Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1985-09-01 / 9. szám
1985.szeptember . . ' / n Amerikai Magyar Értesítő 17.oldal Szarvas-fogadó épületében, az itteni megyebálon ismerte meg Petőfi Sándor Szen- drey Júliát. A városkában több XVIII. századi,XIX. század eleji templom van; volt ruszin templom (1738), ortodox templom, református templom (1795)» evangélikus templom (1823). A nagykárolyi katolikus templom 17 69- 1778 között épült, barokk stilusban. Az 1850-es években Ybl Miklós vezetésével restaurálták. Tetőzete kivülről kúp alakúnak látszik. Belső terét hat boltiv zárja le, s kiképzésében sok a reneszánsz elem. Sötétszürke márványoltárának képe kalazanti Szent Józsefet ábrázolja. A templom két oldalán 3-3 mel- lékoltárt is találunk. Szép színes ablakai vannak. Az egykori piarista rendház 1723-ban épült. Falán Révai Miklós (1750-1807) nyelvtudós és Erdősi Imre (I8IA-I890) piarista tanár emléktáblája látható. A volt piarista főgimnázium falán emléktábla jelzi, hogy I888-I892 között Ady Endre itt végezte a gimnázium négy alsó osztályát. A volt megyeháza épülete a XVIII. századból származik. Jelenlegi alakját 1905-ben kapta. Mivel Nagykároly volt annakidején Szatmár megye székhelye, itt dolgozott Kölcsey Ferenc mint vármegyei aljegyző, majd 1832-től főjegyző . A nagykárolyi muzeum szerény intézmény, de történeti és természettudományi részlegének érdekes anyaga van. A volt Károlyi-kastély a város köze- pén levő parkban áll 1^-82-ben épült, de a későbbi századokban négyszer is átépítették. Mostani alakja romantikus lovagvárra emlékeztet. Építésének története a falán levő táblán olvasható. Kirándulások; Kaplony Nagykárolytól északkeletre fekvő s a városhoz csatolt községben van a Károlyi-család impozáns sírboltja. Tasnád felé; Nagykárolytól délre Kávás irányába megyünk, s itt keletre térünk az egykori Érmindszentre (ma Ady Endre nevét vi- seli). AdV Endre szülőháza. A domborműves emléktáblával megjelölt kis kúriában született Ady Endre 1877-ben. A házban Ady-emlékmuzeum van. Érmindszentről eljuthatunk Ákos községbe . Az ákosi református templom a XIII. század második negyedében épült - román stilusban. Eredetileg a Benedek-rendi szerzeteseké volt. A kéttornyú templomot Schulek Frigyes és Essenwein restaurálta. Tasnád. Kávástól délfelé 25 km-re találjuk Tasnádot. Református temploma középkori eredetű, 1A-76-ban Vingárti Geréb lászló erdélyi püspök épitette. Sződemeter Tasnádtól 10 km-re nyugat felé a magyar turisták egyik zarándok- helye. Sződemeteren áll Kölcsey Ferencnek (I79O-I838) a Himnusz költőjének szülőháza. 1890-ben a Szilágy megyei Wesselényi Egyesület a házon emléktáblát helyezett el. Nagykárolytól továbbra is sik vidéken haladunk Kismajtény község felé, s közben elmegyünk az országúitól jobbra húzódó "nagymajtényi sik" mellett. I7II. május 1-én II. Rákóczi Ferenc távollétében itt tétette le a kuruc seregekkek Károlyi Sándor a fegyvert, miután megkötötték a szabadságharcnak véget vető szatmári békét. Ezután a vasútvonalat keresztezve, északkeletnek tartunk, s a Krasznánál találjuk a Kraszna varázsa szép pihenőhelyet. Szamosdob község után pedig 15 km-re Szatmárnémeti következik. Szatmárnémeti Szatmár megye székhelye a Szamos partján 127 m magasan fekszik, a hozzácsatolt Szatmárzsedény községgel együtt ma már több mint százezer fő a lakossága.- A város helyén hajdan Ménmarót fejedelem földvára volt. A "Castrum Zot- mar" elnevezés a X. századból már ismert, Gizella királynő 1000 táján a földvár mellé királyi vadászokat telepitett, s ezek alapították meg Németi falut. A tatárjáráskor a vidék elpusztult, ezért IV. Béla király újratelepítette . 1535-ben a reformáció egyik fő helye lett, itt téritett Dévai Biró Mátyás erdőd!, majd szatmári pap. 1562-ben a törökök ostromolták. 16^6-ban pedig Rákóczi György református "zsinatot" tartott itt. A magyar nemességet a XVII. században Pázmány Péter visszatérítette a katolikus vallásra, s ezzel megkezdődik a reformátusok üldözése. Később Basta és Montecuccoli garázdálkodnak errefelé. 1686-ban pedig Caraffa 6l 033 forintot zsarolt ki a szatmáriaktól. Szatmár népe 1703-ban Rákóczi zászlaja alá állt, és végig kitartott mellette. A szatmári béke után a megfogyatkozott lakosság pótlására a Károlyiak 23 sváb falut telepitettek a környékre. A piaristák 1727-ben kezdték meg a városban oktató munkájukat. 1753-oan nyomda is működött a városban.
