Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-10-01 / 10. szám
2.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1985. október HUNGARIAN MONTHLY P.O. Box 7416 Baltimore, MD 21227-0416 U.S.A. Telefon: (301) 214-2-5333 Szerkeszti: Soós József Főmunkatárs: Stirling György Évi előfizetési dijs 13 US-dollár Nyugdíjból élőknek: 11 US-dollár Külföldre: 1^ US-dollár A lapban megjelent Írások nem fejezik ki szükségszerűen a szerkesztőség véleményét .Azokért minden esetben szerzőik felelősek. Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.A szükséges javítás jogát fenntartjuk. kére gyászünnepséget rendezett a kormány és annak vezetői megkoszorúzták a munkás- mozgalom 1956-ban meggyilkolt mártírjainak sirjait. Ennyi és semmi több. Hogy miért, hogyan, milyen körülmények között haltak meg ezek a"mártirok", arról semmi. S aki akkor még nem élt, vagy kisgyermek volt, annak nem maradt más, mint a találgatás: vajon a szülői házban hallott pár halk szó, vagy a pártelőadóktól elszajkózott gyalázkodások fedi-e inkább az igazságot? Mi is történt tulajdonképpen 1956 őszén Magyarországon? - ez a kérdés egyre inkább foglalkoztatta a fiatalabb generációkat. Es mind több kivánság hangzott el a fiatalok köreiből: halljanak végre részleteket is 56,eseményeiről! A párt bajban volt. Évtizedeken át hallgatott, bízva abban, hogy az idők múlásával lassan elfelejtődnek az akkor történtek, és az érdeklődés is csökken majd. A párt okosai azonban tévedtek. Az érdeklődés nem csökkent, sőt az évek a- latt még fokozódott és az ország nem felejtette el 1956-ot. Nehéz volt a hallgatást megtörni, de az ifjúságnak kellett valamit mondani: a 25 éves évfordulón, 1981-ben végre megjelentek az első cikkek a magyarországi sajtóban az "ötvenhatos eseményekről" . Olvashattunk az "események" marxista magyarázatát is: 1956 őszén ellenforradalom volt Magyar- országon, melyet a szocializmus erői - szovjet hadsereg segítségével - levertek. A hazai lapok ezt a szöveget variálják azóta is egyik évről a másikra:hogy nyugati irányított ellenforradalmár bandák fellázadtak a törvényes kormány ellen és vissza akarták állítani a kapitalisták uralmát, a régi Horthy-rendszert. Az előzmények tekintetében csupán addig hajlandók elmenni, hogy "Rákosi személyi túlkapásai eltorzították a szocializmus igazi arcát" s ez olyan közhangulatot teremtett az országban, hogy jó talajra lelt az ellenforradalom. Melyben "megtévesztett fiatalok" is résztvettek. Ez minden, amit ötvenhatról írni tud a hazai sajtó. Egyetlen elismerő, megértő szó nélkül, egyetlen utalás nélkül arra, hogy október 23 után az egész nép fölkelt és elsősorban éppen a munkásság haladt az élen. Karöltve az ifjúság tömegeivel, a munkásfiatalokkal, egyetemistákkal, középiskolás diákokkal. S e- zek nem megtévesztett csoportok, hanem öntudatos tömegek, hazájuk sorsáért minden kockázatot vállaló fiatal hősök voltak, akik puszta kézzel szálltak szembe a védtelen országra, a frissen visszaszerzett szabadság lázában égő fővárosra törő szovjet tankokkal. S ezeket az "ellenforradalmárokat" nem kívülről irányították, hanem belülről szólt az utasítás: a szivük parancsára hallgatva meneteltek a pesti utcán, magasra emelve a három- szinü lyukas zászlót és követelve az ország függetlenségét. Minderről nem szólnak az I98I óta évenként ismétlődő gyalázkodó cikkek a hazai sajtóban. Nem az igazságról tájékoztatják az érdeklődő fiatalokat, hanem gáládul félreinformálják őket. És meghamisítják Ötvenhatot, bemocskolják forradalmunk szent emlékét. Ami rosz- szabb, mintha semmit sem írnának róla, ahogy 25 éven át tették. A párt nem tud tárgyilagos lenni Ötvenhattal s noha odáig már eljutottak az elvtársak, hogy Rákosit bírálják (mindent az ő nyakába varrva, minden bűnt az ő rovására írva, mintha egyes-egyedül csinálta volna a gazemberségeket), arra már nem képesek, hogy elismerjék: a forradalom tiszta célokért küzdött s nem a múltat akarta visszahozni, hanem a kommunizmus helyett valami újat, egy szabad és független hazát akart felépíteni. A Kádár-rendszer nem tud mit kezdeni Ötvenhattal! Egyhez alapvetően ragaszkodik: hogy 56-ban ellenforradalom volt és nem forradalom. És ez az a pont, a- hol nem egy nyelvet beszélünk! A tavalyi évfordulókor ezt irta a Népszabadság! "Az ellenforradalom a kapitalista, sőt fasiszta rendszer restaurációját próbálta megvalósítani, a fehérterror vérengzései közepette." Hát igy nem lehet! Hogy az idei évfordulókor mi jelenik majd meg a pártlapban, még nem tudhatjuk, de az elmúlt évek stílusából következtethetünk a fentiek megismétlésére, sőt talán még fokozására is. Mert az utóbbi hónapokban a párt hangja keményedett és semmi jele annak, hogy Kádárék objektivitásra törekednének. ♦Véletlen folytán épp ezekben a napokban hozott össze a sors egy olyan "hazadolgozó" emigránssal, aki nemcsak rokonait látogatni jár időnként haza Magyarországra (amiben semmi kifogásol-
