Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-02-01 / 2. szám
1985. február Amerikai Magyar Értesítő 17.oldal származó épület» mely az átutazó vagy itt található fejedelmek szálláshelye volt. A Wesselényi-ház a Fejedelmek házának szomszédságában van. Báthori Zsigmond i- dejéből származik, s emléktáblája szerint 179^-ben itt született báró Jósika Miklós az első jelentős magyar regényiró, s politikus. A katolikus templom a XV. században é- pült egycsarnokos, torony nélküli templom Eredetileg gótikus stilusu volt, de homlokzatát később átépítették. Itt is tartottak országgyűlést. Európában először itt mondták ki a vallásszabadságot. Az ujtordai református templom. A XV. század mosódik feléből származik, szintén egycsarnokos gótikus templom volt, de többször átalakították. Eredeti stilusát csak a szentélye őrizte meg. A kórusán az 1505-os évszám látható. Kirándulások: gőleges és 200 m-ig emelkedő hatalmas sziklafalai vannak. Alján folyik a Hes- dát-patak. Az egykori földalatti mellek- patakok barlangnyilásai a hasadék két oldalán láthatók. Ezeket a környékbeli emberek nehéz időkben menedékül vagy búvóhelyül használták. A szakadék oldalfalait hatalmas sziklatornyok diszitik, pl. a 76^ m magas Patkós-kő. A hasadék és környéke geológiai képződményei és flórája miatt védett terület. A hasadékhoz fűződő monda a kunok elől menekülő Szent László király i- májának tulajdonítja a hasadék keletkezését. A lópatanyomra emlékeztető kövületeket is (Patkós-kő tetején) az ő lovának tulajdonítja,- M.V.A következő számunkban elindulunk Tordáról Gyulafehérvár felé. Tordafürdő a várostól másfél kilométerre van, kelet felé. A tömény sós vizű fürdő tavacskái a római kori sóbányák aknáiban keletkeztek. A Tordai-hasadékhoz a 75.sz. utón kell elindulni Szentmihályfalvára, amelynek Torda felé eső részén láthatjuk a régi római ut maradványait. Ezután a hasadék melletti Mészkő következik. Unitárius templomát Debreczeni László kiváló műépítész és grafikus tervezte, székely stílusban. A falu temetőjéban felkereshetjük Balázs Ferenc sirját. Balázs Ferenc a község unitárius papja, népművelő, kiváló iró és az Erdélyi Szépmives Céh tagja volt, ő épittétte a szép templomot. A Tordai-hasadék az Aranyos-melléki mészkőhegység karsztos barlangjainak be- omlása folytán keletkezett. A régi, beszakadt mennyezetű barlangokból keletkezett 3 km hosszú szurdoknak csaknem füg☆ ERDÉLY MAGYAR FÖLD, HARCOLJUNK ÉRTE! A HARSÁNYI TEMPLOM Réges-régi, Árpád-kori templom áll Harsányban, de csak az egyik fele ősrégi mert a nagyobbik részt később, a XVI. században építették hozzá. De u- gyan miért kellett uj részt építeni? Hová lett az ősi templom egyik fele? A mohácsi csatavesztés után az e- gyik török bég kiadta a parancsot, hogy bontsák le a harsányi templomot, mert annak köveiből fogják a siklósi várat ujjáépiteni. De már ezt nem hagyta szó nélkül a község! Ezt a templomot egykor Géza király építtette, mi pedig megvédelmezzük az életünk árán is! Amikor a bég látta, hogy szépszóval, csúf szóval itt semmire sem megy, kivezényelte a janicsárokat, odaparancsolta a szomszédos falvak népét, és még a harsányiakat is arra kényszeritette, hogy kezdjék bontani a templomot. Mit tehettek a harsányiak? Bontották a templomot, kézről kézre adták a követ, s közben folyt a könnye mindenkinek. A biró végre észbe kapott. Alkudozni kezdett a béggel, és megállapodott vele, hogy százforintot fizet a község, ha a megmaradt részt tovább nem bontja. Akkor még állott tiz méter hossza, azt sikerült megőrizni. Ehhez toldották, építették az uj részt, azért nem egyforma a harsányi templom két fele. /Baranya megyei népmonda nyomán/
