Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-12-01 / 12. szám
1985. december FAZAKAS FERENC: Amerikai Magyar Értesítő 5.oldal A sajtókalózkodás Mindannyian újságolvasók tisztában vagyunk azzal, hogy a Reagan kormány első belügyminiszterét James G. Watt-ot a sajtó buktatta ki a kormányból. Watt egy 1985 októberében kiadott könyvében - melynek cime "The Courage of a Conservative" - kertelés nélkül megirja, hogy a sajtó elit-vezetőinek lett az áldozata, akiknek elsőrendű célkitűzése volt, hogy tőle - mint egy igazi konzervatívtól - megszabaduljanak. Ezen célból mindenhova követték, hangszalagra véve minden beszédét, néha egy hét alatt tiz beszédét is: a sajtókopók bevallása szerint is a szavak ezreit és tízezreit jegyezték fel, hogy egy elszólást, vagy nyelvbotlást találjanak. Állandó agitálást folytatott a sajtó ellene az US-partvonala melletti tengersávokban való olajfúrások ügyében, amit Watt teljes energiával támogatott, hogy uj energia forrásokat fedezzenek fel. Az első nagy összpontosított támadás I983 áprilisában indult meg, amikor Watt megtiltotta rock zenecsoportok szereplését a főváros julius 4.-i ünnepségein azzal a megokolással (ami egyébként igaz volt), hogy ezek a csoportok vonzották oda a nemkivánatos elemeket.Watt rendelkezésében nem említett név szerint egyetlen csoportot sem, de mivel az előző 3 évben az un. Beach Boys zenészek voltak a legnépszerűbbek, igy a sajtó az első errevonatkozó hireiben ezt nagy buzgalommal bevette. Mielőtt a nagyközönség valójában tudta volna, hogy mi is történt, nagybetűs elmekkel első oldalon kürtölték országszerte, hogy Watt kitiltotta a függetlenségi ünnepről a Beach Boys csoportot és ezt a rágalmat többé nem lehetett eltiporni. Az elnök közvetlen környezetében ekkor már csak az ál- konzervativok voltak, akiknek hatására az elnök és felesége is kijelentették, hogy ők is kedvelik ezt a kaliforniai rock csoportot. A kabinetből való kiszorítása egy 1983. szeptember 21-i elszólása következtében lett végrehajtva, amikor egy szénkitermelő területek bérbeadására felállított tanácsadó testület összetételére azt mondta: "Mindenféle keveredés megvan, ami fellelhető: van egy fekete, egy nő, két zsidó és egy nyomorék. És van még tehetséges is." A tiltakozást a sajtó addig erőltette, hogy 18 nap múlva Watt lemondott. Kérdik azonban sokan, hogy akkor, amikor az US körül ég a világ, ez a nemzet sajtójának elsőrangú feladata, hogy időt, pénzt és energiát költő feladatra pazaroljon, ahelyett, hogy a nemzet árulóit, forradalmárait és kémeit pellengé- rezné ki? Watt könyvében felszólítja a konzervatívokat, hogy csatlakozzanak hozzá Amerika megmentésére. Szerinte a liberálisok és konzervatívok között dúló harc egy morális küzdelem! Történt azonban három esemény, amely a sajtócézárok tekintélyét alaposan megtépázta. Az egyik 1983-ban történt, amikor a vietnámi háború tanulságai alapján - amikor az amerikai sajtó az ellenség oldalán állt - az US-haderő Grenada megszállását nemcsak teljes titokban készítette elő, hanem a sajtót a megszállás hadműveleteiből is teljesen kizárta. A sajtó kezdeti perpatvarkodása hamarosan elcsitult, amikor rájöttek arra, hogy a közvélemény elsöprő többségben a hadvezetés oldalán van s magáévá tette azt a véleményt, hogy a sajtóhiradásban nem lehet megbizni. A másik esetet úgy jellemezhetjük, hogy a média nagy igyekezetében öngólt rúgott. Az atombefagyasztás érdekében a sajtó és szövetségesei legerősebb fegyvere az elrettentés miatti irtózásra való hivatkozás volt (Mutually Assured Deterrence) , tehát az a helyzet, hogy az US és a Szovjetunió kölcsönösen megsemmisíthetik egymást. S ezen nem segit az sem, ha George Kennan (diplomata) javaslata megvalósulna, hogy mindkét oldalon az atombombák felét ellenőrzés mellett megsemmisítenék - ami az eddigi tapasztalatok szerint hiú reménykedés - mert egyharmada, vagy egynyolcada a meglévő atomfejeknek is elég "az atomtél" felidézésére. A teljes leszerelést még ezek a destruálók sem merik megcsillantani, mert az egyébként hiszékeny amerikai közvéleményt sem lehet délibábos ábrándokkal etetni. Közben aggódó hazafiak, katonák és tudósok már 20 év óta keresték a védekezést s rájöttek az atom-röp- pentyük többségének a sztratoszférában, vagy a felszállás idején való elpusztításának mikéntjére, mert a leszállás közbeni kilövés lehetősége már régen megvolt. A "freezenikek" ezt a védekezést elnevezték Star War-nak (a TV-n mutatnak egy ilyen fikció-filmet), amit a szovjet és amerikai hírközlés egyforma dühvei támad, azonban az amerikai közvélemény többsége a Star War mellé állt. Ugyanis a Star War elleni hadakozás e- gyuttal az atommal való elrettentés fenntartását jelenti minden épeszű ember számára, tehát itt az öngól, mert nem marad más megoldás, mint a magas-védekezés. A harmadik esemény a TWA-repülőnek az "Izlám szent harcosai" által való elrablásával kapcsolatos TV helyszíni adások megrendezése volt, ahol a terroristák legfőbb céljukat, hogy saját propagandájukat világgá kürtöljék, elérték.
