Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-02-01 / 2. szám
16.oldal . ' i it Amerikai Magyar Értesítő 1985. február Magyar tájak Magyar történelem Utazás Erdélyben VI. Kolozsvártól Tordálg /A decemberi számunkban befejeztük Kolozsvárott és környékén tett túránkat. Ezzel elindulunk Tordára./ Kolozsvárt déli irányban az Opera mögött» a Tordai utón hagyjuk el. Az ut e- melkedik és szerpentinekben folytatódik a 730 m magas nyeregig. Ez a Feleki-tető, ahonnan igen szép kilátás nyilik Kolozsvárra és környékére. Erdőfelek község lakói a XIV. században az utak biztonságának őrzésével voltak megbizva. Gótikus stilusu, XV. századi ortodox temploma van. Torda előtt Tordatur és Koppánd között letérhetünk az ut nyugati oldalára. A Tur-koppándi-hasadék szurdokában a Rákos-patak folyik. A Tordai-hasadéknál kisebb, de vadregényességben nem marad el tőle. Közelében van a Szt. László kútja nevű forrás, amely már a Szt. László legendában is szerepel. TORDA Az Aranyos két partján, 333 m magasan a Turi-patak torkolatánál fekszik, az Aranyos sikságnak, az un. "Keresztes mezőnek" északi oldalán szőlőhegyektől övezett völgyben. A régi Torda három részből állt: Ó- ás Ujtordából, valamint egyházasfalvából. Mána teljesen egybeépült a három. Tipikus erdélyi város, hét felekezet lakott benne és tiz temploma volt. tömbtől távoleső Aranyosszéket alapította meg. A XV. században már virágzó város volt, a XV. - XVI. században az erdélyi történelem több nagy horderejű eseményének szinhelye. Az erdélyi "három nemzet" (nemesek, székelyek, szászok) Kápolnán 1^37-ben kötött unióját az itteni, 1505. évi országgyűlésen ujitják meg. A mohácsi vész után jelentős országgyűlések szinhelye volt, 1568-ban itt iktatták törvénybe a vallásszabadságot. A vallási türelmesség kivívásában nagy szerepe volt Dávid Ferenc reformátornak (1520-1579) az unitárius vallás terjesztőjének. A XVI. és XVII. század fordulóján Basta császári tábornok tizedelte meg a lakosságot, majd le is égette. 1609-ben az utolsó Báthori az 1601-ben elpusztult várost újabb szabadalommal látta el és gondoskodott betelepítéséről. A megmaradt régi lakosság csak Bocskai fejedelemsége alatt kezdett visszaszállingózni. Bethlen Gábor 161*4— ben megerősítette a város szabadalmát és a kipusztult Ujtordába 332 megnemesitett palotás vitézét telepítette le. 1658-ban a tatárok dúlták fel, és a környék lakosságával együtt a^városi polgárságot is rabságba hurcolták. 1659- ben a tatárdulás megismétlődött és Torda teljesen elnéptelenedett. Ezért 1660- ban az országgyűlés a török elől menekült lugosi és karánsebesi magyarokat fogadta be Tordára. 1665-ben pedig a váradi menekülteket. 1668-ban Apafi az uj telepeseknek és egész ótordának nemességet adott, belőlük lettek az un. "kebe- les polgárok". A Rákóczi-szabadságharc alatt, 1707-ben Rabutin császári hada teljesen feldúlta a várost, a megmaradt lakosság elmenekült és csak négy év múlva, 1711-ben tért vissza. A szatmári béke után újra fejlődésnek indult a város. 18*4-8 - l8*4-9-ben, a szabadságharc alatt, többször nagy veszélybe került, de nem jutott Enyed sorsára. Aranyosszék mint önálló székely terület 1876-ban szűnt meg, ekkor alakították meg Torda-Aranyos vármegyét. Már a dákok és később a rómaiak alatt is nagy jelentőségre tett szert a település a környékbeli régi sóbányák miatt. A rómaiak Trajanus császár idejében Potais- sától Napocáig utat építettek, és a hegytetőkön római telepeket létesítettek. Ezután a gótok, majd a hunok kezére került és a népvándorlás hullámai közt elpusztult. A honfoglalás után ismét felfedezték jelentőségét. 1075“ben Géza király oklevelében már szerepelnek a sóbányák. Ezek gazdaságos kihasználására németeket (szászokat; telepitettek ide. A XIII. században a mongolok elpusztították, s az újra betelepedett lakosságnak IV. László és III. Endre adott kiváltságokat. Torda környékén a kézdi székelyek egy csoportja a különálló és a székely Látnivalók: Az ótordai református templom a város legrégibb építménye. l*4-00-ban épült egy XII.századi templom helyén gót stílusban. Az egyhajós templom a későbbi átépítések folyamán sokat veszített eredeti szépségéből, belsejét például barokkositották. A templomban több országgyűlést is tar** tottak. Az ótordai református papiak falán emléktabliflFanwneTy-sTeH!nT-Ttt vett búcsút 18*4-9. július 21-én Petőfi Sándor feleségétől, Júliától és kisfiától, miután Miklós Miklós lelkész gondjaira^bizta ő- ket. Soha többé nem látták egyitiást. A fejedelmek háza a XVI. századból
