Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-04-01 / 4. szám
2.oldal Amerikai Magyar Értesítő' 1985. április HUNGARIAN MONTHLY P.O. Box 7416 Baltimore, MD 21227-0416 U.S.A. Telefon: (301) 242-5333 Szerkeszti: Soós József Főmunkatárs: Stirling György Évi előfizetési dij: 13 US-dollár Nyugdíjból élőknek: 11 US-dollár Külföldre: 14 US-dollár A lapban megjelent Írások nem fejezik ki szükségszerűen a szerkesztőség véleményét. Azokért minden esetben szerzőik felelősek. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. a muszka tankok védelme alatt előbujtak odvaikból a patkányok és szétrágták még azt is amit az árviz meghagyott. Micsoda beteges, kitekert gondolkodás kell ahhoz, hogy valaki felszabadítónak nevezze az otthonok meggyalázó it, falvak, városok kifosztó it, emberek tízezreinek legyilkoló it, elhurcolóit s miféle fel- szabadulás az mely lányok sikolyától, emberek halálhörgésétől hangos, mely bitófákkal, kinzókamrákkal, kényszermunkatáborokkal, vérrel nyomorral, meggyötört magyarok üvöltésével tölti meg az országot? A gonosztevőkön, szadistákon és e- gyéb beteges-lelkű himpelléreken kivül kiket szabadítottak hát föl ezek a véres kezű hóhérlegények? A munkást? A parasztot? Éveken át jártam a magyar Hazát keresztül-kasul s nem láttam sehol béklyóba vert embereket, megkinzott munkásokat, halálra gyötört parasztokat a- kiket fel lehetett volna szabadítani. /Mindez csak a sokat emlegetett "felszabadulás" után szakadt reánk. ) Láttam egy megcsonkított kis ország gazdasági nehézségeit, az igaz. Láttam egy lassan alkalmazkodó, túl óvatos, kiöregedett társadalmi rendszert, mely nem volt képes idajéban megküzdeni ezekkel a nehézségekkel. Azonban láttam már a haladás csiráit is egy felnövekvő uj nemzedék lelkében, készen arra, hogy áte^ melje a magyar Haza népét a múltból a jövendőbe, vérontás és forradalom nélkül, a társadalmi fejlődés és gazdasági kibontakozás utján. Aki kételkedik abban amit mondok, az keresse meg valamelyik egyetem könyvtárában a "The American Journal of Economic and Sociology" 1964. áprilisi számát /Vol.23,No.2./, és olvassa el a földreformnak azt a legmodernebb és gyakorlatilag legmegfelelőbb tervezetét ami a negyvenes évek elején készen állt arra, hogy megoldja ezt a súlyos problémát, mindössze a háború akadályozta meg ebben. Ugyanezt a reformtervezetet most tárgyalják a Brazil parlamentben, melynek főcélja az, hogy a magántulajdonban lévő nagybirtokokat ne állami kezelés a- latt álló nagybirtokká változtassa át s ezáltal mindössze gazdasági munkássá léptesse elő a gazdasági cselédet, hanem olyan önálló gazdatársadalmat hozzon létre, mely az ország gerincét képezheti. Folytathatnám tovább hogy mi s hogyan történt volna ha a világtörténelem országromboló és embergyilkoló eseményei nem akadályozzák meg a békés, egészséges kibontakozást. De mondanivalómnak nem ez a célja. Mindössze tiltakozni kivánok a felszabadulás szó hamis használata ellen. Mert az igazság az hogy a szovjet hadsereg segitségével még soha egyetlen nép sem szabadult föl, se magyar földön, se máshol a világon. A szovjet hadsereg mindössze rá szabaditotta az eltiport ország megfélemlített népére egy marxista elveken alapuló rendszert, melynek gazdasági lehetőségeiben már senki sem hisz többé, s a végrehajtással megbízott maroknyi fenegyereket fegyveres erővel tartja a hűbéres ország élén. Tudva jól, hogy ha magukra hagyná őket, a leigázott nép nyomban lerázná magáról a vérszopó- kat. Ami pedig előbb-utóbb bekövetkezik mégis. Mindössze világpolitikai konstelláció kérdése az egész. Miért? Mert az ember, mint olyan, békés természetű lény. Igazságszerető, igazságtisztelő,^jóindulatú és önállóságra törekvő. Ennélfogva önkéntelenül is olyan társadalmi rendszer felé hajlik, mely garantálja az e- gyéni szabadságot, biztosítja a rendet, az általános jólétet és tiszteletben tartja az ember jogát saját munkájának a gyümölcséhez. Felszabadulás tehát nem volt még, csak lesz! Azok az amerikai magyarok pedig, akik ilyen vagy olyan okok miatt átkacsingatnak ma a véreskezüek oldalára: jól gondolják meg, hogy mit ünnepelnek. **Leányfalu. - A rabbi, aki a szomszédban re jtőzőtt , az orosz megszállás mosódik napján átjött és sápadtan adta elő-.orosz katona járt nála az imént, az asszonnyal bizalmaskodni kezdett, majd átkutatta a házat .megtalálta a kamrában rejtőző rabbit és igy kiabált:"Óra, óra!" Aztán lekapcsolta a rabbi csuklójáról az órát és elszaladt a zsákmányával. "Kérem, milyen csalódás ez!..." - mondotta a rabbi. **Mindene elpusztult az ostrom alatt, s most harsányan fenekedik:"Ezért fizetni fognak nekem!.."Szegény balek! Még azt sem tudja,hogy mindezért ő fog fizetni,- éppen ő,a kárvallott.(Márai S.)