befolyási zónába kerül és Moszkva gyarmata lesz. Roosevelt, aki akkor, betegsége utolsó stádiumában testi és szellemi képességeinek már csak csökkent mértékben volt birtokában és a kommunizmussal való koegzisztencia, az Egyesült Nemzetek szervezetének megteremtésére i- rányuló álmai teljesülése érdekében számtalan engedményt tett Sztálinnak, ennyire mégsem ment el. De Sztálin is sokkal okosabb volt annál, hogy ilyen kérdést a tárgyaló asztalhoz vigyen.5 csak Németország megalázásához és Lengyelországhoz, a lengyel kérdés, a lengyel határok számára kedvező elintézéséhez ragaszkodott, a többire nem fektetett súlyt. Fölöslegesnek tartotta, mert tudta, hogy akié Lengyelország - a nyugat felé eltolt Lengyelország - azé Közép-Európa, tudta,hogy a térség országaiban tartandó demokratikus választásokra vonatkozó megállapodásokat soha nem fogja teljesíteni s végül tudta, hogy ő rendelkezik a leghatásosabb érvvel: a szovjet hadsereggel, mely soha nem vonul vissza egyetlen olyan pontról sem, melyen a háború befejezésének pillanatában állni fog. Sztálin ezt mind tudta, amikor leült a jaltai tárgyalóasztalhoz. Csak naiv amerikai és angol partnerei árultak el megdöbbentő tudatlanságot. A győzelem, a közvetlen küszöbön álló diadal eurófi- ájában elfeledkeztek mindarról, aki Marx és Lenin direktíváiban számtalanszor szerepel s amire minden középszerű politikusnak emlékeznie kell: a kommunizmus az egész világra ki akarja terjeszteni a hatalmát s e cél elérése érdekében nem válogatós az eszközökben. Megengedhetőnek tartja a hazugságot, a szerződések, megállapodások felrúgását, sőt érdemnek tekinti a kapitalisták becsapását, félrevezetését. A világforradalom elérése és a kommunizmus terjeszkedése érdekében az erőszakot éppúgy indokoltnak tartja, mint a piszkos trükköket. A jaltai jegyzőkönyvbe nagyon szép határozatok kerültek be, melyek - elméletileg - biztosították volna a középeurópai népek demokratikus jövőjét, szabad életét."Európában a rend helyreállítását és a nemzeti gazdasági élet újjáépítését oly módon kell elérni, amely a felszabadított népeknek lehetővé teszi, hogy maguk választotta demokratikus intézményeket teremtsenek maguknak." - mondja ki a jaltai nyilatkozat ötödik pontja. "Maguk választotta demokratikus intézmények"s ez magába foglalja a szabad választásokat éppúgy, mint az államforma, a politikai rendszer eldöntésének lehetőségét is. Magasztos elvek, gyönyörű célkitűzések! Csak éppen biztosítékokat elfelejtettek kikötni a nyugati hatalmak: mi történik, ha a Szovjetunió nem tartja magára nézve kötelezőnek a megállapodásokat és nem teljesiti azokat? Biztosítékok nélkül pedig egy szerződés csak gentlemanek közt ér valamit. Vagy Roosevelt végzetesen bűnös naivitásában azt képzelte, hogy a grúz postarabló becsületes partner? Alig múlt el pár hónap, - Roosevelt akkor már halott volt - és a világ láthatta, mi lett a jaltai megállapodásokból. Az oroszok kíméletlen céltudatos-
