Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-02-01 / 2. szám
BÉCSI NAPLÓ KATONAKÖNYVEK A budapesti Magvető kiadó'gondozásában pár héttel ezelőtt jelent meg Száraz György író könyve Pálffy György tábornokról és koráról. A szerző szerint a (majd 500 lapos) mű egy készülő, nagyobb szabású kor- és életrajz egy része. Száraz Pálffy György életűtján keresztül kívánja bemutatni annak az embernek pályáját, aki mint hivatásos „Horthy- tiszt” 1939 végén családi és egyéb — politikai - okokból ott hagyta a vezérkari akadémiát, hogy a civiléletben megtalálva magát csatlakozzon az akkor még illegális kommunista párthoz. 1945 után Pálffy katonacsillaga felragyog: szédületes karriert fut be az új hadseregben. 1949 nyarán őt is eléri a Rákosi-féle nagy tisztogatás. Egy balatonlellei moziban tartóztatja le az ÁVH és hónapokon keresztül preparálják - ököllel és ígérgetésekkel — a koholt vádakon alapuló véres színjátékhoz, amikor is Rajk Lászlóval együtt ország-világ előtt be kell vallania, hogy micsoda gazember volt. Tudjuk, a kommunista párt 1956-ban - kelletlenül, fanyalogva - rehabilitálta Rajkot és a többieket, de teljes elégtétellel nem szolgált a halottaknak. Száraz György elsőnek próbálja most Magyarországon Pálffy portréját megrajzolni. Neki is azonban sorompók állnak útjában: műve főleg a Horthy korszakról szól. Az 1945 utáni éveket és azok belpolitikai és külpolitikai összefüggéseit csak érinti főhőse életében, jóllehet ezeknek az éveknek a története és bennük Pálffy nem mindig pozitív - sőt, nem egyszer gyűlöletes — szerepe valahogy elsikkad Száraz könyvében. A másik magyarországi könyv egy katona visszaemlékezései, amelyet a budapesti Zrínyi Kiadó egy új sorozatában (Élmények és gondolatok) bocsátott a könyvpiacra. A szerző egy nyugalmazott tábornok, Hódosán Imre, aki könyvének címéül ezt adta: Cselédkönyvtől a tölgyfalombig. Ebben az emlékező főleg 1956-os szerepével foglalkozik. Hódosán ugyanis ekkor a Kiskunhalason állomásozó 37. gyalogezrednek volt a parancsnoka. Ezeket a katonákat Gerőék már korán mozgósították és felvezényelték Budapestre saját védelmükre. Hodosáné az „érdem”, hogy a néphadsereg katonái közül egyedül fegyvert emelt a felkelt népre. Soroksáron, Pestszent- erzsébeten keresztül igyekeztek katonái be Pestre és parancsnokuk utasítására tüzet nyitottak a fővárost a szovjet csapatok ellen védő munkás felkelőkre. (Oltoványi László Harcok Dél-Budapesten 1956 c. 1980-ban Münchenben kiadott könyve részletesen foglalkozik Hódosán támadásával). A forradalom győzelmének időpontjában Hódosán katonái nagy része szétszaladt, ő maga érthetetlenül állva az eseményekkel szemben, visszament Kiskunhalasra. Később az új rezsim „hőse” lett. De sokra nem vitte: nagy-nagy nehézségek árán lett belőle vezérőrnagy, hogy azután hamar leszereljék. Amit Hódosán az. 1957 utáni katonai időkről ír. az önmagáért beszél és nem kíván kritikai megjegyzést. Szegénységi bizonyítványt állít ki magáról és részint a czinegei hadseregről. Éppen ezért is ajánlatos a könyvet elolvasni! 1985. február Hadd hívjuk fel a figyelmet egy új, a második világháborúval foglalkozó tanulmány- kötetre is. A müncheni Hcrp kiadó (Amalienstrasse 67) éppen most jelentette meg Gosz- tonyi Péter Magyarország a második világháborúban c. gyűjteményes kiadása II. kötetét. A 240 lapot kitevő könyv többek között a következő témákat tárgyalja: Hitler és az 1944-es Magyarország, Az 1944-es magyar ellenállási mozgalom történetéből, A magyar-szovjet fegyverszüneti tárgyalások, a debreceni Ideiglenes Kormány megalakulásának kulisszatitkai és legvégül: mi az. igazság a Budapest határában, 1944 december végen elpusztult szovjet parlamenterek. Steinmetz és Osztapenko kapitányok halálának körülményeiről? GONG FERENC Ellenzéki krónika A demokratikus ellenzéket, a független kiadványok előállítóit, terjesztó'it már évek óta üldöző' politikai rendőrség a zaklatások folytatásaként idén augusztusban újabb széleskörű nyomozásba kezdett. A kihallgatások során, fenyegetésekkel és ígéretekkel sikerült számos adathoz és - részben hamis - tanúvallomásokhoz jutniuk. Ezek eredményeként 1984. október 18-án Dr. Krassó Györgynél. 19-én pedig Philipp Tibor lakásán házkutatást tartottak, 18-án S. L. budapesti kisiparos gépkocsiját átkutatták. A vizsgálat kiterjedt J. L. vállalati osztályvezetőre. H. K. és Sz. Gy. nyomdászokra is. November l-én Gadó György fordítót hallgatták ki, és házkutatást is tartottak nála. A hatóságok politikai megfontolások következtében büntető eljárást nem szívesen indítanak politikai ügyekben. A represszió megfelelőbb formáinak jogi előkészítéseként még 1983. júniusában a minisztertanács olyan rendeletet hozott (: 19/1983./VI. 15./ MT rend. :), amely bevezette a „sajtórendészeti szabálysértést" sajtótermékek engedély nélküli előállítására vagy terjesztésére. így a nyomozati cselekményeket most formálisan a kerületi rendőrkapitányságok szabálysértési eljárásaként folytatták, valójában azonban a politikai rendőrség (az „Állambiztonsági Vizsgálati Alosztály”) nyomozói végezték. Az engedély nélkül sokszorosított sajtótermékeknek minősített, lefoglalt, majd elkobzott tárgyak között szamizdatokon kívül fényképek, grafikák, dalszövegek, kéziratok, versek, magánlevelek, feljegyzések, sőt még egy bírósági ítélet hivatalosan kiadott eredeti példánya is szerepelnek. (Megjegyzésre méltó, hogy az új rendelet szerint a „szabálysértési" eljárás során eszközölt .Jielyiségellenőrzéshez” — ami egyébként minden egyéb szempontból azonos a házkutatással — nem kell ügyészségi engedély és részletes szabályai nincsenek.) Az eljárások során a nyomozók nem tartózkodtak a legkülönbözőbb egyéb jogsértések és törvényellenes cselekmények alkalmazásától sem, szinte azt éreztetve, hogy rájuk a törvények nem vonatkoznak. Október 26-án J. L.-t 7000 Ft. H K.-t 5000 Ft. október 30-án S. L.-t 7500 Ft. Sz. Gy.-t 5500 Ft. november l-én pedig Amerikai Magyar Értesítő Dr. Krassó Györgyöt 10.000 Ft pénzbüntetésre ítélték sajtótermékek engedély nélküli előállításának vádjával. Gadó Györgyöt többek közt „Ravasz Győző" néven írt cikkek szerzőségével és a „Salom" Független Zsidó Békecsoportban való részvétellel gyanúsították kihallgatásakor, de végül november 8-án nem ezzel az indokolással, hanem közelebbről nem konkretizált sajtórendészeti szabálysértés vádjával ítélték ugyancsak 10.000 Ft pénzbüntetésre. Még szeptember végén Bouquet Gábor galvanizáló munkást büntették 9000 Ft bírságra szamizdatok terjesztéséért. így alig egy hónap alatt összesen 54.000 Ft pénzbüntetést szabott ki a rendőrség 7 személyre. 15.oldal Magyar m0zaik KÖRÖSSÉNYI JÁNOS, akinek drámai felszólalását az írószövetség 1981-es közgyűlésén az 1982/2. számunkban közöltük, a szeptemberi közgyűlésen ismét szólásra jelentkezett, de az engedélyezett tíz perc letelte előtt Fekete Gyula a szavába vágott és azt mondta: Körössényi felszólalását nem köszönöm meg, több kárt okozott vele magának, mintsem hinné. A jelenlevők szerint Körössényi ezt jobban tudja, mint az, aki letorkolta, hiszen felszólalásában épp azt próbálta elmondani, mennyire mellőzöttnek, kirekesztettnek érzi magát, feljelentgetik, a kiadók kerülik, mert kikelt az erőszak alkalmazása ellen, az erkölcsi megújhodás érdekében. PANOPTIKUM létesült Budapesten a Vár alatti alagútrendszer egyik részében. Ezt is magyar történelmi arcképcsarnoknak szánják. Az első rész felállításával (Mátyás királyig) nincs különösebb probléma. A pestiek kíváncsian várják a folytatást, amikor majd Rákosi és Rajk László mellé oda kellene kerülnie Kádár Jánosnak, akiről ma ügy hírlik, hogy a párt diszelnöke lesz és három személyből álló vezetőcsoport veszi át örökségét. A MAGYAR OKTÓBER nem-hivatalos (szamlzdat) kiadónál megjelent Szász Béla Minden kényszer nélkül című könyvének új kiadása. A nagysikerű könyvnek ez a brüsszeli és a müncheni után az első hazai kiadása és külalakját tekintve semmiben sem marad el a kinti kiadások mögött: két kötetben, szines fedőlappal látott napvilágot. Ugyancsak a Magyar Október adta ki Wiktor Woroszylaki Magyarországi napló-ját, amely 1956 október-novemberét írja le egy független gondolkodású, bár akkor még kommunista párttag lengyel Író szemszögéből. MEGJELENT A BESZÉLŐ című kőnyomatos kiadvány 10. száma gazdag tartalommal, 110 oldalon. A bevezető cikk a reform helyzetével foglalkozik, melyet újabban kezdenek továbbfejlesztéssé lefokozni. Tanulmány foglalkozik a romániai magyar értelmiség jelenével és jövőjével, valamint a nemzeti függetlenség eszméjével és a kisebbségi problémával. Ezenkívül cikkek tárgyalják az állam és egyház viszonyát, az ifjúsági pereket. Ez utóbbi témával kapcsolatban dokumentumanyagot közölnek ítélet Ben- kő Zoltán és társai ügyében címmel. A TENGERJÁRÓ magyar hajózásról érdekes cikk jelent meg a Heti Világgazdaságban. Megtudjuk, hogy 18 magyar tengerjáró hajó van. A legénység létszáma 700 fő. A hajók szállítási kihasználtsága 65-70 %, ami elég magas. Ennek ellenére az elmúlt évben 50 millió forint veszteséggel dolgoztak. A hajók nagy része elavult, több mint 15 éves. „Hajóink egyharmadát selejtezni kell" - mondta a MAHART vezérigazgatója.
