Amerikai Magyar Értesítő, 1985 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1985-09-01 / 9. szám

l6.oldal Amerikai Magyar Értesítő Magyar tájak Magyar történelem Utazás Erdélyben XII. NAGYVÁRADTÓL MÁRAMAROSON ÁT SZASZREGENIG Ez az utazás végig vezet az Alföld peremén, az Érmellék gyümölcs- és bor­termő vidékén és a szatmári tájakon, majd a Szamos völgye mentén behatol a hegyek közé , a fatemplomos máramarosi falvakig, s innen a Kárpátok vonulata mentén bekanyarodik a Maros mellé, a Me­zőség keleti peremére. Nagyváradtól Nagybányáig; Nagyváradot a központból a nagyállo­más felé hagyjuk el, s megyünk északi irányba.- Bihar az érmelléki domb nyúl vány on a Kösmő-patak mellett fekszik. A XI. század óta ismert. Anonymus szerint a honfoglalás előtt egyik helyi hatalmas­ság központja volt. Református temploma XVI. századi alapon 1802-ben épült, ka­tolikus temploma 1826-ból való.- A bihari földvár valószinüleg még a honfoglalás előtt készült. Téglalap a- laku, 115x150 méteres nagyságú térség, amelyet 15-20 m széles sánc és 5-7 m ma­gas földhányás övez. Háborús időkben 2- 3000 ember befogadására is alkalmas volt. Még II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában is szerepet kapott. A következő elágazásnál nem jobbra, Margittá, hanem Székelyhid felé tartunk.- Paptamási a Berettyó mentén fekszik. Már a XIII. században említik az okleve­lek. Református temploma 1835-ből való.- Biharfélegyháza református temploma 1845-ben épült. A határában levő földvár­ban az 1886. évi ásatás során bronzkori tárgyakat találtak.- Diószeg Jankafalvával összeépülve, az Ér mentén, a XIII. század óta (kb. 1278) ismert hely. A Gutkeled-nemzet- ségnek (a Báthoriak ősének) vára a refor­mátus templom helyén állt. Kénes gyógy­fürdője van.- Székelyhid egykor székelyek telepe volt, kiket az 1217. évi oklevél a biha­ri vár fegyvereseiként emlit. Vásár jogát 1417-ben Zsigmondtol kapta. l6o4-től l66l-ig az erdélyi fejedelmek birtokában volt. Famennyezetü református temploma Má­tyás király idejéből való, de a későbbi századokban erősen átalakították. A szen­télyben a Zólyomiak címere látható, fa­lában Zólyomi Tamás sírköve 1588-ból. A katolikus templomot 1764-ben gr. Diet­richstein János építette. Székelyhidról vasútvonal vezet kelet felé Margittán át Szilágysomlyóra és Zi- lahra. Az utón tovább:- Érkeserü már a XIII. század elején szerepel az oklevelekben. A XV. század­tól a váradi püspök birtoka. Református templomának nyugati része ősi, egyébként 1801-ben épült. Katolikus temploma 1825- ből való.- Értarcsa neve a kolozsmonostori le­véltár egyik XIV. századi oklevélben már szerepel. Református temploma 1846-ban épült.- Érmihályfalva a Nyírség és az Érmel­lék határán fekszik. A legrégibb telepü­lések közül való. 1270-ben Turul comes özvegye "Onnus" volt a birtokosa.^A XIV. században vámszedő és város hellyé lett. Határában van a Salamon útja, ahol állí­tólag Salamon királyt kisérték rabságba. Református temploma 1284-ben már állott. Részben ma is középkori, noha 1892-ben átalakították. Katolikus templomát Schla­uch Lőrinc nagyváradi püspök építette.- Délnyugat felé 5 km-re fekszik Ér- semlyén. Itt született Kazinczy Ferenc (1759-1831) a magyar irodalom nagy alak­ja, iró és nyelvújító, s az "Erdélyi le­velek" szerzője. A Martinovics-mozgalóm­ban való részvétel gyanúja miatt 7 évet töltött osztrák börtönökben, Fiát mint honvédtábornokot 1849-ben kivégezték. Gyermekkorát is itt töltötte anyai nagy­atyja, Bossányi Ferenc házában. A refor­mátus templom mellett emlékkertje van.- Piskolt XIV. századi községnek re­formátus temploma ősi eredetű, ortodox temploma 1869-ben épült.- Nagykároly város Szatmár megyében az Alföld peremén fekszik. A Károly helységnevet 1335-ben emlí­tik először az oklevelek. A szomszédos Kaplony monostora azonban már 1080-ban szerepel. Ide temetkezett a Kaplony-nem- beli Károlyi család, ugyanis az egész környék az ő birtokuk volt. Róbert ká­roly idején már városjogu helyként tar­tották számon, s Mátyás alatt épült a Károlyiak kastélya (1482). A városban született Károli Gáspár (1529-1591) bibliaiordító, Gaál József iró (1811-1866), Acsády Ignác (1845- I906) történész, Kaffka Margit (1880- 19182 iró. 1846. szeptember 8-án a volt 1985. szeptember

Next

/
Thumbnails
Contents