Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-09-01 / 9. szám
18. oldal Amerikai Magyar Értesítő 1985. szeptember A magyar költők közül Petőfit szoros kapcsolat fűzte a városhoz. Pár évvel ezelőtt még állott Pap Endre költő háza, ahol Petőfi gyakran vendégeskedett. 184o őszén az ő meghívására jött ide, majd innen a nagy károlyi megyebálra, s ott ismerte meg Szendrey Júliát. 1846 és 1848 között innen járt át Júliához Erdődre. A főtéren van a régi városháza, a magyaros szecessziós szálló a tüzoltóto- ronnyal és a csizmadia szin (hajdani céh-ház). A püspöki székesegyházat 1786-ban kezdték építeni klasszicizáló barokk stilusban, s 1797-ben szentelték fel. A kupolás részt, a két tornyot és a korin- toszi oszlopokkal diszitett bejáratot később építették. Ez volt az 1804-ben alapított püspökség székesegyháza. Márvány főoltára, hatalmas orgonája és kupoláinak freskója figyelmet érdemelnek. A volt Vécsey-házban Írták alá I7H. május 1-én a szatmári békét. Jelenleg muzeum van benne. Az épületre az 1000 éves Szatmár ünnepén emléktáblát helyeztek el. A református templom 1788-tól 1807- ig épült, klasszicista stilusban. Mivel az előtte levő teret lánc övezi "láncos templomnak" is nevezik. Kirándulások;- A várostól dél felé 20 km-re a vonattal is elérhető Erdőd, régi erődített hely volt, 1481-ben a Drágfiak kezén. Később a vár elpusztult, s Károlyi Sándor 1730-rban várkastélyt építtetett helyére. E kastély kápolnájában volt Petőfi Sándor és Szendrey Julis esküvője, 1847. szeptember 8-án. A várkastély a második világháborúban elpusztult. Erdőd jeles szülötte Bakócz Tamás (1442-1527) esztergomi érsek. Erdődről tovább mehetünk Krasznabéltekre. Szatmárnémetitől észak felé Mikola irányában találjuk Sárerdőt. Tölgyes erdőség. Védett terület. Szatmárnémetit északkeleti irányba hagyjuk el, keresztezzük a vasútvonalat és beérünk Batiz községbe. Itt a református templomot érdemes megnézni. Kb. 20 km után elágazik az ut észak felé. Halmi az elágazástól 25 km-re fekszik. (Jelenleg román-szovjet határátkelőhely) Gótikus stilusu református templommal, Borodi György népművész monumentális fakapujával. Sárköz községtől eljuthatunk Márama- rosszigetre is. Józsefháza községből délkelet felé 4 km-es kitérőt tehetünk. Aranyosmeggyes környéke ősi idők óta lakott hely volt. Református templomát még a Báthoriak építtették, gótikus stilusban. Benne van a Wesselényiek sírboltja. Az aranvosmeggyesi várkastély I278- ban a Kaplony-nembeli Jákó András birtokában volt, akitől IV. Béla elleni merénylete miatt elvették és Miklós erdélyi vajdának adták. A vajdától eredt a Maggyesi-család. 1493-ban Báthori István és András elfoglalta a várat, s 1626-ban Lónyai Zsigmondé lett, aki 1630-oan hely' re állította. Leányát, Annát Kemény János vette el, aki többször tartózkodott itt. 1699-ben a várat hűtlenség miatt elvették és lerombolták. 1732-ben Wesselényi Ferenc épített itt várkastélyt, egy négy sarokbástyás kétemeletes komor épületet, főhomlokzatán kaputoronnyal. Ablakai, ajtói reneszánsz kiképzésüek voltak. A második világháború óta romokban heverj Szinérváralja a XIII. században "Cas- trum Zynyr" néven szerepelt s később hires vásárhely lett. Itt született Erdősi Sylvester János biblia fordító, az első magyar nyelvtan Írója (1504-1551 után) . A városka régi várának romja a szőlők feletti Apa-hegyen látható. Mielőtt tovább mennénk Szinérváraljárói, a már említett Sárköznél érdemes kitérőt tennünk. Az Avas vidékén át Máramarossziget felé. Észak felé első megálló Avasu.iváros. Régi település, a Hunyadiak korában már megvolt. Sokáig a környék vásárvárosaként tartották számon. Nem messze van Avasvámfalu. Avasfelső falu a XV. században már szintén megvolt. Néprajzi különlegességekben gazdag Avas-vidék központja. Innen eljuthatunk Bikszádfürdőre. Itt volt a hires bikszádi apátság, a- melyet 1689-oen Budai Ezsaiás alapított. 1753-ban a kolostort a görögkatolikus bazilita szerzetesek vették át. Régen búcsújáróhely volt. Utunk átvezet az Avas és a Kőhát közötti 583 ni magas hágón. Kistécső községben minden év május első vasárnapján pompás népünnepély rendeznek. Ezen megismerkedhetünk az Avas-vidék népművészetével. Szaplonca már a Tisza völgyében fekszik^ Szaploncától 17 km-re van Máramarossziget. Szinérváralja után az ércbányáiról hires Nagysikárló következik. Alsómisztótfalu községben született Misztótfalusi Kis Miklós (1650-1702) hires nyomdász és tudós betűmetsző. Református témplomát érdemes megnézni.
